ajánlott oldalak
fórum
-több
 

Válasz Regős Máté olvasónk olvasói levelére

Kedves Regős Máté! Szerkesztőségünk köszöni az értékes olvasói levelét. A rém-kép, amiről ír, reális veszély. Reális, mert a karvaly-tőke célja valóban az, hogy többek között a magyar termőföld-vagyont is minél nagyobb arányban és minél olcsóbban megkaparintsa. Ennek érdekében nem kímél fáradságot, energiát, befolyást, pénzt, sőt nem riad vissza a fenyegetéstől és megfélemlítéstől, akár még korrupciótól sem. Tehát, igaz az is, hogy a karvaly-tőke lobbystái már teljes gőzzel dolgoznak Brüsszelben.
Létrehozva: 2012. február 10., 12:41
nyomtat küld

 


       Ugyanakkor Magyarország Alaptörvénye az Alapvetések „P” cikkében kimondja:

       „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

       Ebből két dolog is következik:

1.) A termőföld-tulajdon a tulajdonos számára különös felelősséget jelent, hiszen ez az Élet alapja.

2.) Az, hogy Hazánk tagja az Európai Uniónak, valóban azt jelenti, hogy az Európai Unió döntései minden nemzeti hatáskörben megalkotott jogszabályt, így az Alaptörvény rendelkezéseit is felülírják ( -?- ), és azok azonnal, vita nélkül végrehajtandók( -?- )!

        Néhány éve a szoci - liberális kormány már mindent megmozgatott annak érdekében, hogy történelmi bázis-alapon a Magyar Termőföldet kiszolgáltassa a karvaly-tőkének. Ez a kísérlet akkor, az akkori köztársasági elnök (Sólyom László) és az Alkotmánybíróság ellenállásán bukott meg. Most, amennyiben a lobbysták mesterkedéseit Brüsszelben nem sikerül megakadályozni, akkor az Élet alapját képviselő Magyar Termőföldet nem lehet tovább megvédeni, mert azt a karvaly-tőke menthetetlenül meg fogja kaparintani, miközben beteljesedik az a totális vagyoni kisemmizés, ami az állami vagyon - sok tekintetben ma is vitatható - privatizációjával kezdődött, a devizahitelesek bedöntésével folytatódott, és a Magyar Termőföld elrablásával fejeződik be.

Eben a kritikus helyzetben szakértőként, a mindenkori Magyar Kormánynak, három dolgot tudok javasolni.

      1.) A termőfölddel kapcsolatos és nemzeti hatáskörben megalkotható jogszabályok korszerűsítése tovább nem halasztható. Ezeket a jogszabályokat úgy kell kidolgozni, hogy azok - a fentebb vázolt, és brutális lehetőségeket is tartalmazó Európai Uniós direktíva-tervek esetleges megvalósulása esetén is - biztosítsák a Magyar Termőföld védelmét. Ehhez már meg vannak a javaslatok, amelyeket a honlapunkon a későbbiek során részletesen ismertetünk.

       Elöljáróban, csak annyit tudok mondani, - elfogadva főszabályként az Európai Unió direktíváit -, azok végrehajtására olyan, a nemzeti hatáskörben megalkotható részletszabályokat kell kidolgozni, amelyek képesek megakadályozni a karvaly-tőke érdekeinek korlátlan érvényesülését. - És! - Ezt az Európai Bizottság előtt a közösség érdekeinek védelmével kell megindokolni.

       Példaként annyit, hogy mivel a mezőgazdasági támogatásokat a közösség pénzéből fizetik, annak a közösség érdekit kell szolgálni. A közösség érdeke a mezőgazdaság támogatása, azért, hogy a fogyasztók elviselhetőbb áron jussanak hozzá a megbízható, biztonságos élelemhez és környezethez. Ezért a közösség érdeke az, hogy a támogatásokat az kapja, aki a termőföldet fel tudja mutatni, mert a mezőgazdaság és az élet alapja mégis-csak a föld. Tehát, nemzeti hatáskörben olyan helyzetet kell teremteni, hogy hiába lobogtatja valaki a támogatási jogosultságát, az rögtön semmit ér, ha nem képes mögötte termőföldet felmutatni. Azt pedig, hogy ki és mikor tudja a termőföldet a támogatási jogosultsága mögé felmutatni, mégis-csak a földtulajdonos döntése. - És! - Ha, a támogatásra jogosult mégse tudná a termőföldet felmutatni, akkor a jogosultság automatikusan a föld tulajdonosára száll vissza.

       Az durva és lehetetlen állapot, hogy például, valaki valamikor bikát hizlalt, és ehhez akkor sikerült neki történelmi bázis-alapon támogatási jogosultságot szerezni. – És! - Mind a mai napig rendszeresen kapja a bikahizlalási támogatást, miközben már több éve bikát sem látott! Nyilván, ez egy teljesen félre-értelmezett Európai Uniós támogatási megoldás. Ugyanis a közösség érdeke az, hogy legyenek hízott bikák, és ezért a közösség a pénzügyi forrásaiból biztosítja a támogatást. Azonban, a közösségnek mégiscsak korlátozott mennyiségű pénze van arra, hogy legyenek hízott bikák. - Tehát! - Amikor eltűnik a bika az istállóból, vajon mit támogasson tovább ezen a közösség? Vajon ez a pénz nem ott hasznosul jobban, ahol ismét megjelennek a bikák, például egy másik istállóban, egy újabb bikahizlaló embernél?

       2.) Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Európai Unió agrárügyekért felelős Szektoriális Bizottságában a tagállamok képviselői között ott van Magyarország képviselője is, aki elsősorban az ágazati szakminiszter, aki ott nem csak el tudja mondani a véleményét, hanem ahhoz a bizottsági tagok közül támogatókat is tud toborozni.

        3.) A tőke szabad áramlása folytán 2014. április 30-ka után bárki, aki külföldi, minden korlátozás nélkül, vásárolhat termőföldet Magyarországon. Valóban nincs lehetőség semmilyen korlátozásra? Dehogynem! Van. Éppen a közösség védelme érdekében, és éppen az Alaptörvény fentebb idézett szakaszának, az Alapvetések „P” cikkének a szellemében.

       Javaslom egy egyszerű példán át a megértést. Vajon nem az a főszabály, hogy az Európai Unióban mindenki használhat gépkocsit? Hát persze, hogy az! Csakhogy a gépkocsival nem lehet össze-vissza rohangálni a forgalomban. Tehát, csak az használhat gépkocsit, aki betartja a közlekedés szabályait, és már megtanult, autót vezetni, és közlekedésre alkalmas állapotban van a járműve, sőt ő maga is. Máris korlátozások léteznek, éppen a közösség védelme érdekében.

       Nos, 2014. április 30-ka után bárki vásárolhat Magyarországon termőföldet. Feltéve, ha magánszemély, feltéve, ha már 5 éve helyben-lakó és így elvárható tőle, hogy különleges felelősséget érezzen a termőföld fekvése szerinti szűkebb környezete iránt, és feltéve, ha magyar nyelven is érti a legfontosabb állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, környezet-egészségügyi és növényvédelmi szabályokat, és erre éppen a közösség védelme érdekében kell képesnek lennie. Tehát, egy 5 éves helyben lakást, magyar nyelven megszerzett, legalább középfokú mezőgazdasági szakképzettséget és a magyar nyelven megszerzett, - a biztonságot garantáló - élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és növényvédelmi alapvizsgákat fel kell tudni mutatnia annak, aki termőföldet akar vásárolni Magyarországon. Mindezt, nemzeti hatáskörben lehet és kell előírni.

       - És! - Ha mindez megvan, akkor sem vásárolhatja fel a falu teljes határát csak azért, mert van pénze. Hiszen a faluban még laknak mások is, akik szintén helyben lakók és gazdálkodni és élni akarnak. Bizony, hogy meg kell határozni azt a térmértéket, ami a megszerezhető földvagyon legfelső határa, és ez is nemzeti hatáskör. (Dr. Paál Sándor, a KPE-KPSZ szakértője)

2012. március 10-e a Magyar Föld védelmének a napja

       2012. március 10-én, szombaton 11 órakor Budapesten, az V. kerületben a Deák téren, Bajcsy-Zsilinszky Endre szobránál várunk mindenkit a Magyar Föld védelmében sorra kerülő nagy-gyűlésünkre. Mi ott leszünk! /Kisgazdák/

 
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
 
 
Bejelentés
HírekKisgazdák a parlamentbenSzervezeti hírek, választókerületi hírekBelföld, KülföldKörnyezetvédelemMezőgazdaság, vidék
PublicisztikaFórumÖnök írták
FotókVideókDokumentumokHanganyagok
KPE ElnökségeMegyei elnökökOrszággyűlési képviselőinkPolgármestereinkÖnkormányzati képviselőinkKisgazda Történelem