ajánlott oldalak
fórum
-több
 

Tegyük tisztába a termőföld haszonbérlettel kapcsolatos kérdéseket!

Kedves Boros László! Szerkesztőségünk ez úton köszöni az értékes olvasói levelét. Nos, sorra véve a kérdéseit:
Létrehozva: 2012. február 14., 16:17
nyomtat küld

 

1.) Az 1 250 forint aranykoronánkénti haszonbérleti díj egy átlagos aranykorona értékű termőföld esetében reális, mert nagyjából követi azt az elvet, ami szerint a támogatás fele az abszolút földjáradék, azaz a haszonbérleti díj, a másik fele pedig a haszonbérlőt támogatja a munkájában.

Abban az esetben, ha a haszonbérlet tárgyát képező termőföld aranykorona értéke alacsony, nyilván kevesebb a hektáronkénti haszonbérleti díj összege, és a bérelt termőföld is rosszabbul terem, viszont így a támogatásból több marad a bérlőnél, és ez is jogos, hiszen az alacsonyabb aranykorona értékű termőföldön az ő helyzete is nehezebb.

Abban az esetben, ha a haszonbérlet tárgyát képező termőföld aranykorona értéke magasabb az átlagnál, mint például az Ön esetében, úgy a haszonbérlet a támogatás nagyobb hányadát is elviheti, viszont a bérlőnek még így is megéri, hiszen a föld jobban és többet terem. Valószínű, hogy ezért mondta Magának a bérlője, hogy neki még az aranykoronánkénti 1 500 forintért is megéri bérelni a Maga földjét. Az 1 500 forint 250 forinttal több, mint az 1 250 forint. De! Az Ön földje meg nem 19 aranykoronás, hanem 25 aranykoronás, és ez 6 aranykorona különbség önmagában is bőven ad annyi terméstöbbletet, - őszi búzában mérve legalább mintegy 0, 4 tonnát -, azaz mostani átlagáron mintegy 18 600 forint többlet-forintot hektáronként, ami bőven fedezi a 25 x 250 = 6 250 forint többlet haszonbérleti-díjat.

Összefoglalva: a reális haszonbérleti-díj akkora, amennyinél a termőföld tulajdonosának még nem éri meg eladni és a haszonbérlőnek meg még megéri bérelni a termőföldet. Az a fontos, hogy a haszonbérleti díj mértéke ezt a gazdasági egyensúlyt fejezze ki.

2.) A vagyoni értékű jogok vonatkozásában az eddig megkötött haszonbérleti szerződések esetében a most hatályos Ptk. 95. és 460. §-ai az irányadóak. Ez azt jelenti, hogy a támogatási jogosultság tartalmában a tulajdoni jog alkotórésze, illetve tartozéka, még akkor is, ha a mezőgazdasági terület támogathatósága egyelőre a telekkönyvben nincs feltüntetve. Természetesen a mi álláspontunk az, hogy az új termőföldről szóló törvényben ezt elő kell írni. A Ptk. 95. § (2) bekezdése azt is mondja, hogy a tartozék, az, ami a rendeltetés-szerű használathoz, vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, és ha kétség merülne fel, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy tartozék. A mezőgazdasági terület rendeltetése, annak versenyképes használata, vagy épségben tartása. Mezőgazdasági területet támogatás nélkül nem lehet versenyképesen használni, vagy épségben tartani. Tehát, abban az esetben, ha a Ptk. 95. §-ának az érvényesülését nem tudják a haszonbérlők garantálni, úgy a haszonbérletet a Ptk. 460. §-a alapján 6 hónapi felmondással a gazdasági év végére megszűntnek kell tekinteni. (Javaslom még ehhez elolvasni a www.kpe.hu honlapon a fekete fejléc-sávban – Hírek -, legördítve ismét hírek rovat, és az ott megtalálható „Kisgazda megbeszélés Várpalotán” című és 2011. december 20-án, 15 óra 42 perckor a honlapunkra helyezett írásunkat.)
       Jelenleg a megkötött haszonbérleti szerződések magánjogi megállapodások, amelyek a termőföld bérbeadásáról szólnak, így az ahhoz tartozó támogatási jogosultságokkal együtt történő bérbeadásról. – És! – Ezek a megállapodások még akkor is magánjogi megállapodások, ha azokat gazdasági társaságokkal kötötték. Visszaható hatályú jogalkotás az új Alaptörvény szerint is tiltott. Így, a már megkötött magánjogi megállapodások felülírása is nehezen elképzelhető visszamenőleges hatályú jogszabályokkal. Tehát a kérdésre a válasz ma is a polgári magánjog keretei között van.

Ez így van akkor is, ha bizonyos nagy-tőkés körök, - ha már a Gyurcsányéknak nem sikerült néhány éve -, most Brüsszelben akarnak nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy történelmi bázis-alapon kifosszák a bérbeadó termőföld-tulajdonosokat. Utána, „természetesen” majd ők is azt mondják, hogy eladható, sőt bérbe adható az így elorzott jogosultság. Hát a tulajdonos is bérbe adta ezt a támogatás iránti jogosultságot, amikor aláírta a haszonbérleti szerződést.

3.) Kisgazdaként is meg vagyok arról győződve, hogy a termőföld tulajdona elsősorban annál jelenjen meg, aki azt megműveli. (Ez nem egy kommunista alapelv, hanem a termőföld természetéből következik). A föld ugyanis nem egyszerűen áru, hanem nemzeti kincs. Ezért az a helyes – ahogyan törvényeink már most is rendelkeznek -, a földek eladásánál a kis- és középbirtokos földművelő élvezzen elsősorban vételi jogot.
(Dr. Paál Sándor, a KPE-KPSZ szakértője)

2012. március 10-e a Magyar Föld védelmének a napja

       2012. március 10-én, szombaton 11 órakor Budapesten, az V. kerületben a Deák téren, Bajcsy-Zsilinszky Endre szobránál várunk mindenkit a Magyar Föld védelmében sorra kerülő nagy-gyűlésünkre. Mi ott leszünk! /Kisgazdák/

 
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
 
 
Bejelentés
HírekKisgazdák a parlamentbenSzervezeti hírek, választókerületi hírekBelföld, KülföldKörnyezetvédelemMezőgazdaság, vidék
PublicisztikaFórumÖnök írták
FotókVideókDokumentumokHanganyagok
KPE ElnökségeMegyei elnökökOrszággyűlési képviselőinkPolgármestereinkÖnkormányzati képviselőinkKisgazda Történelem