ajánlott oldalak
fórum
-több
 

Hova tegyük a természetes vizek alján felhalmozódó iszapot

Kovács János alsóörsi horgász-olvasónk írja.
Létrehozva: 2012. december 12., 15:45 | Utoljára frissítve: 2012. december 12., 16:27
nyomtat küld

2012-ben a természetes vizek alacsony vízállása komoly gondot okozott a hajósoknak és helyenként környezeti problémát is jelentett.
 
       A Balaton 38… 42 centiméteres vízállása mellet a nagyobb merülésű vitorlások már nem, vagy csak alig tudtak kikötni. A menetrend-szerint közlekedő vízibuszok gyakran csak úgy tudtak utasokat ki- és beszállítani, hogy a kikötőbe érkezéskor a matrózok szondarúddal tapogatták a Tó fenekét. 
 
       A Balaton vízállása és vízminősége lényegesen befolyásolja az idegenforgalom alakulását.
 
         Régebben a Keszthelyi-öböl rendszeres kotrásának az volt a célja, hogy a Zala-folyóról érkező lebegtetett hordalék ne borítsa el a fél Tó-medret. Az észak-dél irányú és árok-szerűen kikotort mélyedésben a hordalék szemcsék zöme leülepedett. Ma, a Keszthelyi-öbölben az iszapkotrás megszűnt, viszont a Kis-Balaton eddig megvalósult első és második ütemének az üzembe helyezése ellenére is jelentős tömegű hordalék érkezik a Tóba. Erről bárki meggyőződhet, aki a 71-es közút híjáról rátekint a Zala–folyó torkolati szakaszának sötét árnyalatú, zavaros vízére.
 
        Felmerül a gyanú, hogy a Balaton kotrásának mellőzéséhez két ok vezet. Egyfelől a költségek, más felől az, hogy az iszaptároló kazetták már szinte mindenütt megteltek.

További probléma, hogy vajon valóban veszélyes hulladék-e a balatoni, vagy akár az Alföldön, a Körös-holtágakból kikerülő iszap?
 
       Azt eddig is tudtuk, hogy bizonyos iszapok adott talajtípusokon javító hatásúak és növényi tápanyagokkal gazdagítják a termőtalajt.
 
        A Balaton „megmentése” minden aszályos időszakban újra és újra felmerül. A Balaton nem „megmentőket”, hanem józan gondolkodású segítőket igényel.

A szakértő válasza
 
       A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. számú melléklete olyan kategóriákat tartalmaz, amely a természetes vizeinkben lerakódó iszapokra általában nem jellemző. Azért nem, mert a természetes iszapok többsége ártalmatlan és így például az emberek strandolásakor sem okoz gondot.
 
       A 2008/2003. számú kormányrendelettel módosított 50/2001. (IV. 3.) számú kormányrendelet pedig kifejezetten a szennyvizekre és a szennyvíziszapokra, azaz a kommunális és egyéb ipari eredetű szennyvíz és szennyvíz-iszap kivezetésekre vonatkozik. 
 
       Tehát úgy tűnik, mintha a természetes vizekben leülepedett iszapok hatósági megítélése egy kicsit túldimenzionált lenne.
 
       Ugyancsak túlzónak látszik a talajtani laboratóriumok részletes vizsgálati kötelezettségére vonatkozó előírás, mert a mésztartalom, a szervesanyag-tartalom, a kémhatás és az átlagos szemcseméret, valamint a foszfor- és nitrogén-tartalom egyszerű helyszíni labor-vizsgálattal is megállapítható és máris el lehet dönteni, hogy egy természetes-vízi mederből kikerülő iszap alkalmas-e az adott talajtípusba sorolt termőtalaj javítására, vagy sem.
 
       Jó tudni azt is, hogy a meder-kotrás nem csak a tavi és folyami kikötők használhatóságát őrzi meg, hanem, mivel az iszap felső 30 centiméteres rétegében halmozódik fel a vízminőség romlásért és végső fokon az eutrofizációért felelős nitrogén- és foszfor-vegyületek legnagyobb hányada, joggal remélhető, hogy az iszapkotrás hasznos az élővíznek és hasznos a termőtalajnak is.
 
       Tehát, az esetek többségében, - feltéve, ha semmilyen rendkívüli körülmény, például egy súlyos környezet-szennyezés ténye nem áll fenn – nem lenne indokolt a nagyon drága és nagyon körülményes vizsgálati eljárás, ami végső fokon gátolja az értelmes és praktikus iszap-hasznosítást. - Az egyszerűsítés indokolt.
 
Dr. Paál Sándor PhD, a KPE-KPSZ szakértője, igazságügyi szakértő. – Szakterülete: folyó- és tószabályozás -

 
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
 
 
Bejelentés
HírekKisgazdák a parlamentbenSzervezeti hírek, választókerületi hírekBelföld, KülföldKörnyezetvédelemMezőgazdaság, vidék
PublicisztikaFórumÖnök írták
FotókVideókDokumentumokHanganyagok
KPE ElnökségeMegyei elnökökOrszággyűlési képviselőinkPolgármestereinkÖnkormányzati képviselőinkKisgazda Történelem