ajánlott oldalak
fórum
-több
 

EGRI KISGAZDÁK AZ ORSZÁGHÁZBAN

Létrehozva: 2017. február 23., 15:09
nyomtat küld

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége február 18-án rendezte meg hagyományos, immáron V. családi napját a Magyar Országházban.  Az idei találkozó különlegessége volt a „Családban élni és magyarnak maradni a Kárpát-medencében” címet viselő konferencia. A rendezvényen előadást tartott Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakcióvezető-helyettese, Biró Zsolt,  a Magyar Polgári Párt elnöke, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség-Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője, Őry Péter, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő.

Ezen az impozáns összejövetelen vettek rész Szíki Károly egri elnök vezetésével az egriek, akiknek társaságában ott voltak székelyföldi, vajdasági és felvidéki barátaik is.
A rendezvény szünetében az egri elnök rövid megbeszélést folytatott Lezsák Sándorral, akitől meghívást kapott a Parlamentbe, baráti beszélgetésre. Közös tervek megbeszélésére Szíki  találkozót kezdeményezett Pásztor Bálinttal és Brenzovics Lászlóval, Bíró Zsolttal, majd a rendezvény végén átnyújtotta Novák Katalinnak azt a könyvet, melyet az egri elnök az ’56-os Emlékbizottság pályázatára írt.

Az Országház lépcsőcsarnokában lefolyt  hangulatos felvezető után a felnőttek a Felsőházi terembe vonultak tanácskozásra. Természetesen a gyerekek sem maradnak program nélkül: táncház, hangszerbemutató, kézműves foglalkozások és sok más érdekesség várta őket az Országház folyosóin és patinás termeiben.
 
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, aki egyenesen Győrből,  a Szent László emlékév megnyitójáról érkezett, nyitotta meg a  Családi Napot és konferenciát. Hangsúlyozta, hogy Szent László korokon átívelő példakép, akinek rendíthetetlensége és az igaz ügy érdekében végzett szolgálata észrevehetetlenül hitet és erőt ad nekünk, de a túlélés reménye is ő, mert 4. gyermekként született és megadta a lehetőséget utódainak, hogy az ország javára nőjenek fel. Mint mondotta: példaadó nagyjaink közül érdemes felemlíteni,  hogy Széchenyi István 12. gyerekként látta meg a napvilágot Lotz Károly, aki a Törvényhozás apoteózisát festette a lépcsőcsarnok mennyezetére, 8. gyerek volt. Hány tudós, művész, nemzetszolga nem lett volna a magyar nép dicsőségére, ha azt mérlegelik a szülők, hogy szűkös keretből csak kis számú gyerek felnevelésére futja. Vállalták viskókban, megroppant falú házakban is a sok gyermeket, kikből megszámlálhatatlan nagy egyéniség nőtt fel.
 
Pataki János, a rendezvény egyik főszervezője, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke üdvözölte a Felvidékről, Erdélyből, a Kárpátaljáról és Vajdaságból megjelent szervezeteket. Mint mondta: ötödik alkalommal jövünk össze a szétszóratásban élő magyar közösségekből. Most több, mint ötszázan vagyunk, hogy kijelentsük: a család nem csak a múlt, de a jövő is. Akik itt vannak, szórványban és tömbben élve is őrzik magyarságukat.
 
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, a súlyos demográfiai mutatókra fókuszálva a kihívás stratégiájára helyezte a hangsúlyt, mondván: a diagnózis és prognózis szorításából csak egészséges programmal kerülhetünk ki. Mint hangsúlyozta: mindenkinek meg van a felelőssége abban, hogy a tendencia megforduljon. A Házasság Hetében vagyunk, s el kell mondjuk, hogy a házasságok reneszánszát éljük. Húsz év alatt felére csökkent a házasságok száma, de ez a káros folyamat 2010-től megfordult, kúszik felfelé a trend. Örömteli tény az is, hogy a válások száma csökkenő tendenciát mutat. A félrecsúszott jelenségek sajnos terjedőben vannak. Amerikában (Texasban) például  egy nő önmagával kötött házasságot. Nekünk ezzel ellentétesen nemzetközösséget kell építeni. Szerencsére hazánkban a házasság nem ment ki a divatból. Egy felmérés szerencsésen mutatja be, hogy a fiatalok családi közösségben és gyermekvállalásban képzelik el a jövőjüket. A népszerűségi listán a család van az első helyen, a politikusok pedig az utolsók. Még a bankárok is megelőzik őket. A fiatalok fejlett kritikai érzékkel rendelkeznek. Lehet rájuk jövőt építeni.
 
Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormány nagylelkű támogatási modelljét mutatta be, kiemelve azt, hogy a nemzettest a jövő évre már 1 millió új magyar állampolgárral gazdagodik. Eközben egyre erősebb figyelmet fordítanak az elszakított magyarok támogatására. Kimagaslónak ítélte az államtitkár felemlítette a Bethlen Gábor Alapítvány 1 milliárdos támogatását, majd hozzátette, hogy a kormány további milliárdokat áldoz az elszakított területen az anyanyelvű oktatásra, óvoda-programokra, gazdasági fejlesztésekre.
 
Biró Zsolt,  a Magyar Polgári Párt elnöke, akinek nevéhez kapcsolható a romániai választásokon elért magyar siker, gondolat-lavinát görgetett hallgatósága elé. Mint mondotta: sok szó esik a székely hokiról, sörről, de keveset beszélünk a székely család modellről. Nálunk a 4 családos modell volt életben, mint mondja a székely: 4 gyerek egy család! A globalizáció azonban kikezdte ezt a szép modellt, a családot, amely  a társadalom legősibb eleme. Zuhanó pályára kerültünk, a fogyás drámai a Székelyföldön is. Cselekvési program kell, mely  orvosolni akarja a bajokat a sorvadás mélyén. Ha így haladunk, súlyos eltartói gondok keletkeznek Erdélyben is. Nincs rá recept, de mert sok helyről érkeztünk erre a tanácskozásra, talán közösen rálelünk. Ehhez tudatunk revíziójára van szükség, kollektív elhatározás szükségeltetik, mert a megmaradás nem magánügy, hanem közösségi felelősség. ÁLDÁS NÉPESSÉG!
 
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakcióvezető-helyettese Románia családtámogatási rendszerét elemezte, s kitért arra, hogy Erdélyben a megmaradásunk a jog-, gazdasági- és kisebbségi jogbiztonság függvénye, melyekből most szinte minden hiányzik, mert magyar üldöztetés van, ami  minden jogi biztonságot nélkülöz.
 
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség-Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője a szerbiai magyarság helyzetét elemezte. Mint mondotta: 20 éve még 253.899 magyar élt a Vajdaságban, de ma már 40 ezerrel kevesebben vagyunk.  A helyben maradás óhajával a csatáinkat ott kell megvívnunk, a szülőföldön. Erre van kisebbségi akciótervünk is. Jó ösztöndíjrendszerrel, infrastruktúra fejlődéssel, a működő Európa Kollégiummal az elvándorlás megállítható. Helyzetteremtés kell tehát, amelyhez a magyar kormány segítségére is nagy szükségünk van.
 
Őry Péter, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke először a Szlovákiában élő magyarok számarányának csökkenéséről szól. Mint mondotta: 1991-ben 467 000 magyar élt Szlovákiában, de ma már 110 ezerrel kevesebben vagyunk. Azt mondják, hogy az asszimiláció nem megállítható. Ezzel szemben áll Tirol, ahol a kisebbségben élők számaránya növekedést mutat. Saját kezünkbe kell tehát venni sorsunkat!. Az a lényeg, hogy önmagunkat meg tudjuk-e határozni, szerepünket, helyzetünket tudjuk-e tematizálni? Sajnos  a szlovák politika megkísérli kivéreztetni a magyarokat. Ezt húzza alá az a tendencia, hogy a tömbben élő magyarokhoz nem érkeznek beruházások, így ezeken a területeken ugrásszerűen megemelkedett a munkanélküliség. Ez meghatározza a magyarok lelkületét és behatárolja a lehetőségeiket is.
 
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő így összegzett: mi a nemzeti egységben gondolkodva próbálunk megoldást keresni nehéz helyzetünkre. A történelem viharában egy helyben maradva is 5 állam polgárai lehettünk. Sok sorstragédia tarkítja múltunkat, s jelen helyzetben is teljes bizonytalanságban élünk, hiszen egy furcsa történéssel beindított háborúban eddig 7 magyar katona is életét áldozta az ukránok oldalán. Pénz-, vagyon-, elértéktelenedés rémképeiben élünk, de ilyen helyzetben is meg kell maradnunk magyarnak! A magyar iskolarendszer a végóráit éli, de meg kell maradnunk! 10 éve 151 ezer magyar jelenlétét mutatta a statisztika, de ma ott tartunk, hogy a hivatalos szervek nem mernek szembenézni a veszteségekkel, az elvándorlással, ezért nincs hivatalos statisztika. 2001 óta nincs népszámlálás Ukrajnában. 20 év alatt 10 millió ember tűnt el innen. Talán nem véletlenül, mert nálunk 30 ezer forint a minimál bér, azaz 10 dollár egy hónapra!
Olyan tervek vannak, hogy a magyar nyelv használatát teljességgel megszüntetik, így a magyar beszéd csak családi körben lesz lehetséges. Milyen idők ezek!?
Őseink nem adták fel, mi sem tehetjük! Jó, hogy az anyaország részéről gazdasági fejlesztési programot indítottak be Kárpátalján. Ez némi reményt jelent nekünk. Mi a hit emberei vagyunk, hogy az életet megnyerjük!
 
A beszédek után a 6-8 gyermekes családok részéről az államtitkárság felé záporoztak a kérdések A megélhetési-, segítség nyújtási- és autonómia témákban. Amire helyben nem tudtak válaszolni, arra ígéret szerint hamarosan választ kapnak majd a kérdezők.
 
Jó volt magyarnak lenni ezen a hétvégén.
Heti Hang Szóró---Hangosan mindenről, ami nekünk fontos

 
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
 
 
Bejelentés
HírekKisgazdák a parlamentbenSzervezeti hírek, választókerületi hírekBelföld, KülföldKörnyezetvédelemMezőgazdaság, vidék
PublicisztikaFórumÖnök írták
FotókVideókDokumentumokHanganyagok
KPE ElnökségeMegyei elnökökOrszággyűlési képviselőinkPolgármestereinkÖnkormányzati képviselőinkKisgazda Történelem