ajánlott oldalak
fórum
-több
 

Afrika piaca lehetőség a magyar élelmiszeripari termékek és technológiák számára

Létrehozva: 2017. május 26., 14:32
nyomtat küld

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a volt afrikai gyarmatok önállóvá válásának 54. évfordulóján rendezett Afrika Napon a Vajdahunyad-várban: Afrika óriási nyersanyag-tartalékai és növekvő piacai miatt egyre komolyabb szerepet tölt be a világ gazdaságpolitikájában.
Magyarország számára Afrika olyan térség volt mindig is, amely felé érdeklődéssel és őszinte együttműködési szándékkal fordultunk. – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Az agrártárca vezetője a Magyarországra akkreditált afrikai országok nagykövetei és magas rangú állami tisztviselői előtt megtartott előadásában méltatta a gyümölcsöző afrikai-magyar kapcsolatok érdekében végzett kiemelkedően értékes munkát. 2017-ben a magyar mezőgazdaság fontos emlékhelyén, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban ünneplik az Afrika Napot. - Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás. Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes, természetes élelmiszerek előállításához, melyhez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója épp úgy, mint a gazdák szakértelme – mondta Fazekas Sándor. A miniszter hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság képes arra, hogy ne csak a hazai lakosságnak biztosítsa az élelmezést. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezünk, így az agrárium napjainkra a nemzetgazdaság meghatározó, húzó ágazatává vált. - A földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként felismerte, hogy európai szomszédságon kívül is kell tekintenünk. A Magyar Kormány ezért indította útjára 2011-ben a Keleti-, majd 2015-ben a Déli Nyitás Stratégiáját, amely Afrikára, Dél-Amerikára és a Karib térségre fókuszál. A magyar kormány Afrika politikája tükrözi a térség, növekvő jelentőségét, az utóbbi években több nagykövetséget illetve konzulátust nyitottunk meg, vagy nyitottunk újra a kontinensen. Rendszeresek a hazánk és az afrikai országok közötti gazdasági vegyes bizottsági ülések, aktív mezőgazdasági munkacsoportok üléseznek, szakértői csoportok látogatnak Magyarországra vagy Magyarországról Afrikába. Az utóbbi években komoly együttműködés alakult ki magyar és afrikai mezőgazdasági kutatóintézetek között, és párbeszéd kezdődött például a vízgazdálkodási és élelmiszertechnológiai együttműködés lehetőségéről. (Forrás: FM Sajtóiroda)
A magyar törzs ősei 1517-ben érkeztek Egyiptomba I. Szelim oszmán-török szultán hódító hadseregével. 1516-ban Pécsváradi Gábor ferences szerzetes a Jeruzsálemen átvonuló, és a török hadseregben szolgáló magyarokról írt Bánffy János királyi főpohárnokmesternek. Az Afrika-kutató Almásy László a Levegőben, homokon című könyvében a 8. fejezet címének ezt adta: Magyarok a Nílus szigetén. 1934-35-ben a Szaharát járta, és eljutott a szudáni, Wadi Halfába. Az ottani vendéglátója egyszer csak kiejtette Ibrahim al-Magyari nevét, és elárulta, hogy a magyar törzs tagja. „- És honnan származik a te törzsed? – Messziről nagyuram, Európaából hozott minket ide Szolimán Szultán négyszáz évvel ezelőtt” – írja Almásy a visszaemlékezéseiben. Magyar-ab jelentése: magyar törzs. Az ab núbiai nyelvre lefordítva törzset jelent. „Az ősi hazáról tudták, hogy a tengeren túl fekszik, és hogy ott is egy nagy folyó mentén laknak a magyar testvéreik” –írta Almásy. A következő magyar expedíció 1965-ben jutott el a magyar törzs  falujába. Fodor István, a kiváló arabista és tolmács az Asszuáni Nagy Gát megépítése előtt töltött több hónapot Wadi Halfában, és feltárta az oda elszármazott magyarok történetét, viselkedését, szokásait, kultúráját. (Forrás: a szabad-enciklopédiában fellelhető közismert tények alapján). - Afrika az emberiség bölcsője. - Afrikába magyarok is kerültek szép számmal. A fentebb ismertetettek is egy ilyen középkori történetet vázolnak fel. A gyarmati sor történelmi közösség az Afrikában élő népek és a Kárpát-medence népeinek történetében. Hazánkat, az egykori Magyar Királyságot a török megszállás nem volt képes végleg térdre kényszeríteni, de súlyos, évszázadokig érezhető károkat okozott. Meg voltak a magunk vitái a Habsburg-házzal is, végül 1944. március 19-én az 1920-ban megcsonkított ország ismét elveszítette a függetlenségét, - egészen addig, amíg 1991. június 19-én, délután 15.01-kor civilben, diplomata-útlevéllel, a fekete Volgáján a záhonyi közúti Tisza-hídon át távozott hazánkból Viktor Silov altábornagy, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka. (Forrás: http://magyarhirlap.hu) - Jól látható, hogy az egykori gyarmati sors történelmi közösségében mi magyarok bőségesen osztoztunk Afrika, szintén jobb sorsra érdemes népeivel.
A Polgári Kisgazdák méltónak és mindenképpen előre mutatónak látják a volt afrikai gyarmatok önállóvá válásának 54. évfordulóján sorra került Afrika Nap megrendezését a budapesti Vajdahunyad-várban. Reményeink szerint Magyarország és Afrika számos országa között tovább fog erősödni az a gazdasági és kulturális kapcsolat-rendszer, amely már eddig is számos eredményt hozott az abban résztvevők számára. (KPE - szakértő).

 
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
 
 
Bejelentés
HírekKisgazdák a parlamentbenSzervezeti hírek, választókerületi hírekBelföld, KülföldKörnyezetvédelemMezőgazdaság, vidék
PublicisztikaFórumÖnök írták
FotókVideókDokumentumokHanganyagok
KPE ElnökségeMegyei elnökökOrszággyűlési képviselőinkPolgármestereinkÖnkormányzati képviselőinkKisgazda Történelem