FIDESZ.HU > Hírek > Belföld, Külföld Nyomtatás
Ablak bezárása
Jelentős változás a bírósági költségviselésben
Létrehozva: 2017. június 8., 14:07 | Utoljára frissítve: 2017. október 16., 15:28

Jelenleg a 6/1986. számú Igazságügyminiszteri rendelet tartalmazza a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentesség szabályait.
Figyelemmel arra, hogy 2018. január 1-től kezdődően az új Polgári Perrendtartást kell már alkalmazni, továbbá az életviszonyok is jelentősen megváltoztak, valamint a 2003/8/EK tanácsi irányelv is előírásokat tartalmaz, így a kormány részéről benyújtották a Parlamenthez „A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról” szóló törvényjavaslatot, melyet majd a 2018. január 1-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A törvény hatálya a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő költségmentességre és költségfeljegyzési jogra terjed ki.
A felet költségmentesség illeti meg a gondnoksági perben és a külön törvényben megállapított egyéb bírósági eljárásokban. Ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, vagy nemzetközi szerződés alapján a felet nem illeti meg tárgyi költségmentesség, úgy költségfeljegyzési jog illeti meg az alábbi ügyekben:

Lényeges külön szabály, hogy a tárgyi költségfeljegyzési jog senkit nem mentesít a származás megállapításához (itt döntően apaság megállapításáról lehet szó) szükséges orvosszakértői vizsgálat költségének előlegezése alól. Meg kell jegyezzem, hogy ilyen esetekben akár pár százezer forintos költséggel is számolni kell.
A személyes költségkedvezmény engedélyezésének feltételeit kimerítően szabályozzák, kiemelném, hogy azok részesülhetnek döntően ilyen kedvezményben, akiknél az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét és vagyonuk nincs, a közgyógyellátásban részesülők, az átmeneti szállást igénybevevő hajléktalanok és a menekültek.
A bíróság az összes feltétel fennállta nélkül is költségmentességet engedélyez, ha megállapítja, hogy annak viselése a fél létfenntartását veszélyezteti.
A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot (korábban ezt illetékfeljegyzési jogként ismertük) kell engedélyezni, ha jövedelme a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 30%-át nem haladja meg és vagyona nincs.
Teljes, vagy részleges költségfeljegyzési jog adható, ha a körülményekből megállapíthatóan az előzetes megfizetés aránytalan megterhelést jelentene. Nem természetes személy részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető!
Nem lehet a vagyon körébe tartozónak tekinteni a szokásos berendezési tárgyakat, a férj és családja által lakott lakást, a mozgáskorlátozott személyi gépjárművét és a foglalkozás gyakorlásához szükséges gépjárművet, egyéb vagyontárgyakat.
A feltételek fennálltától függetlenül nem lehet költségkedvezményt engedélyezni, ha a pereskedés rosszhiszeműnek, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik.
A jövedelmi és vagyoni viszonyokat a fél igazolni köteles és a későbbiekben a változást be kell jelenteni.
Az eljárás jogerős befejezéséig a bíróság két évente, de szükség esetén bármikor felülvizsgálja és megvonja a kedvezményt, ha annak feltételei már eleve nem álltak fenn, vagy utóbb változást történt.
Az igazságügyért felelős minisztert felhatalmazzák, hogy külön rendeletben határozza meg az engedélyezés feltételeinek igazolására vonatkozó részletes szabályokat.
A törvény célja az – az Alaptörvényből fakadó kötelezettség kapcsán – hogy a jogérvényesítésnek ne legyen akadálya a fél vagyoni helyzete.
Az új jogszabály nem terjed ki a közjegyzői és a büntető eljárásra és nem érinti a Polgári Perrendtartásban meghatározott egyéb kedvezményeket.
A jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy az eljárás megindítása előtt terjesszen elő bárki is a kedvezménnyel kapcsolatosan külön eljárást, erre tehát csak a bírósági, vagy közigazgatási eljárás megindításával egyidejűleg, vagy az eljárás tartama alatt van lehetőség. Ugyanakkor egyidejűleg eshetőlegesen többféle kérelem is előterjeszthető (költségmentesség, költségfeljegyzés) mert a bíróság csak a kérelmekről dönthet.
A változatlan tartalmú kérelmet a bíróság elutasítja, sőt pénzbírságot is kiszabhat, így meg kell fontolni az ismételt előterjesztés lehetőségét, ha a fél körülményeiben nem következett be jelentős változás.
A Polgári Kisgazdák minden esetben a peren kívüli, békés megegyezés lehetőségének igénybevételét javasolják és helyezik előtérbe, de kényszerű pereskedés esetén az eljárás megindítása előtt szakembertől kell teljeskörű felvilágosítást kérni az összes várható költségről, illetékről.
Dr. Bakos Zoltán