fidesz.hu főoldal
Hírek
Szervezeti hírek, választókerületi hírek
Magas támogatás, alacsony kamatok: most kell belevágni a precíziós gazdálkodásba!
2017. június 8., 13:18

A precíziós gazdálkodás szempontjából nagyon fontos lenne a jelenlegi „kegyelmi időszak” kihasználása. Most kell kísérletezni, tanulni, tapasztalatokat szerezni, felkészülni a 2020 utáni időszakra, amikor még a magas jövedelemtámogatás és az alacsony kamatok jóvoltából „olcsó” a beruházás.
Ez a magyar gazdák számára megfogalmazott konklúziója Popp József (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem) előadásának. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának téglási szakmai estjén arról beszélt a térség gazdálkodóinak, hogyan is áll a precíziós gazdálkodás a világ különböző régióiban, köztük Magyarországon.
Kiindulópontként megfogalmazta, hogy precíziós mezőgazdaság olyan gazdálkodási stratégia, amely pontos információkon és információgyűjtési technológiákon alapszik, így növeli a hozamot, a fajlagos jövedelmezőséget, és csökkenti a mezőgazdaság környezetre gyakorolt káros hatását. Lényege, hogy a lehető leghatékonyabb termelés érdekében az inputok (tápanyagok, vegyszerek stb.) csupán indokolt esetben, a szükséges mértékben és csak azon a területen használandók, ahol valóban indokolt.
A tápanyag-utánpótlásban és a takarmányozásban a legnagyobb az előrelépés
A fenntartható precíziós állattenyésztésről nagyon keveset beszélnek, mindenki a növénytermesztésre asszociál, amikor a precíziós mezőgazdaság szóba kerül. Pedig minden kimutatás szerint a legnagyobb megtakarítás, illetve hozamnövekedés pénzben, profitban itt érhető el – hangsúlyozta.
Ahogy a tápanyag-utánpótlás önköltsége meghatározó tétel a növénytermesztésben, úgy az állattenyésztésben a takarmány ára a döntő tényező. Ez teszi ki az összes termelési költség legnagyobb hányadát: a sertés esetében 70, a tejtermelésben 50, a marhahizlalásban 60 százalékot. Ezért itt a takarmányköltség minimalizálása az első számú cél. Hiába különböző az állomány tápanyagszükséglete kor, ivar és genetika szerint, mégis ugyanannyi takarmányt kap minden állat. A precíziós megoldás az egyedre szabott takarmányozás. Ezt a mai technika már lehetővé teszi.
Kimondható, hogy jelenleg a tápanyag-utánpótlásban és a takarmányozásban mutat a legnagyobb előrelépést a precíziós gazdálkodás, hiszen azonnali költségmegtakarítás jelent, amelyet a gazda nyomban észlel.
Precíziós gazdálkodás hiányában viszont továbbra is pazarlóan bánik a műtrágyával, mivel a kijuttatott többletműtrágya kevesebbe kerül, mint az indokoltnál kevesebb műtrágya használatából származó hozamcsökkenés – fejtegette. Jól mutatja ezt, hogy a globális nitrogénkijuttatás ma gyorsabban nő, mint a világ népessége és a szántóföld területe. A pazarló nitrogén- és foszforműtrágyázás pedig elszivárgás útján szennyezi a felszín alatti és felszíni vizeket egyaránt.

A vetőmag jelenti a második legnagyobb költségtételt a növénytermesztésben, a GM-vetőmag ára egyenesen drámai módon emelkedett az utóbbi években. A GPS-vezérlésű magágykészítés (sor-, sorköz-megkülönböztetés) és vetés (ráfedés- és kihagyásmentes, valamint táblán belüli differenciált) csökkenti a vetőmagköltséget, ugyanakkor növeli a fajlagos hozamot.

Az üzemanyagköltség csökkentése további előnyt jelent. Ez főleg az EU-ban játszik fontos szerepet, ahol a magas jövedéki adó miatt drága az üzemanyag.
A szabadidő növekedése is nagy előnye a precíziós technológiának, és általa a munka is kevésbé fáradságos. Az adatelemzés dönt arról, hogy a gazda mit, mikor és hogyan vessen, de a kárbiztosítás-kötésről és a pénzügyi szempontokról is. Ezek szintén növelik a szabadidőt, és csökkentik a fáradtságérzetet.

Az Egyesült Államokban 175, az EU-ban 16 hektár az átlagos farmméret
A globális fejlődésre jellemző, hogy precíziós gazdálkodásban alkalmazott hardware és software piaci értéke 2014-ben elérte a 2,3 milliárd eurót. A növekedés üteme pedig évi 12 százalékra tehető.
A precíziós gazdálkodás regionális kilátásairól elmondta: a nagy gazdaságok és a drága munkaerő ösztönzőleg hat a precíziós gazdálkodás elterjedésére. Így Észak-Amerikában, ahol az átlagos farmméret 175 hektár, a professzionális gazdák elfogadják és alkalmazzák az új technológiát, főleg a kukorica- és szójaágazatban.
Az EU-ban a kis birtokméret (16 hektár az átlag) és az USA-nál alacsonyabb inputköltség kevésbé motiválja a gazdákat a precíziós gazdálkodásra. Itt elsősorban a környezetvédelmi szempontok hatnak ösztönzőleg. Az EU-ban ugyanis a hangsúly a hatékony inputfelhasználáson van a környezetvédelem érdekében, remélve, hogy a zöldítés megváltoztathatja az agrárgazdálkodásról kialakult negatív társadalmi képet.
„Legyünk őszinték, a zöldítés mentette meg négy évvel ezelőtt az agrártámogatásokat” – jelentette ki. Még egyszer ugyanekkora nagyságrendben nem fogja tudni megmenteni – utalt az est házigazdájának, Fórián Zoltánnak a bevezetőjére.
Az Agrár Kompetencia Központ vezetője azt mondta, fel kell készülni arra is, hogy 2020 után „kisebb lesz a boríték”.

Nem lehet még egyszer eladni a zöldítést a társadalomnak és az adófizetőknek, mert nem hozott annyit, mint amennyit ígértünk – jelentette ki Popp József.
A precíziós gazdálkodás többet hoz, mint a zöldítés – tette hozzá.
Popp József felhívta a figyelmet arra is, hogy a Big Data („nagy adat” = tudományos adatbányászat) nélkül nincs jövője az új technológiának. A precíziós gazdálkodás elterjedésével az egyes farmok közötti adatcsere fogja képezni a hasznos adatelemzés alapját. A felhasználóbarát adatbányászat nagy segítséget jelent a döntésben, ezt a termelők is egyre inkább értékelik. A fiatal gazdák képzettebbek és fogékonyabbak az új technológia iránt – jegyezte meg.

A gazdák 70 százalékának még alapképesítése sincs az EU-ban

Az EU agráradatait nézve „szomorú a helyzet, Európa nem tartozik a világ legfejlettebb régiói és legokosabb nemzetei közé”. Mind a farmok száma, mind a mezőgazdasági munkaerő létszáma csökken. A gazdák 31 százaléka 65 évnél idősebb, csupán 6 százaléka 35 évnél fiatalabb. 70 százalékuk (a 65 év felettiek 80 százaléka) csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, 20 százalékuknak van alapképesítése, és mindössze 10 százalékuknak van teljes mezőgazdasági képesítése! Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet – ismertette az adatokat. Épp ezért a precíziós gazdálkodás elterjedését nagyban hátráltatja a munkaerő és szakképesítés hiánya, így

Az agrárfelsőoktatás egyébként is felülvizsgálatra szorul,

hogy választ tudjon adni a gyors technológiai haladás és a fenntartható gazdálkodás kihívásaira – nyomatékosította.

A műtrágya 50, a permetezőszerek 90 százaléka megtakarítható

Popp József a pozitív példák között említette a fejő- és takarmányozási robotok használatának elterjedését. Ez főleg Svédországra és Finnországra jellemző, de Németország is jól ellátott. Ezek legfőbb értéke a szabadidő, és hogy az állattartó nincs helyhez kötve.

Az EU-ban az egy tehénre jutó tejtermelés évi 6915 kg, ezzel szemben a fejőrobottal évi 12 000 kg is elérhető, a hagyományos tejtermelő farmokhoz hasonló inputfelhasználás mellett. Az automatavezérlés csökkenti az emberi tévedés lehetőségét, továbbá a fajlagos üzemanyag-fogyasztást is, akár 2–8 százalékkal is.

A további megtakarítási lehetőségeket számba véve rámutatott: a nitrogén műtrágya nagyjából 50 százalékát hasznosítják a növények, precíziós technológiával a hektáronkénti 180 eurós költségből akár 90 euró is megtakarítható. Ami pedig a hektáronkénti 190 eurós permetezési költséget jelenti, itt a potenciális megtakarítás akár 170 euró is lehet, hiszen a permetezőszer csupán 10 százaléka éri el a beteg növényt.

 „Mindenhová permetezünk, csak éppen a gyomnövényre vagy a parazitára nem.” Csak ez a két munkamenet már hektáronkénti 260 euró potenciális megtakarítást jelent. Az előnyök közé sorolta azt is, hogy

A technológia ugyanakkor alapvetően drága, nem terjedt még el.

Néhány technológiai elem használata (fokozatosság) ugyanakkor meghonosodott, viszont a technológia alkalmazása csak a terület egy részére terjed ki (óvatosság).

Nagyon fontos lenne a gazdálkodók számára a jelenlegi kegyelmi időszak kihasználása. Most, amikor még magas a jövedelemtámogatás, és az alacsony kamatok jóvoltából „olcsó” a beruházás, van mód a kísérletezésre, tanulásra, tapasztalatszerzésre – összegezte előadását Popp József.

(agroinform.hu, P.G.)