A magyar kormány mintegy 1,7 millió emberrel folytatott párbeszédet, ennyi embert sikerült bevonnia a kormányzásba – értékelte a most zárult nemzeti konzultációt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 90. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen. Lázár János visszautasította Soros György magyar származású amerikai üzletember brüsszeli kijelentését is, mert az szerinte igazságtalan Magyarországgal szemben, és súlyosan elferdíti a valóságot.
A miniszter azt mondta, akik részt vettek a konzultáción, azok kiállnak a kerítés, a jogi határzár, az alacsony energiaárak mellett, illetve amellett, hogy a magyar parlament mondja meg, mennyi legyen az adó, a szociális segély, a munkahelyi támogatás, valamint az áram és a gáz ára.
Jelezte, a párbeszédet fenn kívánják tartani, mivel számos ügy van a kormány előtt, például a kerítés miatt indított kötelezettségszegési eljárás.
Ahelyett, hogy Magyarország Európa védelmében tett teljesítményét elismernék, az Európai Bizottság megtámadja Magyarországot, akik pedig nem teljesítették kötelességeiket, nem védték meg Európa határát, fejsimogatásban részesülnek – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy a mostani konzultáción a korábbiakhoz képest jóval többen vettek részt.
Megjegyezte azt is, hogy ez a szám, 1,68 millió jóval „túlnyúlik” néhány párt 2014-es választási eredményén, amikor a baloldali pártokra összesen 1,4 millióan, a Jobbikra csaknem egymillióan szavaztak.
Lázár János beszélt azokról a hírekről, hogy német javaslatra jogállamisági követelményekhez kötnék a hozzáférést a felzárkóztatást szolgáló alapokhoz az unió következő költségvetésben. Németország az egyik legnagyobb haszonélvezője ezeknek a forrásoknak és ő követte el a legnagyobb alapjogi sérelmet azzal, hogy 2015-ben illegális migránsok millióit engedte be a területére, megszegve az európai határellenőrzési szabályokat – tette hozzá. Szerinte ugyanis az egyik legfontosabb jogállami kritérium a határvédelem.
Parttalan és rendkívül káros lenne az erről szóló vita nem Közép-, hanem Nyugat-Európának – hangoztatta. Ha különböző kötelezettségek és jogok betartását vizsgálják, akkor az derül ki, számos nyugat-európai ország nem tartja be az EU jogát, miközben Kelet-Közép-Európa alapvetően betartja – mondta, jelezve, hogy szerinte ez a követelmény nem hiszi, hogy Magyarországnak jelentene igazi kihívást.
Lázár János jelezte azt is, hogy nyártól Magyarország lesz a visegrádi országok soros elnöke és számos javaslata van a források igazságosabb, bürokráciamentes és átlátható felhasználására.
Kitért arra, hogy a múlt heti NATO-csúcson vita volt az EU tagállamai, valamint az Egyesült Államok és Magyarország között a terrorizmus miatt. Az amerikai és a magyar álláspont szerint összefüggés van a terrorizmus és a bevándorlás között, közben jó néhány uniós tagállam ezt nem hajlandó tudomásul venni – hangoztatta.
Szólt arról is, hogy Magyarország az Európa Tanácshoz, az ENSZ-hez, az EBESZ-hez és NATO-hoz fordult, mert az Európai Parlament korábbi határozatában példátlanul Ahmed H., egy terroristacselekményt elkövető védelmére kelt.
Kérdésre válaszolva azt mondta, ha köteleznek bennünket, hogy részt vegyünk a kötelező betelepítési kvótában, azt Magyarország csak a tranzitzóna igénybevételével tudja megtenni. Kitért arra is, hogy a legszükségesebb, illetve a legvégső esetben építenek kerítést a magyar-román határra az illegális bevándorlók miatt. Erre most nincs szükség – tette hozzá.
Lázár János minden magyar nevében visszautasítja Soros brüsszeli kijelentését
Soros György Brüsszelben nem kevesebbet mondott, minthogy Magyarországon maffiaállam működik – fejtette ki a miniszter, aki ezt minden magyar nevében visszautasította.
Nem a magyar állam, hanem „a Soros György által pénzelt szervezetek” voltak azok, amelyek az elmúlt években nem tartották be Magyarországon a törvényeket, nem vállalták az átláthatóságot, a nyilvánosságot – fogalmazott Lázár János, aki szerint nem a magyar állam, hanem ezek a szervezetek működtek maffiaszerűen.
Soros Györgynek az EU-t érintő szavait a politikus úgy kommentálta: az EU-nak valóban változásokra van szüksége, de azt nem pénzügyi spekulánsoknak kell diktálniuk.
A politikus azt is megerősítette, hogy a kormány megküldte válaszát az Európai Bizottság CEU-val kapcsolatos kérdéseire. Szerinte azonban Brüsszel kérdéssora inkább volt politikai, mint jogi természetű. A CEU-val kapcsolatos fejleményekről a kormány jövő héten tárgyal – közölte, ismét jelezve, hogy készek az egyeztetésekre.
Családtámogatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és turizmusra is csoportosítanak át forrásokat
A gyermekvállalást ösztönző programra, a paksi atomerőmű-beruházással összefüggő közinfrastruktúra-fejlesztésre és turisztikai célokra is csoportosítanak át forrásokat a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban, amelyről a hónap közepén szavaz az Országgyűlés – közölte Lázár János.
A kormány által javasolt teljes költségvetési átcsoportosítás összege 98 milliárd forint, a fedezete pedig az ennyivel többre tervezett adóbevétel – ismertette.
Ebből fordítanának családtámogatásra, gyermekvállalásra, a kormány célja ugyanis, hogy 2030-ra családonként átlagosan több mint két gyermek szülessen. Az akciótervnek – amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be egy hete – része, hogy a három- vagy többgyermekes családok jelzáloghitelének egy részét elengedik, erre jövőre 10 milliárd forintot szánnak. Emellett diákhiteltartozás-csökkentésre 1 milliárd forintot, bölcsődebővítési programra 3,5 milliárdot, a külföldön született magyar gyermekeknek is elérhetővé váló babakötvényre pedig 600 millió forintot fordítanak. A családok éve támogatási programra 3 milliárd forintot terveznek – részletezte a miniszter.
Emellett a paksi bővítéshez kapcsolódó közinfrastruktúra-fejlesztésre – például a kalocsai Duna-híd előkészítésére, továbbá lakás- és útépítésre – 20 milliárdot, turisztikai célokra pedig 16,4 milliárd forintot rendelnek a költségvetési előterjesztésben. Támogatni fogják a premontrei rendet és a cisztercieket is – ismertette.
Az elmúlt napok gazdasági adatait – például a 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedést, a beruházások ütemének bővülését, valamint a foglalkoztatási, munkanélküliségi számokat – Lázár János úgy kommentálta:
a magyar gazdaság stabil, kiegyensúlyozott pályán van, a gazdasági növekedés pedig az ország fejlődésének egyik fontos állomása.
A bővülés három fő eleme az ipari kibocsátás 7,8 százalékos első negyedéves növekedése, az építőipar 25 százalékos ágazati „ugrása” és a bérmegállapodás – sorolta.
Magyarországon lendületet kapott a gazdaság – folytatta -, számos magyar és külföldi vállalkozás bővíti kapacitását. Kiemelte az újlakás-építés növekedését, a reálkeresetek és a kiskereskedelmi forgalom folyamatos emelkedését, hangsúlyozva azt is: 2010 óta 1550 milliárd forintnyi adó- és járulékkedvezményt kaptak a családok.
A legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény a 4-es metró ügye
Lázár János beszélt az EU-s pénzek átláthatóságáról szóló OLAF-vizsgálatokról is. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest „dupla annyi feljelentő van”. Kifejtette ugyanakkor: tavaly az aktuális 41 ezer támogatási szerződésből 13 ügyben zárt le vizsgálatot és talált hibát az EU csalás elleni hivatala, az OLAF, és a szervezet által megfogalmazott észrevételek az EU-s pénzek 4 százalékét érintették. Megjegyezte: az OLAF szerint a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény a 4-es metró ügye volt az elmúlt években Magyarországon.
A 3-as metró felújításával kapcsolatos kérdésre a miniszter kifejtette: a kormány a főváros kérésére 137,5 milliárd forint támogatást biztosított, amit az EU is jóváhagyott „százszázalékos támogatási intenzitással”. Ám később kiderült – folytatta -, hogy még a legolcsóbb közbeszerzési ajánlat is drágább volt ennél, majd az ezt követően csökkentett műszaki tartalmú felhívásra szintén 137,5 milliárdnál drágább ajánlatok érkeztek. Ám a kormány „100 százaléknál többet” nehezen tud finanszírozni, mert az EU nem járul hozzá – mondta. Közölte: a jövő szerdai kormányülésre várják Tarlós István főpolgármestert, hogy tájékoztatást adjon, mi fog történni a metróval.
A Magyar Államkincstár dolgozóinak bérkövetelésével kapcsolatban Lázár János egyrészt azt mondta, hogy minisztériumban nincs sztrájk, másrészt azt, hogy a központi közigazgatásban nem lesz béremelés.
A kormány azt szeretné, ha javulnának a lakhatási körülmények
Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint a kormány elbontaná a panelházak felső emeleteit, a miniszter azt válaszolta: a kormány egyetlen házat sem akar elbontani, azt szeretné, ha a lakhatási körülmények javulnának, a panellakások és az úgynevezett „Kádár-kockák” életciklusa ugyanis lejárt. A politikus szerint kormányzati program kellene utóbbiak újjáépítésére, és megoldást kell találni a panelben élők életminőségének javítására is, mert az éghajlatváltozás miatt nyaranta elviselhetetlenné válik bennünk az élet. Mérlegelni kell ezért a panelből kiköltözés támogatását, a fennmaradó otthonokat pedig élhetővé kell tenni – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a lakóközösségekkel közösen kell megoldást találni.
Az esetleges panelház-visszabontásról azt mondta: csak gondolatként merült fel, hogy akiknek a panellakását visszabontanák, azoknak támogatást nyújtanának kertvárosi övezetbe költözéshez. Megjegyezte, a hódmezővásárhelyi önkormányzat azt vetette fel, hogy hajtsanak végre egy 60 lakásos kísérleti projektet a városban. Ha a következő négy évben is a Fidesz kormányoz majd, programmá kell formálni a panelben élők segítését – összegzett.
A kötelező szervizdíj tervéről a Miniszterelnökség vezetője ismét azt mondta, hogy nem ért egyet az ötlettel, mert szerinte az egyszerű áremelés lenne. Hozzátette, az éttermi áfacsökkentés fedezet lehet az étterem-tulajdonosoknak a pincérek bérének emelésére.
A mentődolgozók tiltakozásáról úgy nyilatkozott: nem gondolja, hogy annak reális alapja lenne, a bérük ugyanis jelentősen emelkedik, öt év alatt összesen 80 százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy vállalna-e újra miniszterséget, Lázár János úgy reagált: Orbán Viktor miniszterelnök 2014-es felkérése 2018-ig szólt, ezért miniszterként addig tervez.
Felgyorsítják a vidékfejlesztési támogatások kifizetését
Közölte, június végéig 120 ezer embernek fizetnek ki területalapú támogatást, és a vidékfejlesztési támogatások kifizetését felgyorsítják.
Beszámolt arról, hogy szeptemberben összehívják a Modern városok programban résztvevő 23 megyei jogú várost és tájékoztatják őket a program állásáról.
Az oktatási törvények módosításával kapcsolatban elmondta, a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekeket érinti. A módosításról hosszú szakmai konzultáció folyt és a tárca szerint ösztönzőleg hat az, hogy őket is osztályozzák – mondta, jelezve, hogy ez oktatásszakmai vita.
A budai Várat üzemeltető cégekre vonatkozó kérdésre azt mondta, semmiféle vizsgálat nem volt a cégeknél, egy június 30-áig tartó átvilágítás folyik, mert összevonásokat tervez a cégstruktúrában, és újabb, tízmilliárdos feladatokat szeretne odatelepíteni. Szerinte a két céget vezető Gyutai Csaba helyettes államtitkár, volt zalaegerszegi polgármester jó munkát végez, a problémákat megoldja, tevékenységének szabályosságát megnézik. Arra a felvetésre, hogy Gyutai Csaba felelőssége felmerül-e, Lázár János közölte, csak L. Simon László felelőssége merülhetne fel, de ő már nem államtitkár.
A miniszter cáfolta azokat a híreket, hogy nem készül el a nyári vizes világbajnokságra a tervezett gyalogos-kerékpáros híd. A költségei sem nőnek érdemben – tette hozzá.
(MTI, kormany.hu)
