A Vidékfejlesztési Programban 76 milliárd forintot különítettek el a fiatal gazdák támogatására, a keretösszeg hozzávetőleg 50-50 százalékban oszlik meg a beruházások és az induló gazdák támogatása között. A teljes programban odaítélt támogatások összege elérte a 209 milliárd forintot.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által szervezett eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Fiatal gazdák – vidékfejlesztési támogatások finanszírozása című sajtóbeszélgetésen kiemelte, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), tehát az uniós támogatások határozzák meg a fiatal gazdák finanszírozási lehetőségeit. Kis Miklós Zsolt azt is hozzátette, hogy 2017. március 16. és június 30. között több mint 3000 fiatal gazda adta be kérelmét a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása elnevezésű pályázatra. A kérelmeket 2018. március 27-én bírálták el,ezen a pályázók több mint 40 százaléka nyert el támogatást. A Vidékfejlesztési Programból a most elfogadott induló támogatások finanszírozására szánt összeg meghaladja a 13 milliárd forintot – írja az Adózóna cikke.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a pályázaton a kérelmezők 40 ezer eurónak megfelelő összegű forintot (mintegy 12 millió forint) igényelhettek. Ezzel egyúttal vállalniuk kellett, hogy gazdaságukat minimum 5 évig működtetik. A 2017-ben meghirdetett pályázatra leginkább azoknak a fiatal gazdáknak a jelentkezését várták, akik munkaerőigényes ágazatot kívántak kialakítani. Az államtitkár erre példaként a kertészetet és állattenyésztést említette. Kis Miklós Zsolt arról is beszélt, hogy a beruházási típusú támogatásoknál 6706 vállalkozás kérelmét fogadták el.
Ezek főként kertészetek, illetve állattartó telepek korszerűsítésére, valamint kisebb méretű terménytároló építésére pályáztak. Az odaítélt támogatások összege 209 milliárd forint.
A nyertes pályázók közül 995-en fiatal gazdák voltak, a nekik biztosított beruházási típusú támogatás összege 36,678 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár szerint azt is vizsgálni kell majd, hogy a fiatal gazdáknak nyújtott beruházási típusú, illetve az induló mezőgazdasági vállalkozás címén igényelt támogatások jól hasznosultak-e. Az induló támogatást elnyerő fiatal gazdáknál az is lényeges kérdés, hogy a minimumként megszabott 5 éves időszak után is bent maradnak-e a mezőgazdaságban. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar mezőgazdaság hiteligényét az mutatja, hogy a szektor hitelállománya a korábbi években elért 328 milliárd forintról 2017-ben 634 milliárd forintra emelkedett. Ez a tendencia azt is jelzi, hogy a bankok nyitottak a mezőgazdaságnak nyújtott hitelezésre, vagyis jó adósnak tartják a gazdálkodókat.
Kisegíti a hitelnél az alapítvány a gazdálkodókat
Az ügyvezető igazgató az alapítvány munkájáról elmondta, hogyha egy gazdálkodó a bankhoz fordul és hitelt szeretne felvenni, de ehhez nem rendelkezik elég fedezettel, ám a projektje ígéretesnek tűnik, akkor a bank keresi fel az alapítványt és kéri, hogy pótolja ki a hitelfelvevő hiányzó fedezetét. Az alapítvány pedig kezességet vállal a hitel visszafizetésére. Herczegh András kiemelte, hogy az alapítványnak 17 ezer ügyfele van, közülük több mint 9 ezren egyéni gazdálkodók, 2720 fiatal. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke elmondta, hogy Magyarország a fiatal gazdálkodók számát tekintve az unió középmezőnyében foglal helyet, hazánkban a gazdálkodók 13-14 százaléka tartozik a 40 év alatti korosztályhoz.
(magro.hu)