Újabb ígéretes kutatás a műanyag csomagolóanyagok jövőbeni kiváltására
Jelenleg az egyik legnagyobb környezeti problémát a hulladékká váló polimer alapú csomagolóanyagok, egyszerűen fogalmazva, az eldobált és illegálisan elhagyott PET-palackok, nejlon zacskók vagy egyéb, élelmiszerek tárolására vagy szállítására szolgáló csomagolóanyagok nem megfelelő kezelése jelenti. Ezek a műanyagok ugyanis a természetben (aerob körülmények között) belátható időn belül nem bomlanak le, és ez igaz a hulladéklerakóban szabályosan elhelyezett, a tömörítést követően levegőtől elzárt (anaerob) körülmények közötti kémiai átalakulásukra is.
Bár több országban már hosszabb távlatokra szóló stratégiákat fogalmaztak meg, és ezek végrehajtásának részeként szigorú jogszabályokkal igyekeznek megállítani, de legalább csökkenteni a csomagolási műanyagok használatát, ám csupán a tiltás nem lesz elegendő. Kényelemhez szokott civilizációnkban ugyanilyen fontos, hogy alternatív környezetbarát megoldásokat találjunk helyettük. Ne lemondani kelljen egy már életünk részévé vált szokásról, mindössze, akár szinte észrevétlenül, más megoldásokat, anyagokat használjunk fel hozzá!
Kutatók és gyártók az elmúlt években már több környezetbarát, biológiai úton lebomló, netán még komposztálhatósággal is kecsegtető lehetőséggel álltak elő a műanyagok kiváltására. Például szójából, növényi olajból, keményítőből.
Az IIT (Indian Institute of Technology) Hyderabad kutatócsoportja most egy olyan anyagot kísérletezett ki, amely 30 napig frissen tartja a paradicsomot minden egyéb kezelés nélkül.
Az új anyagot bakteriális cellulózból – ami fermentációs eljárással bármilyen cukortartalmú gyümölcsléből vagy akár sörből, borból is létrehozható – állították elő ezüst nanorészecskékkel impregnálva. Bizonyítottan kiváló fizikai és mechanikai tulajdonságainak köszönhetően a kutatók alkalmasnak vélik a jövőben csomagolóanyagként való alkalmazásra is – írta meg a Journal of Materials Science.
A bakteriális cellulózt először nátrium-hidroxiddal kezelték, hogy eltávolítsák az összes baktériumot, azután ezüst nanorészecskékkel impregnálták, majd ezüst-nitrát oldatba, utána pedig nátrium-bór-hidrid oldatba mártották. Az ezüst-nitrát redukciója, ezáltal ezüst nanorészecskék előállítása a bakteriális cellulóz pórusain belül történik meg.
A bakteriális cellulóz antimikrobiális aktivitását először rothadt paradicsomból és vegyes kultúrából izolált baktériumokon és gombákon tesztelték. A kísérletek 99%-os hatékonyságot mutattak.
A kutatók ezt követően arra keresték a választ, hogy az anyag mennyire alkalmas a friss paradicsom szobahőmérsékleten való tárolására. Kontrollként polietilén és polipropilén alapú csomagolóanyagok szolgáltak. A bakteriális cellulózzal csomagolt paradicsom friss maradt, ráncok és mikrobák nélkül még 30 nap elteltével is. A polietilénbe csomagolt gyümölcs az első héten megráncosodott, 15 napon belül mikrobiális károsodások jelentkeztek rajta, majd 30 napon belül teljesen megromlott. A polipropilén esetében a paradicsom legalább frissen maradt egy hétig, de 15 napon belül megráncosodott, egy hónapon belül pedig teljesen puhává és ráncossá vált. (a fotón látható a vizsgálat eredménye – forrás: IIT Hyderabad)
A kutatók az eredményt azzal magyarázzák, hogy a bakteriális cellulóz összetétele a kontroll polimerekkel szemben lehetővé teszi az antimikrobiális aktivitás mellett a megfelelő gáz- és nedvességcserét is. Vagyis az összetett víztartó-kapacitása segít fenntartani az élelmiszer optimális nedvességtartamát.
A közeljövőben a kísérleteket egzotikus gyümölcsök tárolásával szeretnék folytatni. Ha beválna, rengeteg, a szállítást és tárolást segítő mesterséges kezeléstől mentesíthetnénk az olyan népszerű termékeket, mint a citrusfélék, a banán vagy az ananász. De a kutatók abban is látnak potenciális lehetőséget, hogy ugyanezt az elvet kiterjesszék egészségügyi termékekre is. Az anyagot antimikrobiális bélésként is fel lehetne használni egészségügyi betétekhez és eldobható ruházatokhoz, sőt alternatív megoldást jelenthetne akár egészségügyi intézmények burkolataihoz is.
(ingreen.hu, Kugler Péter)
A Polgári Kisgazdák támogatják – hogy a környezet védelme érdekében meghozott jogszabályokon túl – a kutatás, fejlesztés, innováció is segítse elő azt, hogy tisztább és élhetőbb legyen a környezetünk.
A cikkben ígéretes kezdeményezésről olvashatunk egy újfajta lebomló, környezetbarát csomagolóanyag kifejlesztéséről.
Kékesi Márton /Zöld Áramlat Alapítvány/
