Nap, mint nap értesülünk a sajtóból vagy látunk felhívásokat arról, hogy melyik faluban, városban mi lesz a hétvégi program. Sokszor olvasható, hogy az adott rendezvény hányadik alkalommal kerül megrendezésre és többször egy húszon fölüli számmal találkozhatunk.
Van amikor a gasztronómia szerepel az első helyen, úgymint főzőverseny, más esetben egy lovas vagy vadász rendezvény mellett kísérő dolog a főzés, mert hiszen enni kell. Nem is akármit, mert szeretünk jókat enni az elfogyasztott kupica pálinka után, és utána egyet inni, hogy jobban teljék a szó és alakuljanak a barátságok.
Egy-egy település, tájegység életéhez hozzátartoznak a csak odaillő értékek, melyet a 2012. évi XXX. törvény A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szépen megfogalmazott.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy értékeinket miután felismertük felvegyük a helyi, megyei majd nemzeti értéktárba és azután akár hungarikum is, – ez csúcs_ válhasson belőle. A hungarikumoknak sok kategóriáját ismerjük: Épített környezet, Kulturális örökség, Agrár- és élelmiszer-gazdaság, Egészség és életmód és még sok más. Ne feledkezzünk meg arról, amiről szólni kívánok a Turisztika és vendéglátás szekcióról, melynek választottja a Karcagi birkapörkölt. A múlt hét végén vettem részt ezen az eseményen, nem először.
Mi alföldi emberek kedveljük a birkahúst, melyet pörkölt, paprikás formában fogyasztunk. A híres karcagi birkapörkölt fő ismérve, hogy a nagy öntött lábosba belekerül a teljes birkatest a fejtől a farokig, beleértve a belsőségeket a pacallal együtt.
Az idei fesztivál volt a XXI. Noha minden karcagi büszkén vallja, hogy övék a legjobb versenyre hívják a más településekről érkezőket is. Többször nyert már gyomaendrődi főző is, mert hiszen az Alföldön sokan értik a főzését a birkának, juhnak és sok szarvasi és környéki szlovák esküszik, hogy ő főzi a legjobb „baranyinát”
Gyomaendrőd,2019. 07. 07.
Várfi András
