Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program – írta a Magyar Idők vasárnapi számában. A következő években további hétmilliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány.
Több milliárd forintot fordít a kormány a következő években a génmódosítás-mentes, biztonságos fehérjetakarmány-termelés támogatására. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2018–2022 között mintegy 7,54 milliárd forintos keretből valósulhatnak meg a Nemzeti fehérjetakarmány¬program intézkedései. Az összegről a nemzetgazdasági miniszternek a földművelésügyi tárca vezetőjével közösen kell gondoskodnia. Az éves bontás szerint idén 470 millió forint, jövőre pedig 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra.
A támogatást a központi költségvetés terhére kell elkülöníteni, míg az agrármarketingcélokra emellett 360 millió forint biztosítandó. Ez utóbbi keretből az idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható a GMO-mentes termékek népszerűsítésére. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős.
Hazánk 2013-ban indította útjára a nemzeti fehérjeprogramot, amelynek az a célja, hogy az állattenyésztők minél nagyobb arányban tiszta, genetikai módosítástól mentes magyar takarmány-alapanyaggal váltsák ki az importszóját. A hazai állattenyésztés fehérjeigénye jelentős, egy évben csaknem 840 ezer tonna szójababnak megfelelő fehérjeforrást használ az ágazat, amit ma jórészt import szójadarával elégítenek ki. Az elmúlt években jelentős előrelépést sikerült elérni a hazai szójatermesztés terén.
Részben a nemzeti programnak, részben pedig az európai uniós többlettámogatásnak köszönhetően közel 70 százalékkal bővült a szója termőterülete az országban. Így tavaly már több mint 70 ezer hektáron vetettek szójababot a gazdák.
A szója ugyanakkor nem az egyetlen megoldás a fehérjetakarmány biztosítására, számos alternatív lehetőség áll az állattenyésztők rendelkezésére. A kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermék például kiválóan hasznosítható erre a célra, emellett egyéb pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kellene kapniuk a takarmányozásban.
A Nemzeti fehérjetakarmány-program ezért elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyek felhasználásával biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. A program a borsó, lóbab, lucerna termesztésének ösztönzésével és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik, ahogyan az innovatív takarmány-előállítási technológiák meghonosítását is megvizsgálják a szakemberek.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója korábban elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány-alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. A cél nem megvalósíthatatlan, ha minden lehetőséget kihasználnak a szakemberek, elképzelhető, hogy teljes egészében hazai termeléssel biztosítható lesz az állattenyésztés fehérjetakarmány-igénye.
A várakozások szerint a program megvalósításának köszönhetően mintegy 80-100 milliárd forinttal nőhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása a következő években, ráadásul új munkahelyek tucatjait hozhatja magával az alternatív takarmánytermelés elterjedése.
(otpagrar.hu)
