A jegybank tőkekövetelmény-kedvezményt hirdet a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek a 2020–2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelei után a klímabarát pénzügyi termékek terjesztése és az ingatlanok energiahatékonysága javítása érdekében. Konzultáció indul a zöld jelzáloglevelek kibocsátásának elősegítéséről is – nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-nek hétfőn.
A jegybank új Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja révén a hitelintézetek az energiahatékony lakáscélt (vásárlást, építést vagy felújítást) szolgáló, 2020. január 1. és 2023. december 31. között kihelyezett hiteleik után tőkekövetelmény-kedvezményt, az e kölcsönöket felvevő fogyasztók pedig kamatkedvezményt kaphatnak – mondta el az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.
Az kedvezőbb tőkekövetelményt biztosító négy éves időszak lezárultával a jegybank a tapasztalatokat értékelve dönt a program folytatásáról.
A kedvezőbb energiahatékonyság az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja
Az MNB ösztönözni akarja az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését, elterjedését is. E cél érdekében – a hitelintézetekkel egyeztetve – intézkedéseket dolgoznak ki, s megvizsgálják a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóban (JMM) való kedvezményes elbírálás lehetőségét is – tette hozzá Kandrács Csaba.
Kiemelte: a bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, noha az energiahatékony (zöld) ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb. A hitelt felvevő fogyasztónak így magasabb összege marad a havi törlesztésre, s a kedvezőbb energiahatékonyság az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja.
A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, mint a hasonló, ám nem energiahatékony kölcsönök – mutatott rá az alelnök. Hozzátette: e kisebb kockázatot lehet érvényesíteni a hitelek árazásában és az ezekre vonatkozó banki tőkekövetelménynél is.
Statisztikák szerint a hazai épületek felelősek az ország energiafelhasználásának közel 40 százalékáért. Az ingatlanok jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota viszont elavult, így sok megtakarítás származna az épületek energiafelhasználásának csökkentéséből.
Forrás: MTI, hirado.hu
