Egyszerre kell képviselnie 11 millió európai gazdaságot – amelyek zöme kisgazdaság –, egymásnak ellentmondani látszó követelményeket, de mindenekelőtt szigorú környezet- és klímavédelmi szempontokat az új Közös Agrárpolitikának (KAP), hangzott el egy háttérbeszélgetésen, aminek a téma Európai Parlament által delegált jelentéstevői voltak a résztvevői.
Ulrike Müller (Renew Europe, Németország) és Peter Jahr (EPP, Németország) véleménye között voltak ugyan különbségek, de a zöld szempontok megalapozottságát nem vitatták.
Miközben az Európai Parlament összetett problémákra keresi a megoldást a Közös Agrárpolitikával, szem előtt kell tartania, hogy annak forrása az európai adófizetők pénze, fogalmazott a beszélgetésen Ulrike Müller EP-képviselő.
A Renew Europe képviselőcsoport tagjaként dolgozó politikus hangsúlyozta, hogy a jövőnek készülő Közös Agrárpolitikának olyan keretrendszert kell alkotnia, amely képes egyszerre választ adni teljesen különböző igényekre,
miközben biztosítja a gazdálkodás jövedelmezőségét, érvényesíti a környezet- és klímavédelem szempontjait – többek közt a biodiverzitást – és elegendő kiváló minőségű élelmiszert szolgáltat az unió polgárainak. Mindezt ráadásul úgy kell megvalósítani, hogy a rendszer ne legyen lassú és nehézkes.
A háttérbeszélgetés néppárti képviselője, Peter Jahr elismerte, hogy ez nem egyszerű feladat, amit a KAP-tárgyalások is tükröznek, de a környezetvédelem kérdését többé nem lehet megkerülni.
A képviselők zöldebbet akarnak
Mint ismert, az Európai Parlament tavaly október 23-án megszavazta az EU mezőgazdasági politikájára vonatkozó közös álláspontját. A tárgyalások során többek közt új intézkedésekről, szabályozásokról, ellenőrzési és nyomon követési eszközökről, valamint az uniós források újraelosztásáról állapodtak meg a képviselők.
Az EP álláspontja szerint az egyik legfontosabb teendő az unió mezőgazdaságának környezetre gyakorolt hatásának a javítása, vagyis tovább emeli a már több ciklus óta egyre magasabb zöld elvárásokat. A képviselők egyetértettek abban, hogy a gazdaságpolitika reformját a párizsi megállapodás céljainak alárendelve kell végrehajtani az összes tagállamban.
Az EP tovább erősítette a közvetlen kifizetések éghajlat- és környezetvédelmi feltételeit.
Ezeket a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésre pályázik.
Fontos szempont, hogy ezen felül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát szintén különböző környezetvédelmi és éghajlatváltozás elleni intézkedésekre szánják az európai képviselők, a közvetlen kifizetésre szánt források legalább 30 százalékát pedig ökogazdálkodási módszerek alkalmazását vállaló gazdaságok támogatására.
Az új szabályozás előírná, hogy a szántóterületek legalább 5 százalékát kivonják a termelésből, és ne használjanak rajtuk rovarirtót és műtrágyát.
Mi több, a EU-s képviselők azt kérik a tagállamoktól, hogy ösztönözzék gazdálkodóikat a mezőgazdasági területek 10 százalékának kivonására a termelésből, és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében tartsák fenn nem termő fáknak, tavaknak vagy akár sövényeknek.
Jobban szétterülő pénz
Az EP az uniós alapok elosztását is kiegyensúlyozottabbá kívánja alakítani, és ennek jegyében növelni kívánják a kisvállalkozók és a fiatal gazdálkodók pénzügyi támogatását, csökkentenék a nagyüzemekét. Ehhez egy olyan mechanizmus bevezetését szorgalmazzák, amely meghatározza a közvetlen kifizetések felső határát, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább 4 százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordítsák. A képviselők szerint nekik további támogatást lehetne biztosítani a vidékfejlesztési alapból, ha a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják.
Az átláthatóság növelése érdekében az EP szeretné elérni, hogy a tagállamok hatékonyabban tájékoztassák a gazdákat lehetőségeikről, és hogy a Bizottság pedig valós időben követni tudja a természetes személyeknek nyújtott KAP-támogatásokat,
beértve azt is, ha jogi közvetítőn keresztül kerül hozzájuk. Emellett az EP intézkedéseket sürget a nők nagyobb arányú részvételének elősegítésére a vidéki gazdaságokban.
Állami önrész és versenyképesség
Az eseményen az újságírók is kérdezhettek. A Portfolio.hu gazdasági portál arra kérte a képviselőket, kommentálják, hogy a magyar kormány a minap drasztikus mértékben, az eddigi 17,5 százalékról 80-ra növelte az állami hozzájárulást a KAP második, vidékfejlesztési forrásokat tartalmazó pillérében, már az átmeneti finanszírozású 2021-re és 2022-re vonatkozóan is, ami mintegy 9 milliárd euró többletforrás szétosztását teszi lehetővé.
Müller azt válaszolta, hogy nem ismeri a részleteket, de szkeptikus a lépéssel kapcsolatban, és nem érti, hogy a KAP szempontjából átmenetinek számító 2021-re és 2022-re vonatkozóan miért lépett így a magyar kormány.
Peter Jahr ugyanakkor elismerésének adott hangot a döntés kapcsán. „Németként örülnék, ha így döntene az országom… Alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is” ismételte meg többször, mondván, így több pénz jut a vidékfejlesztésre, az innovációra, a környezetvédelemre, értékelte az EP-képviselő a lépést a Portfolio.hu-nak adott válaszában.
Lapunk kérdésére, hogy mekkora szerepet játszik ebben a szigorú agrárpolitikában a versenyképesség, a képviselők elmondták, hogy
a KAP számos szempontnak igyekszik megfelelni egyszerre, és az egyik kiemelt tényező a piac- és versenyképes termékek előállítása.
Amellett, hogy a biotermelés is versenyképes lehet, vagy hogy a gazdáknak alapvetően nem támogatásokból, hanem a piacból kell megélniük, a Közös Agrárpolitikának az európai gazdatársadalom egészéért felelősséget kell vállalnia, hangsúlyozta Ulrike Müller. Európában 11 millió gazdaság van, és ezek túlnyomó része nagyon kicsi, tette hozzá.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság, Braunmüller Lajos
