Varga Mihály: meglepően gyors lehet az idei GDP-növekedés, de 7,5%-ra emeljük az idei deficitcélt

A gazdaságba pumpált rengeteg beruházási támogatás, illetve az elhalasztott fogyasztói kereslet idén a második negyedévtől kezdődően meglepően gyors, éves átlagban összességében 4,3%-os gazdasági növekedést válthat ki, de ezzel együtt pótköltségvetésre van szükség idénre, mivel 6,5%-ról 7,5%-ra nő az államháztartási hiány – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jövőre akár 5% feletti növekedés várható és mindenképpen csökkenő költségvetési deficitet akarnak, az adókulcsok terén pedig ne várjunk érdemi változtatásokat. Devizakötvény-kibocsátásra 2023 elejéig nincs szükség – rögzítette.

A terjedelmes interjú főbb üzenetei saját szerkesztésben (kiemelések tőlünk):

• A kormány válságkezeléséről – amelyről elismerte, hogy más utat járt be, mint több európai országé, mert hangsúlyosan fókuszált a beruházásokra – megállapította: „az intézkedések sikerét mutatja, hogy a magyar munkaerőpiac tartotta magát, s immár egyre több helyről halljuk, hogy bizonyos ágazatokban ismét munkaerőhiány van”.
• Hangsúlyozta, hogy mivel „saját forrásainkkal tudtuk a gazdaságvédelmi és járványkezelési intézkedéseket finanszírozni”, „a hiány emiatt természetesen nagyobb lett. Előzetesen 1 százalékot terveztünk, ehhez képest év végére a mostani számítások szerint 8,1 százalékos deficit alakult ki”, aminek nyomán 6,2%-os unós átlaggal szemben „csak öt százalékos lett” a tavalyi gazdasági visszaesés.
• A deficit mellett kiemelte: „míg az Európai Unióban a tavalyi megugrás után megközelíti a GDP 100 százalékát az államok adósságszintje, addig nálunk tavaly év végén 80 százaléknál sikerült megállni. Ez sem kevés persze, nem akarom elbagatellizálni, de tény, hogy a magyar adósságszint jóval az uniós átlag alatt áll”.
• Rámutatott arra, hogy a költségvetésből kifizetett beruházási támogatások (a beruházási ráta az EU-ban messze a legmagasabb, 28%-os lett tavaly) hatása nagyjából 6-12 hónappal később jelentkezik és a tavaly tavasszal-nyáron kiutalt pénzek már szerepet játszottak a tavalyi negyedik negyedéves vártnál jóval kedvezőbb GDP-adatban, de „igazi erejét ez az állami támogatás 2021-ben fogja megmutatni”.
• Mivel a járvány második hulláma átnyúlt idénre és közben elindult a harmadik hullám, „emiatt módosítani kell a büdzsét, erre készülünk, ennek előkészítő munkái zajlanak. Most úgy számolunk, hogy a tavaly elfogadott költségvetésben szereplő 2,9 százalékos, majd a télen jelzett 6,5 százalékhoz képest a hiány 7,5 százalékra emelkedik”. Hozzátette: „hangsúlyozni szeretném: a hiány szintjénél fontosabbnak érezzük, hogy az adósságszint ne növekedjen az idén.Célunk a fiskális politikában, hogy úgy biztosítsuk a kormány járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedéseinek költségvetési forrásait, hogy közben az adósságszint csökkenjen”.
• Az idei évi GDP-növekedési kilátásokkal kapcsolatban rámutatott arra: „Azzal, hogy Európában éllovasok vagyunk az átoltottságban, és látótávolságon belül van a gazdaság újranyitásának lehetősége, meglepetésszerűen gyors lehet a magyar gazdaság visszaállása a növekedési tartományba.Meglepő számokat várunk a második fél évben. A mostani számításaink arról szólnak, hogy a növekedés az év egészében 4–5 százalék között lehet.” Később pontosította, hogy ez konkrétan 4,3%-os idei növekedési előrejelzést jelent és külön hangsúlyozta, hogy a halmozódó lakossági megtakarítások és az elhalasztott fogyasztás lényeges tényező lehet a növekedés élénkülésében.
• Jelezte, hogy idén sem kíván eltérni a kormány attól a gyakorlattól, hogy már tavasszal, kora nyáron elfogadja a következő évi költségvetést, aminek menetrendje úgy néz ki, hogy május 4-én nyújtják be a törvényjavaslatot és a fejezeti kötetek benyújtása május 14-ig fog megtörténni. A 2021-es évre vonatkozó pótköltségvetés elkészítése valójában annyit fog jelenteni, hogy a veszélyhelyzet alatt született kormányrendeletek hatását beépítik a módosításbaés mivel jelenlegi tudás szerint május 23-ig van érvényben a veszélyhelyzet, ezért addig kellene a parlamentnek elfogadnia az idei büdzsé módosítását.
• „A mostani számaink alapján – ha nagyon új fejlemények nem történnek – az idén 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 7,5 százalékos államháztartási hiánnyal lehet számolni, míg az adósságszintünk 1-1,5 százalékkal eshet, tehát 80 százalék alá juthatunk.Ha a jövő évet nézzük, azzal számolunk, hogy a nagyarányú átoltottság lehetővé teszi az újranyitást, és 2022-ben akár 5 százalék fölötti gazdasági növekedés is megvalósulhat. Vagyis az idei év második felétől meglepően gyors lesz a gazdasági növekedés”. Az idei első negyedévi GDP-adat kapcsán megjegyezte: „A kollégáim a részadatokat látva mindenesetre elég pesszimisták, szerintük a tavalyi negyedik negyedévinél jelentősebb visszaesés jöhet.”
• A 2022-es büdzsé kereteiről azt mondta: „Arra készülünk, hogy továbbra is biztosítani kell külön forrásokat a járvány elleni ­védekezésre – a vakcinabeszerzés, az ellátásszervezés vagy a már említett oltóanyaggyár-építés stabil forrásokat kíván. Továbbra is lesz gazdaság-újranyitási alap, amely pénzügyi forrásokon keresztül lendületes eszközökkel segítheti a gazdaságot. Emellett reményeink szerint addigra realizálódik egy harmadik alap, amely az Európai Unió hozzájárulását fogja tartalmazni a gazdasági újraindításhoz”.
• A 2022-es hiánycélra még nincs száma a tárcának, de azt érzékeltette, hogya deficit mértékének csökkentése alaptörvényi kötelezettség, illetve hitelességi kérdés is. „A hiány csökkenése azt üzenheti, hogy visszaindulunk a normalitás felé, azaz nem engedjük el az adósságot, stabil növekedési pályát célzunk meg.” Azt is megjegyezte: mivel „tavaly spájzoltunk devizából, 2023 elejéig nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra”. Leszögezte: „nincs olyan kényszer, amiért az előtartalékolás eszközéhez kellene nyúlni: két évre előretekintve nincs szükség új devizaforrásra a finanszírozáshoz, s ha idén 4, jövőre 5 százalékkal növekszik a gazdaság, akkor arra is megvan az esély, hogy saját forrásainkból tudjuk menedzselni az adósságpályát.”
• Az MNB felől a válságkezelést ért kritikákra Varga megjegyezte: „Óriási előnye a magyar gazdaságpolitikának, hogy ebben a helyzetben a fiskális és a monetáris politika összehangoltan és együtt tudott reagálni. Az elmúlt napokban forinterősödést látunk, ebben nagy szerepe van az inflációt érintő világos jegybanki kommunikációnak.” Azt azért utána odaszúrta, hogy „Természetesen voltak, vannak konkrét szakmai viták, köztük olyanok is, amelyekben az idő minket igazolt.”
• A kilátások kapcsán megemlítette, hogy „ha elindul a visszarendeződés a korábbi állapothoz, újra fajsúlyosabb szerepük lesz olyan ügyeknek, mint a hosszú távú versenyképesség”. Ennek kapcsán megemlítette, hogy „Hozzá fogunk például nyúlni a csőd- és felszámolási eljárásokhoz, mi­után azok elhúzódása és a rendkívül alacsony megtérülési arány a ­piac sok szereplőjének okoz hátrányt.”
• A 2022-re vonatkozó adótörvények is májusban kerülnek majd a parlament elé és ennek kapcsán megelőlegezte: „nagy meglepetések nem lesznek. Az új szabályok inkább az adóadminisztráció területén hoznak érdemi változást, nem készülünk az adókulcsokat vagy -mértéket érintő változásra.Kivétel ez alól ott lehet, ahol uniós szabályok köteleznek erre minket.”
• Végül arra a kérdésre, hogy mi lesz a június végén lejáró hitelmoratóriummal,a sérülékeny réteg körében esetleg tovább viszik-e, úgy reagált: „Ez nagymértékben függ attól, mikor tudunk nyitni. A kormány szándéka szerint a nyitás két és fél milliós átoltottsággal indul, de ez csak a kezdőpontja lesz a gazdaság újraindításának. Van három hónap a hitelmoratóriumból, a helyzetet figyelve folyamatosan egyeztetünk a gazdasági szereplőkkel, köztük a Magyar Bankszövetséggel is.”

Forrás: portfolio.hu