Ez a magyar siker elsősorban a Polgári Kisgazdákat is képviselő Erdős Norbert munkájának köszönhető. 4 százalékkal csökken ugyan a halászati politika költségvetése, de az édesvízi haltermelés támogatási szintje emelkedni fog.
Több tagállamban – köztük a tenger nélküli országokban, mint például Ausztria, Luxembourg, Csehország, Szlovákia és Magyarország – elterjedtek az extenzív több halfajú és pontyos tógazdaságok, amelyek leginkább gabonabázisú takarmányozást folytatnak. Ezek agro-ökológiai hatása egyértelműen kedvező, hiszen jelentős ökoszisztéma szolgáltatásokat biztosítanak, és európai jelentőségű élővilágot tartanak fenn. A halastavak pihenő-, táplálkozó- és költőhelyet jelentenek a vonuló és vándormadaraknak, illetve a hazai vizekhez kapcsolódó faunának. Továbbá az ilyen típusú tógazdaságok visszaszolgáltatják az általuk használt vizet, ráadásul általában jobb minőségben, mint amikor kivették azt. Mivel az édesvízi halászat teljesítménye az összeurópai ágazat 20 százalékát teszi ki, és ennek az uniós támogatások arányában is meg kell mutatkoznia – írta az Agrárszektor. Az Európai Parlament végre elismeri, hogy az édesvízi halászat jelentősen hozzájárul az európai polgárok minőségi és egészséges hallal történő ellátásához, ezért megfelelő mértékű finanszírozásra van szükség. Magyar siker, hogy az elfogadott szöveg kimondja: a halászati fejlesztésekre szánt uniós pénzek egyötödét az édesvízi haltenyésztésre kell fordítani – mondta Erdős Norbert európai parlamenti képviselő a Halászati Bizottság szavazását követően. Így az édesvízi tógazdaságokat segítő uniós források nagysága a jövőben annak ellenére növekedhet, hogy az új uniós költségvetési javaslatban körülbelül 4 százalékkal csökkentenék a halászati politikára szánt összeget. „Sikerült meggyőznöm a képviselőtársakat, hogy az uniós édesvízi halgazdasági ágazatra a jelenlegi 1280 millió euró helyett körülbelül 1,5-szer magasabb költségvetésre lenne szükség” – adott tájékoztatást Erdős Norbert. A magyar érdekeknek megfelelően a jelentésbe bekerült az is, hogy az édesvízi halászat a tengeri halászattól eltérő, egyedi környezeti és fenntarthatósági szabályok betartását igénylik. Erdős Norbert azt is elmondta, hogy az édesvízi tógazdaságokban a halak tartási, takarmányozási és szaporítási gyakorlata teljesen különbözik a tengeritől, így ez ezért igényel eltérő szabályokat. Az is örömre ad okot, hogy az Európai Parlament jelentése a jövőre nézve is fontosnak tartja a halgazdálkodáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztést és innovációt. (Forrás: magro.hu)
A Polgári Kisgazdák szakértőinek az álláspontja változatlanul az, hogy számos olyan, a növénytermesztés számára kedvezőtlen talajadottságú és mély fekvésű terület van Magyarországon, ahol némi vízkormányzással megvalósítható a tógazdasági halászat. Ez a hasznosítási forma, a rossz talajú területeken lényegesen kifizetődőbb, mint a szántóföldi gazdálkodás. Európa halpiacai egyre inkább keresleti piacok. Ennek az az oka, hogy ma már a világtengereken a halászhajók fogási esélyei egyre kisebbek a XX. században folytatott mérték nélküli, úgynevezett profitorientált halászat miatt. Napjainkban a halak helyett inkább csak eldobált műanyagpalack-szigeteket lehet kifogni a tengereken, ami szintén az emberi felelőtlenség következménye. (KPE)
