A fenntarthatósági témahét keretében április 23-ig 1600 iskola foglalkozik a környezetvédelemmel. Áder János köztársasági elnök az erdő- és klímaváltozás, a zöldgazdaság, valamint a divat és fenntarthatóság témájáról beszélt.
A fenntarthatósági témahét alkalmából április 23-ig 1600 iskola foglalkozik a klíma- és környezetvédelem témájával, fontosságával. Az M1-en Áder János online tanóráját tekinthették meg a nézők a témával kapcsolatban.
A témahét a járvány miatt idén is online térbe került. Tavaly a globális felmelegedés néhány következményét járta körbe a köztársasági elnök: az egyre gyakoribb erdőtüzek, egyre pusztítóbb árvizek, a vízkörforgás megváltozásának, a 2020-ban számos országban pusztító sáskajárás, valamint az energia- és vízfogyasztás drámai növekedése és ennek hatásainak témáját.
Bemutatta az újonnan, kilenc-tizedik osztályosok számára elkészült tankönyvet, hogy ne csupán egy témahét keretében, de egész évben foglalkozhassanak a diákok a fenntartható fejlődés kérdéskörével. A Zöld Föld című tankönyv hét fejezeten keresztül vizsgálja a kérdéskört.
Idei videójában pedig az erdő- és klímaváltozás, a zöldgazdaság, valamint a divat és fenntarthatóság témájára tért ki.
Az erdő a fák által meghatározott ökológiai rendszer. A fák feladata a szén-dioxid-megkötés és az oxigéntermelés, azonban erre a gyepek is kitűnően alkalmasak.
Magyarországon a legváltozatosabbak a gyepek. Állat- és növényfajok sokaságának otthona, biológiai sokféleségük összemérhető az esőerdőkével.
Jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, csak a talajban teszik ezt. „Engem is meglepett, hogy a világon fellelhető gyepek négyszer több szén-dioxidot tárolnak, mint a világ összes erdeje együttvéve” – mondta Áder János.
Egy német erdész, Peter Wohlleben könyve, A fák titkos élete címmel azt tárgyalja, hogy a fák beszélgetnek, gondoskodnak utódaikról, idős, beteg szomszédaikat is ápolják, éreznek és emlékeznek. A köztársasági elnök hozzátette: „Hihetetlen. Érdemes utánajárni.”
Majd áttért a divat és fenntarthatóság témakörére. Olyan meghökkentő adatokat osztott meg, mint hogy az átlagos európainak duplája lett a ruhatára, és felmérések szerint ruháink egyharmadát úgy tartjuk a szekrényben, hogy csak néhányszor vagy egyszer sem vettük fel, vagy hogy egyetlen farmer előállításához hétezer liter vízre van szükség, és a ruhaipar éves vízigénye megegyezik a Nílus éves vízhozamával. Kiemelte: „Környezeti és vízlábnyoma van mindennek, amit felveszünk. Mi azonban nem a szükségleteink, hanem a reklám hatására vásárolunk.”
A Zöld Föld tankönyv olyan kérdésekre is választ ad, hogy hogyan álljunk ellen ezeknek a reklámoknak, és hogy a mobiltelefonok elterjedése hogyan függ össze a gorillák számának csökkenésével.
Kitért arra is, hogy az elpusztult dínók maradványai évmilliók alatt átalakultak, kőolaj és földgáz lett belőlük. „Amerikai kutatók szerint 180 Tyrannosaurus rex lebomlott testére van szükségünk ahhoz, hogy egy benzinkútnál teletankoljuk autónkat, aztán néhány óra alatt a levegőbe juttassuk azt a szén-dioxidot, amit a föld évmilliókig raktározott.”
Így aztán elkezdtük mesterségesen felfűteni a bolygót. Ahhoz, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, a közlekedést is át kell szervezni. Át kell állnunk az elektromos vagy hidrogén meghajtású motorok használatára, át kell alakítani a töltőállomásokat. Azonban még sok munka vár a kutatókra, hogy elfogadható árú elektromos autók legyenek a piacon. „Mire a most érettségizők zöme családot alapít, városainkban már csak e-buszok közlekedhetnek” – tette hozzá a köztársasági elnök.
Végezetül pedig Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos szavait idézte:
„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.”
Forrás: hirado.hu
