A kezdetektől fogva nem értettem egyet azzal, hogy a magyar Alaptörvényben a tudományos eredményekkel szemben álló téveszme kerüljön.
Minden józanul gondolkodó számára nyilvánvaló volt, hogy a génmódosítás hasznosítása az emberiség közös érdeke. A korlátokat kell helyesen meghatározni, az eredményeket pedig jól hasznosítani.
Hamarosan génmódosított paradicsom kerülhet a tányérjára
Lassal eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka: az éghajlatváltozás mellett az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet ró az agráriumra. A felgyorsított eljárással termesztett „tökéletes” élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint gondoljuk.
Gyors alkalmazkodásra van szükség a növénynemesítésben is az éghajlatváltozás miatt. Bár a társadalom jelentés része szkeptikus a génmódosítás kapcsán, a Der Standard által ismertetett tanulmány szerint lehetséges, hogy hamarosan érdemes lesz erre a technológiára hagyatkozni.
A Nature Food című folyóiratban is publikált jelentés szerint ugyanis a globális hőmérséklet-emelkedés az alapvető élelmiszerek termesztésében is megmutatkozik.
A következő 20 évben az aszályok és a változó csapadékviszonyok a világ számos részén a terméshozamok összeomlásához vezethetnek.
Különösen a kukorica, amely mintegy egymilliárd embernek alapvető élelmiszerforrást jelent, van veszélyben, de a csökkenő terméshozam a rizs és a szójabab-termesztőket is súlyosan érinti – állítja a szaklap.Előbb
A jó hír viszont az, hogy a tudomány már rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel a növényeket genetikailag módosítani lehet úgy, hogy az minden eddiginél gyorsabban és pontosabban alkalmazkodjon az új körülményekhez.
Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület szerint a Nobel-díjjal elismert genomszerkesztési módszer, a CRISPR technológia, mint prepozíciós nemesítési módszer lehetővé teszi egy adott tulajdonság génjének célzott módosítását.
Ezzel a módszerrel már számos új növény-, illetve állatvariánst állítottak elő, amelyek kifejezetten a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodtak.
Ilyen például a szárazságtoleráns vagy sótűrő rizs és kukorica, a közel 40 betegség-ellenálló gazdasági növény, de említhető a vírus-ellenálló csirke, sertés és ponty, a tuberkolózis-toleráns szarvasmarha is.
Kínai kutatók legutóbb a genomszerkesztésből származó rizsnövények fokozott szén-dioxid-megkötéséről és nagyobb terméséből számoltak be. A légkörben növekvő szén-dioxid-koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban. Az egyesület szerint a genomszerkesztés kutatási és innovációs eredmények miatt indokolt a kezdeti hazai aktivitások kibővítése, kiemelt figyelemmel a klímakrízishez történő alkalmazkodásra.
Nehéz lesz legyőzni az előítéleteket
Az ilyen precíziós nemesítésből születő fajták alkalmazásának feltétele, hogy az EU jelenlegi állásfoglalásával szemben a hazai szabályozás tegye lehetővé a genomszerkesztéssel előállított tenyészanyagok hasznosítását, és így a hozzájárulást a klímavédelemhez.
Matin Qaim, a Bonni Egyetem agrárgazdaságtan professzora szerint viszont
fontos lenne legyőzni a széles körben elterjedt előítéleteket, hiszen ezek a technológiák nemcsak nagy lehetőségeket rejtenek magukban, hanem hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és a klímavédelemhez is.
Egy nemrégiben közzétett Eurobarométer-felmérés szerint Ausztriában például nemcsak a tudomány iránti általános szkepticizmust van erősen jelent, hanem a bio- és géntechnológia iránt is. Utóbbi esetében a megkérdezettek 40 százaléka elsősorban a negatív hatásokat látja. Ez a legmagasabb érték az EU-ban. Ezzel szemben 55 százalékuk mégis pozitív hatásokat vár a technológia bevezetésével.
Wolfgang Mückstein osztrák egészségügyi miniszter (Zöldek) néhány hete azt hangsúlyozta, hogy Ausztriában az élelmiszereknek géntechnológiamentesnek kell maradniuk és a szigorú szabályok továbbra is érvényben vannak. Ráadásul a legnagyobb ellenzéki párt, az SPÖ is óva intett attól, hogy európai szinten felpuhítsák az olyan új technikákra (mint a CRICPR) vonatkozó irányelveket.
A tökéletes csicseriborsótól a gyorsan érő paradicsomig
A magyarmezogazdasag.hu már egy „tökéletes” csicseriborsóról ír, amely egy nagyszabású nemzetközi kutatás eredményeként jött létre. Egy kutatói konzorcium több ezer csicseriborsófajta genetikai térképét készítette el, majd a Queenslandi Egyetem csapata ezeket az információkat felhasználva mesterséges intelligencia segítségével azonosította a legértékesebb génkombinációkat. Ezután az adatokat egy olyan csicseriborsó modellezéséhez használták fel, amely tökéletes genetikai adottságokkal rendelkezik a legjobb magtömeg és terméshozam eléréséhez.
Amerikai tudósok viszont egy bárhol termeszthető, környezetbarát paradicsommal kísérleteztek, amelyre már a NASA is felfigyelt. A transzgenikus paradicsom látványosan különbözik az ismert fajtáktól, nagy előnye, hogy 40 nap alatt beérik és azonnal fogyasztható, ráadásul városi környezetben is jól érzi magát, akár átalakított raktárban vagy konténerben is termeszthető.
Forrás: index.hu, td
