A héten újrakezdődtek a tárgyalások Irán és geopolitikai riválisai közt a 2015-ös atomalku visszaállításáról vagy egy hasonló egyezmény nyélbe ütéséről. Irán saját elmondása szerint elkötelezett a megállapodás újjáélesztése mellett, de nyugati szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy sikerül kompromisszumhoz jutni a tárgyalások során. Mind Izrael, mind az Egyesült Államok jelezte korábban, hogy legvégső esetben katonai csapással is élhetnek, hogy megakadályozzák Iránt, hogy nukleáris fegyverekhez jusson.
A teheráni vezetés és az ország tárgyaló delegációja „határozottan elkötelezett” az iráni nukleáris megállapodás felélesztése mellett – jelentette ki az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn Teheránban. Szaid Hatibzadeh ugyanakkor bírálta a Liz Truss brit és Jaír Lapid izraeli külügyminiszter által a The Telegraph című brit napilapban vasárnap megjelentetett közös véleménycikket, amely szerint Nagy-Britannia és Izrael „éjt nappallá téve azon fog dolgozni”, hogy Iránból ne válhasson nukleáris hatalom.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szerint Iránnak az a célja, hogy a tárgyalásokon szinte semmit se ajánljon fel cserében az ellene bevezetett szankciók feloldásáért. A kormányfő hangsúlyozta, hogy iráni vezetők gyakran megismételték, hogy szeretnék Izraelt elpusztítva látni.
Jaír Lapid izraeli külügyminiszter hétfőn délelőtt Londonban hangoztatta azt, hogy Teheránnak nem áll szándékában leállítani az atomprogramját:
Az irániak csupán egyetlen okból mennek el a tárgyalásokra, azért, hogy elérjék az ellenük hozott szankciók feloldását
– fogalmazott Lapid, miután aláírta a memorandumot brit kollégájával, Liz Trusttal.
A héten Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Washingtonba utazik, hogy szintén az iráni atomprogramról szóló esetleges megállapodás ellen érveljen.
Bécsen a világ szeme
Bécsben az ENSZ égisze alatt hétfőn újrakezdődtek a nemzetközi tárgyalások a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás újraélesztésére.
A tárgyalásokra több mint öthónapos szünet után kerül sor, az új teheráni kormány hivatalba lépését követően.
Az Egyesült Államok 2018-as kilépése után az átfogó nukleáris megállapodás (JCPOA) megmaradt részes felei – Irán, Oroszország, Kína, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia – képviselői a bécsi Coburg-palotában gyűlnek össze, abban a bécsi luxus szállodában, ahol hat évvel ezelőtt aláírták a megállapodást.
A tárgyalások folytatására Ausztriában akkor kerül sor, amikor az országban továbbra is érvényben vannak a koronavírus miatti kijárási korlátozások, amelyeket egy héttel ezelőtt vezettek be az új esetszámok megnövekedése miatt.
A legutóbbi tárgyalási fordulóra még júniusban került sor, amikor a felek igyekeztek rávenni Iránt, hogy tartsa be a megállapodás előírásait, mert szerintük ezzel tudnák rábírni az Egyesült Államokat, hogy visszatérjen a megállapodáshoz.
Washington azért nem ül a tárgyalóasztalnál, mert Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett az egyezményből, majd visszaállította, és tovább erősítette az Irán-ellenes amerikai szankciókat a „maximális nyomásgyakorlási kampány” során. Trump mindezzel arra szerette volna rákényszeríteni Teheránt, hogy tárgyalja újra a megállapodást.
Joe Biden amerikai elnök korábban jelezte, hogy szeretne visszatérni az atomalkuhoz. Az amerikai küldöttséget Bécsben Robert Malley, a Biden-adminisztráció iráni különmegbízottja vezeti, a delegáció azonban csak közvetve vesz részt a tárgyalásokon, és harmadik országok diplomatái közvetítenek feléjük kapcsolattartóként.
A megállapodás aláírói 2015-ben több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.
A megállapodás összeomlását követően Irán a megengedettnél jóval magasabb, 60 százalék közeli szintre dúsított urániumot kezdett előállítani kis mennyiségben, és ehhez az egyezményben tiltott, továbbfejlesztett centrifugákat használ.
Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban.
Katonai csapás lehet a vége
A perzsa állam saját bevallása szerint már több mint 25 kilogramm 60%-os tisztaságú urániumot dúsított, és így egyre közelebb kerül az atomfegyver előállításának lehetőségéhez. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) becslése szerint Irán 17,7 kilogramm 60 százalékos dúsítottságú uránnal rendelkezik, s ez 77 százalékkal több ahhoz a mennyiséghez képest, amelyet a szervezet a szeptemberi jelentésében közölt. Az atomfegyverek működéséhez 90%-os tisztaságú uránium szükséges.
Izrael vezetői – mind Benjamin Netanjahu korábbi és Naftáli Bennett jelenlegi miniszterelnök – számos alkalommal hangsúlyozták, hogy országuknak létkérdés, hogy Irán rendelkezik-e nukleáris fegyverekkel vagy sem, ezért folyamatosan arra presszionálták Amerika vezetőit, hogy a lehető legszigorúbb akcióval járjanak el Irán ellen, ahelyett, hogy megpróbálnak velük tárgyalni.
IZRAEL VEZETŐI ÚGY VÉLIK, HIÁBA ÁLLAPODNAK MEG BÁRMIBEN IRÁNNAL, AZT A SÍITA ÁLLAM VEZETŐI ÚGYSEM TARTJÁK BE A SZERZŐDÉSBEN FOGLALTAKAT.
Izrael az elmúlt évtizedekben folyamatosan próbálta szabotálni Irán nukleáris képességeit. Legutóbb 2020 közepén folytattak nagyszabású akciókat a perzsa állam nukleáris képességei ellen: robbantottak a natanzi urándúsító komplexumban, illetve megölték Mohszen Farizadét, az iráni atomprogram egyik kulcsfiguráját.
NYÍLT, KÖZVETLEN IRÁNT ÉRŐ TÁMADÁST MÉG NEM FOLYTATOTT IZRAEL, DE EGYÉRTELMŰ, HOGY KOMOLYAN SZÁMOLNAK EZZEL AZ ESHETŐSÉGGEL.
Az Irán elleni katonai csapás tervéről pedig már Amerika katonai vezetői is nyíltan beszélnek. Miután pletykák jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok katonai akciót fontolgat „B-tervként” Irán ellen, ha a nukleáris tárgyalások kudarcba fulladnak, Kenneth McKenzie tábornok, az Egyesült Államok közel-keleti régiós műveletekért felelős US CENTCOM parancsnoki törzs parancsnoka, nyilvánosan fel is vállalta ezt.
Irán nagyon rövid időn belül nukleáris fegyverhez juthat, ezért az Egyesült Államok hadereje készen áll „egyéb opciók” megvalósítására, ha a diplomáciai út csődöt mond
– mondta Kenneth McKenzie tábornok, a US CENTCOM főparancsnoka a TIME magazinnak.
Az elnökünk azt mondja, hogy nem lesz nukleáris fegyverük. Jelenleg a diplomácia vezet, de a Központi Parancsnokságnak mindig vannak tervei, melyeket kivitelezni tud, ha erre utasítást kap
– fogalmazott McKenzie a magazinnak.
A US CENTCOM elsősorban az Egyesült Államok haderejének közel-keleti, afrikai és közép-afrikai műveleteinek kivitelezéséért felelős parancsnoki szervezet, így egy hipotetikus, Irán elleni katonai akció levezénylésében kulcsszerepet kapnának.
Forrás: portfolio.hu, MTI
