Jön az ötödik járványhullám Magyarországon, úgy hívják, hogy omikron – Miért kell tartanunk tőle?

koronavirus-Foto-portfolio.hu_.jpg

A védekezés, ami a delta variáns által okozott járványhullámban még éppen elég, az omikron ellen már kevés lesz – ez az egyik fő következtetése annak a hazai tanulmánynak, amely a napokban jelent meg és szerzője Röst Gergely, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője, valamint szegedi matematikuscsapata. Ennek apropóján beszélgettünk a matematikussal, valamint Oroszi Beatrix epidemiológussal, akikkel értékeltük az omikron terjedésének legújabb hazai és nemzetközi fejleményeit. Az EU/EGT országokban 2022 január elején várható az omikron variáns dominánssá válása. Mindezek alapján szinte biztosra vehető, hogy az omikron gyors terjedése miatt idehaza is bekövetkezik a negatív járványügyi fordulat és megindul az ötödik hullám. Szerintük ideje lenne készenlétben állni új védelmi intézkedésekkel, mert a szupervariáns olyan gyors terjedésre képes, hogy az esetek felderítésére egész egyszerűen nem lesz idő.

Az elsőként Dél-Afrikában azonosított új vírusvariáns rendkívüli sebességgel terjed a világban: november végén a pozitív esetek 99%-áért még a delta variáns volt felelős, ám december 19-ig néhány nap alatt 95 országban azonosították már az omikron vírusváltozatot, a világban jelenleg is érvényben lévő jelentős nemzetközi utazási korlátozások ellenére. Közben Nyugat-Európában már több ország is szigorította a járvány terjedését lassító intézkedéseket, Magyarország pedig a korlátozó intézkedések tekintetében Svédország után a második „leglazább” uniós tagállam.

Európában az omikron-fertőzések számának növekedését elsőként azok az országok észlelték, ahol a feltételek adottak a variáns-monitorozáshoz. Ilyen például az Egyesült Királyság, ahol az omikron viharos gyorsasággal terjed, és lassan dominánssá válik a Delta-variánssal szemben. A gyors terjedés annak ellenére történik, hogy a két oltással rendelkezők aránya itt 69%. Növekszik az igazolt COVID-19 megbetegedések száma Franciaországban (két oltással rendelkezők aránya 72%), Spanyolországban (két oltással rendelkezők aránya 81%), Dániában (két oltással rendelkezők aránya 78%) és Portugáliában is (két oltással rendelkezők aránya 89%). Oroszi Beatrix epidemiológus a fenti adatokkal kapcsolatban azt emelte ki számunkra, hogy két oltás már nem biztos, hogy elég az omikron-variáns fertőzés kivédésére, a minél magasabb védettség eléréséhez három oltás kell. „Számos ország jutott arra a felismerésre, hogy nincs más lehetőség az omikron-variáns okozta újabb járványhullám okozta károk mérséklésére, mint emelni a védekezés szintjét” – tette hozzá a szakember, aki a koronavírus elleni védőoltások még több emberhez történő eljuttatását javasolja. Továbbá az egyéni védőintézkedések tudatosítását, meggyőzőbb kommunikációját, hogy elkerüljék az emberek a fertőzést és azt, hogy másoknak továbbadják a vírust.

Modellezzük az új járványhullámot!

Egy ilyen helyzetben mindenki arra kíváncsi, mennyire lehet súlyos az újabb, omikron variáns által beindított járványhullám. A szakértők pedig válaszokat keresnek. Néhány napja jelent meg e célból Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusának és kollégáinak tanulmánya medRxiv tudományos portálon (ahol a kutatók preprinteket, azaz szakmai bírálaton még át nem esett tanulmányokat közölnek). A matematikusok ebben a publikációjukban felmérték az omikron variáns által okozott új járványhullámok lehetséges következményeit és arra a következtetésre jutnak, hogy még azokban a régiókban is jelentős új hullám várható az omikron miatt, ahol a delta variáns terjedését kontroll alatt tartják a korlátozó intézkedések és a népesség immunizációja. Kutatásukban modellezték a népesség védettségi szintjének, a vírus lehetséges áttörésének és az új variáns immunitáskerülő képességének hatását is. (A kutatók a kódokat is nyilvánossá tették, és ezen az oldalon interaktív módon is lehet kísérletezni az omikron hullámokkal.)

A matematikus érdeklődésünkre elárulta, hogy a London School of Hygiene and Tropical Medicine közölte az első modellezést december 11-én. Azután egy svájci csoport is számolt szcenáriókat, 15-én pedig az Európai Járványügyi Központ is mutatott néhány ábrát a saját modellezésükből. A hazai csapat modellezése december 16-án került fel a medRxiv preprint szerverre, ugyanazon a napon jelent meg az Imperial College tanulmánya is. „A mi modellünk jóval egyszerűbb, cserébe viszont egészen világosan rámutat néhány fontos összefüggésre” – mondja Röst Gergely.

Röst Gergely felidézte számunkra azt is, hogy amikor az omikron variáns terjedni kezdett Dél-Afrikában, az adatokból úgy becsülték, hogy mintegy négyszeres terjedési előnye volt a delta variánssal szemben abban az értelemben, hogy egy omikron eset négyszer annyi új fertőzést okozott, mint egy delta eset. A gyorsabb terjedéssel kapcsolatban Oroszi Beatrix pedig emlékeztetett arra, hogy az omikron fertőzések duplázódási ideje az Egészségügyi Világszervezet szerint jelenleg 1,5-3 nap. Ilyen magas duplázódási időt Magyarországon még soha nem tapasztaltunk. Október második felében, amikor a delta variáns nagyon gyorsan terjedt az országban, 7 nap alatt duplázódott a regisztrált fertőzésszám, később 10-14 nap alatt. „Az omikron esetén tehát egy nagyon gyors járványfelfutással kell számolni” – mondja az epidemiológus.

Röst Gergely szerint ezek után a kérdés az, hogy ennek a versenyelőnynek mi az oka. Az egyes variánsok terjedésének ütemét az alap reprodukciós szám (R_0), a védekező intézkedések, és a népesség immunitása együttesen határozza meg. Mivel az intézkedések adottak, a négyszeres előny a másik két tényező valamilyen kombinációjából eredhet. 

Fontos kiemelni, hogy a két tényező között van egy trade-off abban az értelemben, hogy ha az immunelkerülés (azaz a korábban már valamilyen immunitást szerzettek megfertőződésének képessége) nagyon magas, akkor a terjedési képesség mérsékeltebb, ha pedig a terjedési képesség nagyon magas, akkor az immunelkerülés aránya mérsékeltebb kell hogy legyen, hogy együttesen kiadják a megfigyelt versenyelőnyt. A tanulmányban megjelent modellben a szegedi tudósok az összes lehetőséget egyszerre vizsgálták. „Az már látszik, hogy az omikron sokkal könnyebben megfertőzi a korábban oltottakat, de a korábban átesetteket is körülbelül ötször akkora arányban tudja újrafertőzni, mint a delta. Ha nagyon hatékony az immunitás elkerülésében, akkor még az is lehetséges, hogy az R_0 értéke kisebbnek bizonyul, mint a deltának, jelenleg ez még nem világos” – magyarázta a matematikus, aki azt is kifejtette érdeklődésünkre, hogy ez esetben mégis hogyan képes kiszorítani a delta variánst. Elmondása szerint ez úgy valósulhat meg, hogy a jelentős előzetes immunitással rendelkező országokban az omikron potenciálisan sokkal több embert tud megfertőzni, hiszen ő a delta ellen már védettek között is képes terjedni. A modell egyik fontos konklúziója, hogy

akármilyen kombinációt is nézünk, az a védekezés, ami a delta kordában tartására még éppen elég, az omikron ellen már kevés lesz.

Mindez azt is jelenti tehát, hogy erőteljesebb védekezés nélkül az omikron terjedni fog. A következő kérdés pedig logikusan adódik ezek után: mekkora lehet egy következő omikron járványhullám?

A tanulmány megállapításai szerint ezek nagyon különbözőek lehetnek. A szakértők modellezése alapján lehetséges egy minden korábbinál gyorsabb, meredekebb felfutás is, amit több országban már látunk is, ami még jól átoltott országokban is rekord magas esetszámokhoz vezethet.

Az omikron variáns által okozott járványgörbék különböző paraméterek mellett. A p a népesség immunitásának szintjét jelzi, az e a variáns immunitást kerülő képességét, az NPI pedig a nem gyógyszerügyi védelmi intézkedések szintjét. A rózsaszín része a járványnak az előzetesen immunitással rendelkezők megfertőződése, akik feltehetően nagyrészt enyhe lefolyással esnek át a fertőzésen.

A legfontosabb kérdés

A harmadik, és (a döntéshozók szempontjából) a legfontosabb fontos kérdés az omikron hullámokkal kapcsolatban, hogy mennyire lehet súlyos az új hullám lefolyása. Röst Gergely erről úgy vélekedett, hogy vannak biztató hírek, de kevésbé biztatóak is, összességében ez még nem világos. A matematikus szerint azt látni kell, hogy ha kisebb arányban is igényelne kórházi kezelést az omikron, de egy éles járványcsúcs miatt egyszerre sokkal több fertőzött van, akkor az még mindig komoly problémát okozhat az egészségügyi ellátórendszernek. „A pontos arányokon sok múlik, de ezeket még nem ismerjük” – szögezte le a matematikus kérdésünkre.

Egy futballmeccsre is érdemes alaposan felkészülni, és nem csak abban bízni, hogy hátha gyenge lesz az ellenfél

– szemléltette a szegedi tudós.

A jelenlegi járványmatematikai előrejelzések alapján Oroszi Beatrix arra a megállapításra jutott, hogy a fertőzőképesség növekedése és az immunitás-elkerülés együttes hatása valószínűleg sokkal nagyobb lesz az ötödik járványhullám végső nagyságára, mint a súlyosság esetleges csökkenésének hatása. „Tehát még a súlyosság mérsékelt csökkenése esetén sem kerülhető el a kórházak magas szintű terhelése ilyen magas növekedési ütem esetén” – fogalmazza meg Röst Gergelyhez hasonló előrejelzését Oroszi Beatrix.

Mindketten egyetértettek abban, hogy a súlyos lefolyással kapcsolatos vizsgálódásokban nagy szerepet játszik az eltelt idő. Röst Gergely szerint a súlyosságot külön meg kell mérni a valamilyen előzetes immunitással rendelkezők, és a teljesen fogékonyak között is minden korcsoportra. Meglátása szerint a csapdahelyzet abban van, hogy ennek a tisztázása még 4-5 hétbe is telhet, addigra pedig akár már benne lehetünk az omikron hullám közepében.

Oroszi Beatrix megjegyezte, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az omikron variáns okozta megbetegedések súlyossága különbözik-e a korábbi variánsokétól. Az első hírek Dél-Afrikából arról szóltak, hogy az omikron okozta betegség kevésbé súlyos lefolyású. Az újabb járványhullám kezdetén azonban túl korai még a súlyosság megítélése, mert addig, amíg a járvány eléri a magas kockázatú, idősebb korcsoportokat, több hét is eltelhet. Ehhez még hozzájön az is, hogy a súlyos lefolyás egyik tünete, a nehézlégzés leggyakrabban a SARS-CoV-2 fertőzés utáni 10. nap körül alakul ki, a kórházi felvételre pedig leggyakrabban a 12. nap körül kerül sor. „Számolni kell tehát időeltolódással a regisztrált esetszám növekedése és a kórházi ellátást igénylő súlyos lefolyású esetek számának emelkedése között” – int óvatosságra az epidemiológus.

Dél-Afrika vs. Európa

Azt a biztató fejleményt is fontos megemlíteni, hogy a legfrissebb információk szerint a kórházi kezelést igénylő súlyos lefolyású esetek száma Dél-Afrikában ugyan növekszik, de ezek aránya jelentősen elmarad attól, amit a harmadik járványhullámban tapasztaltak. Az omikron okozta járványhullámban eddig ugyanis a regisztrált eseteknek csak 1,7%-a került kórházba, míg a 3. járványhullámban 19%-a. Az Egyesült Királyságban és Dániában ezzel ellentétben azt tapasztalták, hogy a súlyos esetek aránya az omikron esetén megegyezik azzal, amit a korábbi, delta-variáns okozta járványhullámban regisztráltak. Oroszi Beatrix ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy „a dél-afrikai adatok informatívak, de nem valószínű, hogy Európára egy az egyben vonatkoztathatók”. A dél-afrikai lakosság átoltottsága alacsony (26%), azonban vizsgálatok igazolták, hogy a lakosság túlnyomó része a korábbi nagy járványhullámok során már találkozott a vírussal, és természetes úton szerzett valamekkora védettséget. A másik fontos eltérés, hogy Dél-Afrika népessége nagyon fiatal, a medián életkor alig több, mint 27 év. Ez azt jelenti, hogy Dél-Afrika népességének a fele kevesebb, mint 27 éves. Az EU-27 országok népessége ennél sokkal idősebb, a medián életkor közel 44, Magyarországon 43 év. Ezek alapján az epidemiológus azt vetíti előre, hogy

mivel a súlyos lefolyású COVID-19 kockázata az életkorral nő, ezért az EU-27 országokban súlyosabb következményekkel kell számolni az ötödik járványhullámban, mint Dél-Afrikában.

Ötödik hullám idehaza: biztosra vehető

Röst Gergely szerint mivel még mindig sok delta esetünk is van, ezek takarásában az omikron terjedését nem lehet látni. Kapcsolódó cikkünk 2021. 12. 20.

Tovább javult a járványhelyzet Magyarországon, de az omikron-hullám előtt ez még nem elég

Oroszi Beatrix a magyar járványkilátásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy mivel az omikron jelen van és terjed az országban, Magyarországon is minden bizonnyal hamarosan észlelni fogjuk az ötödik járványhullám felfutását az omikron variáns terjedése miatt. Azt valószínűsíti, hogy

még azelőtt bekövetkezik a járványügyi fordulat, hogy a negyedik hullám véget ért volna, ahogy ezt egy évvel ezelőtt azt az alfa variáns esetén is láthattuk.

Csak most ez a fordulat gyorsabban következhet be, mivel az omikron gyorsabban terjed, mint az előző variánsok. Az omikron elterjedésével tehát ismét olyan szakaszba lép a járvány, amikor napról napra egyre többen fertőződnek meg. Először a fiatalabb korosztályok között várható a járványos terjedés újbóli fokozódása, de

később a fertőzések átterjedhetnek az idősekre, és ekkor már a kórházi kezelések száma is emelkedésnek indulhat. https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?zoomToSelection=true&time=2020-03-01..latest&facet=none&pickerSort=asc&pickerMetric=location&Metric=Confirmed+cases&Interval=7-day+rolling+average&Relative+to+Population=true&Align+outbreaks=false&country=~HUN&hideControls=true

Alapvetés, hogy az omikron variáns által várható járványhullám előrejelzéshez a variánsok naprakész monitorozására lenne szükség, ahol dinamikusan követhető éppen hány százalék az omikron variáns aránya az országban. Jelenleg azonban csak minimális információ érkezik arról, hogy mennyire van jelen az omikron Magyarországon (a hétfő esti állapotok szerint 15 esetet azonosítottak az NNK szakemberei), dominanciájáról egyáltalán nincsenek transzparens információk (hasonlóan a korábbi járványhullámokhoz). Enélkül csak a járványgörbe megváltozásából fogjuk majd egyszer észrevenni, hogy az omikron már teret nyert. Éppen emiatt Röst Gergely úgy véli, hogy folyamatos elemzésre van szükség, és ha úgy adódik villámgyors döntéshozatalra.

A matematikus arra is kitért, hogy Magyarország helyzete is egyedi. „Nálunk csökken a delta hullám, az ilyen országok közül mi a magas populációs immunitás, enyhe intézkedések szcenárióban vagyunk. A modellezés alapján számunkra a mérsékeltebb immun-elkerülés esete lenne a szerencsésebb” – fogalmazott az SZTE matematikusa, aki azt is hozzáteszi: az enyhe korlátozó intézkedések nyilván kedveznek az omikron terjedésének, de van pár olyan tényező is ami nekünk kedvez.

  1. Még csak most vagyunk túl egy nagy delta hullám csúcsán, emiatt sok a frissen átesett immunis.
  2. A téli iskolai szünet is jókor jön.
  3. A harmadik dózisokban is viszonylag jól állunk, és nagy számban ezek is frissek az oltási hetek miatt. Ez azért is fontos, mert az most már kezd egyértelművé válni, hogy a három dózis sokkal jobb védelmet ad az omikron ellen, mint a kettő.

A fentiek fényében ezért nem meglepő például Hollandia, Ausztria, Németország, vagy várhatóan Olaszország aktuális járványügyi védekezése. Többek között ezek az országok is azt a stratégiát követik, hogy elővigyázatosságból lassítani próbálják a terjedést, az így nyert időt pedig kihasználja a harmadik dózisok felpörgetésére. Ezt a stratégiát követné Oroszi Beatrix is, aki hozzátette: sajnos nincs harmadik oltás addig, amíg valaki az első kettőt sem kapta meg.

Mi várható nálunk az ünnepek alatt?
Egyesek szerint a karácsonyi családi összejövetelek miatt felgyorsulhat a járvány. Mások szerint az iskolai szünet és számos munkahely leállása miatt inkább kedvezőbb lesz a járványügyi helyzet. Most segíthet kideríteni az igazságot, ha kitölti a Szegedi Tudományegyetem kontaktusfigyelő kérdőívét ahttp://covid.sed.hu oldalon.

Az ötödik hullám következményei Magyarországon

Az epidemiológus fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az ötödik járványhullám csúcsa körül a fertőzések magas gyakorisága az egészségügyi ellátórendszeren kívül más szektorokra is komoly hatással lehet. Nagyon rövid esetszám-duplázódási idő esetén gyors felfutású, magas, éles csúcsú járványhullám várható, ezért egyszerre sok ember hiányzásával kell majd számolni a munkahelyeken, iskolákban, hacsak az emberek nem kezdenek el időben még jobban védekezni az omikron fertőzés terjedése ellen.

A szakorvos azt javasolja ezek miatt, hogy az omikron okozta járvány növekedési ütemének ismeretében már most mindent el kell követni a fertőzés átvitelének csökkentése érdekében, ha el akarjuk kerülni az egészségügyi ellátórendszer, illetve más ágazatok rövid idő belül történő extrém nyomás alá kerülését.

Minél gyorsabb ugyanis a járvány terjedési üteme, annál rövidebb időablak áll rendelkezése a hatékony védekezés megkezdésére

– figyelmeztetett. Az omikron generációs ideje (a fertőző és a fertőzött személyek első tünete között eltelt időtartam) nagy valószínűséggel rövidebb, mint a delta variánsé. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az igazolt esetekre és kontaktjaikra irányuló intézkedések (pl. hatósági kontaktuskutatás, elkülönítés stb.) kevésbé lesznek hatékonyak, mert ezekre nem lesz idő, hiszen az emberek korábban válnak fertőzőképessé. Ezek miatt kellene hatékonyabban kommunikálni az egyéni óvintézkedések jelentőségét, hogy az emberek azokat önként is megtegyék, betartsák. Oroszi Beatrix mindezek ismeretében nagy óvatosságra int. „Mivel az omikron variánssal esetenként az oltottak is megfertőződhetnek, és tovább is adhatják a fertőzést, ezért az óvintézkedéseket nekik is be kell tartani” – vélekedett.

Azt a kérdést is körüljártuk, hogy kik azok, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve Magyarországon a vírus miatt. Világszerte az Omikron-variáns miatt kórházban kerülő emberek többsége nem oltott – emelte ki Oroszi Beatrix, aki szerint sokan lesznek azok, akik oltás ellenére is megbetegednek, vagy újrafertőződnek, és náluk enyhébb lefolyásra számítunk. Az oltatlanoknál ettől még ugyanolyan súlyos lehet.

Valószínű, hogy a vakcinák hatásossága a súlyos megbetegedések ellen továbbra is magasabb marad, mint a fertőzés elleni védelem, de a harmadik oltás a fertőzéssel szembeni védettséget is növeli. Ezt igazolják az első kutatási eredmények, melyek azt mutatják, hogy a harmadik oltás képes erős immunválaszt kiváltani az omikron ellen is. Oroszi Beatrix szerint ezért most különösen fontos az oltási kampány folytatása és kiterjesztése az eddig még el nem ért csoportokra, hogy minél előbb részesülhessenek ők is a három oltás nyújtotta védelemben.

Magyarországon a két oltással (Janssen esetén egy oltással) rendelkezők aránya a teljes népességben 61% (mintegy 5,7 millió ember), a három oltással rendelkezők aránya pedig 34% (mintegy 3 millió ember). A mai tudásunk szerint a három oltással rendelkezők jelentős védettséggel rendelkeznek a súlyos lefolyással szemben, a többi csaknem 7 millió ember egyelőre csak közepes, vagy annál is kisebb védettséggel rendelkezik.

Az epidemiológus szerint az omikron variáns okozta ötödik járványhullámban ők azok, akik a legnagyobb kockázatnak lesznek kitéve.

Oroszi Beatrix arra is emlékeztetett, hogy a mostani generációk, köztük azok is, akik úgy döntöttek, hogy nem élnek a felajánlott COVID-elleni védőoltásokkal, az életüket és az egészségüket köszönhetik a védőoltásoknak. Nemcsak a sajátjukét, de gyermekeikét is. A gyermekkori védőoltások miatt nem kapták el a kanyarót, nem vesztették el életüket torokgyík vagy tetanusz fertőzésben, nem váltak rokkanttá járványos gyermekbénulás miatt. „A mostani világjárvány végét is a vakcinák hozhatják el, ha sikerül meggyőzni az emberekkel arról, hogy bízzanak a védőoltásokban, mert azok már sokszor bizonyítottak” – vélekedett.

Az epidemiológus szerint a nemzetközi példák alapján az omikron könnyen terjed zárt terekben sok ember részvételével zajló, „szuperterjesztésre” lehetőséget adó eseményeken, és ez ráirányítja a figyelmet a levegő útján való terjedés potenciálisan nagyobb szerepére. Ezért minden olyan intézkedés, ami a levegővel való terjedés kockázatát csökkenti, pl. megfelelő szellőztetés és/vagy légtechnika, jól illeszkedő maszk (dupla maszk vagy FFP2/FFP3) használata, 1,5-2 m távolságtartás, kültéri találkozások előnyben részesítése, beltéri események létszámkorlátozása stb. nagyobb jelentőséggel fognak bírni az omikron járványhullám visszaszorításában, mint azt megelőzően. „Védettségi igazolványokhoz kötni a zárt közösségi terekben tartózkodást szintén hatékony intézkedés a járványterjedés fékezésére. Csoportos események előtti gyorstesztelés szintén segíthet a kockázatcsökkentésben” – fogalmazza meg javaslatait.

Oroszi Beatrix azt tanácsolja továbbá, hogy érdemes a beadott első és második oltások számát növelni, hogy minél többen jussanak el a három oltásig. Az egészségügyi dolgozókat és a magas kockázatú sérülékeny csoportokat az előttünk álló járványhullámban fokozottan kell védeni, mert a fekvőbeteg ellátó intézményekben kezeltek, idősotthonokban gondozottak és az ott dolgozók valószínűleg ismét nagyobb fertőzési kockázatnak lesznek kitéve az omikron terjedése miatt. „Emellett minden olyan fertőzésmegelőzési intézkedést is javasolt újra bevezetni, amit a második és harmadik járványhullámban is alkalmaztak a magas kockázatú embereket védelmére és a terjedés visszaszorítására” – fogalmazott.

A fertőzési hullámot lassító vagy késleltető intézkedésekkel ugyanis időt nyerhetünk védőoltások beadására:

beleértve a teljes oltási sorral való átoltottság növelését és a 3. oltások beadását is – tette hozzá az epidemiológus. Szerinte ezekkel tovább fékezhetjük a járvány terjedését, ami az ötödik járványhullám csúcsa körüli egészségügyi és társadalmi terheket enyhítheti, emberéleteket menthet és a gazdasági károkat is csökkentheti.

Mégis miért nem szelídül ez az átkozott vírus?

Gyakran hallhatjuk azokat a hosszú távra vonatkozó, optimista várakozásokat, hogy az evolúció során végül megszelídül a vírus. Röst Gergelynél arra is rákérdeztünk, hogy mit gondol erről és határozott választ adott:

Ez egy közkeletű bölcsesség, de nem mindig igaz.

A kórokozók evolúciója a hatékonyabb terjedés irányába halad. Van amikor ez egybeesik azzal, hogy az enyhébb megbetegedés a kedvezőbb a számára, de nem feltétlenül. Számos olyan példa ismert, amikor egy kórokozó évezredek alatt sem szelídült meg. Az új koronavírus esetén ráadásul a fertőzések túlnyomó többsége a tünetek megjelenésének környékén történik, a súlyos állapot pedig jóval később alakul ki, és a vírus terjedése szempontjából akkor már nem sokat számít, mi történik a beteggel, tehát az enyhülés irányába a szelekciós nyomás nem jelentős – magyarázta a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője. Eddig az egyre virulensebb variánsok voltak a sikeresebbek, most annyit változott a helyzet, hogy a népesség jelentős része már rendelkezik valamilyen immunitással, akár védőoltás, akár korábbi fertőzés révén. „Az omikron variáns sem amiatt terjedt el ilyen gyorsan, mert esetleg kevesebben haltak meg miatta” – mondta. A szakértők az újabb hullámok csökkenő halálozási arányait a hatékonyabb védekezéstől és a társadalmi immunitás felépülésétől, nem a vírus megváltozásától várják.

Forrás: index.hu, Csiki Gergely