2021 év novemberében hozott döntést az Alkotmánybíróság, mellyel visszautasított az alkotmányjogi panaszt, de ami ezt a döntést megelőzte!
A határozati tényállásból nem derül ki, hogy a felek menni ideig voltak házastársak, és az sem, hogy a bontóperük mennyi ideig tartott. Azt rögzítették, hogy 1991-ben / három évtizede / a házastársi vagyonközösséget úgy szüntette meg a bíróság, hogy a feleséget megváltási ár fizetésére kötelezte volt férje tulajdoni hányadáért.
Ugyanakkor a felek között elszámolás tárgyát képezte az elmaradt tartásdíj összege is, mellyel kapcsolatban megállapodást kötöttek, hogy a megváltási összegben azt elszámolják.
Ezt követően 2009-ben a volt feleség kezdeményezett újabb pert, kérte a volt férj tulajdonjog-bejegyzési engedélyének pótlását, mert állítása szerint a megváltási áron felüli összegű az elszámolt tartásdíj. A bíróság megállapította, hogy a feleség állítása nem fedi a valóságot.
Ezt követően már a volt férj indított peres eljárást a közös tulajdon megszüntetése érdekében, a 2012-ben meghozott jogerős ítélet az ő tulajdonába adta az ingatlant megváltási ár fizetése mellett.
Mielőtt a teljesítésre sor kerülhetett volna, a férj elhunyt, a hagyatéki eljárásban a feleség hitelezői igényt jelentett be az örökösökkel – a közös gyermekekkel – szemben. Ezt a követelést a gyermekek elismerték, azt viszont már az egyikük nem, hogy a feleség a volt közös ingatlanra tulajdoni igényt is támasztott.
Ekkor indított pert a feleség, és kérte bírósági ítélettel pótolni a bejegyzési engedélyt. A keresetet a korábbi jogerős ítéletekre hivatkozva a bíróság elutasította.
Ezt a döntést támadta az Alkotmánybíróság előtt a feleség, sérelmezve, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az eljárt bíróságoktól.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az évtizedek alatt meghozott három jogerős ítélet és a jogerős közjegyzői végzés felülbírálatára az eljárásokra kihatóan nincs hatásköre. Rámutatott arra is, hogy az elsőfokú bíróság esetleges eljárási hibáit másodfokon, a másodfokú bíróság hibát a Kúria előtt kellett volna megtámadnia, de ilyen tartalmú beadványai nem voltak.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem talált a tisztességes bírósági eljárást érdemben befolyásoló, alaptörvény-ellenes tényállást, azért visszautasította a panaszt.
Hogy lezárult-e a több évtizedes, és a családot biztosan megviselő eljárások sora, azt nem tudhatjuk. De minden Polgári Kisgazdát, minden értelmes embert óva intek attól, hogy a saját és környezete életét még akár jogos igény esetén is évtizedekre megkeserítse ilyen családon belüli pereskedéssel.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
