Az alany befolyásolja a nemes fajta generatív és vegetatív teljesítőképességét, mint például a termőképességét, a termőre fordulását, a növekedési erélyét, a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. Az alany számos tulajdonsága (pl. a kórokozókkal és a kártevőkkel szembeni tolerancia, vagy a talaj magas mésztartalmának tűrése) lehetővé teszi, hogy a nemes fajtát az igényeihez képest más körülmények közé telepíthessék.
A termelés magas kockázata miatt egyre égetőbb kérdés, hogy mely fajtákat mely alanyokon lehet sikeresen termeszteni.
Törpe növekedésű alanyokon nagyobb volt a fagykár
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomása (és jogelődei) a több mint hetvenéves fennállása alatt 17 kajszibarackfajtát juttatott el a sikeres állami elismerésig. A kajszibarack (Prunus armeniaca) ökológiai adaptációs képessége rendkívül alacsony. Az eltelt évtizedekben megváltozott az alany- és fajtahasználat, a termelési rendszer. A klíma változékonysága újabb kihívások elé állítja a gyümölcsfákat mind ökológiai, mind növénykórtani szempontból.
A kajszi fenntartható termesztését nagyban veszélyeztetik a gyakori tavaszi fagyok.
Ez egyre jobban megnehezíti a gazdák életét, helyenként három-négy évből csak egyszer lehet teljes értékű termést betakarítani. Nagy kérdés, hogy az alanyok mennyire befolyásolják a kajszifajták fagytűrését.
Kedvezőtlen fekvésben
Kísérletünket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Kutató Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézetének Ceglédi Kutatóállomásán telepített ültetvényekben végeztük. Az Alföld ezen része teljesen sík, helyenként 1-2 méteres szintkülönbséggel, a tengerszint fölötti magasság 96 méter. A terület nem optimális kajszitermesztésre, a magyarországi kajsziültetvények egyharmada mégis hasonló adottságú területeken helyezkedik el.
A kísérleti ültetvényt 2018 tavaszán telepítettük 5 méteres sor- és 3 méteres tőtávolsággal. A sorközöket természetes gyep borítja. Évente két metszésben és azt követő lombtrágyázásban részesül az ültetvény.
Korábban sokfelé használták itthon a Fehér besztercei-magoncokat, főleg ernyő koronaformák kialakítására, ám a gyakran fellépő inkompatibilitás miatt nem tudott elterjedni. A kutatásaink során általában vadkajszi alannyal dolgozunk: teljes mértékben összefér az összes nemes fajtával, erős növekedést és hosszú élettartamot biztosít. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került a Myrobalan 29C, számos faiskola csak ezt használja kajsziszaporításra. Mostanában a Wavit is része a vizsgálatoknak, főleg a növekedés mérséklésének céljából. Az újratelepítéshez használatos alanyok, mint a Rootpac R és a Montclar szintén érdekesek lehetnek, főleg gyengébb talajokon.
Ezekre az alanyokra szemeztettünk 16 nemes fajtát számos ismétlésben, így minden nemest tudunk minden alanyon vizsgálni. A nemes fajták között megtalálhatók hagyományos magyar (Ceglédi óriás, Ceglédi szilárd, Gönci Magyar kajszi, Pannónia), francia (Bergeron, Bergarouge, LadyCot, Pinkcot, Tardif de Valence), kanadai (Harogem), és Afganisztánból honosított (Roxana) fajták is.
Fajtánként és alanyonként 100-100 virágrügyet megvizsgálva ki tudjuk mutatni a megtermékenyítésre alkalmatlan virágok százalékos arányát.
Minden érték három ismétlés átlagából tevődik össze. Ezzel a módszerrel kiderül, mely alanyok vannak kedvező, illetve melyek hátrányos hatással az egyes fajták virágrügyeinek fagytűrésére.
Visszatérő fagyok után
2021 tavaszán a fővirágzás ideje március 24–30. közé esett a ceglédi ültetvényekben. A virágzást megelőző időszak időjárása rendkívül változatosan alakult (1. ábra). Március első hete elég hideg volt, a fagyos hajnalok mínusz 4 és mínusz 7 °C-ot hoztak, de plusz 4 °C is előfordult. A második hét még keményebb fagyokkal érkezett: mínusz 9 °C-ot mértünk az ültetvényben a hét közepén, majd kissé melegedett a hét második felében, több nap is 4 °C volt a hőmérséklet. A harmadik héten megint visszaesés következett, szintén mínusz 4 °C és mínusz 7 °C volt a legalacsonyabb mért érték. A hónap utolsó hete kevésbé volt zord, ennek ellenére több kisebb mértékű fagy is előfordult a virágzás ideje alatt.
Amint a 2. ábrán is látszik,
a különböző alanyfajták eltérő toleranciát tesznek lehetővé a virágzás környékén fellépő fagyok ellen.
Tavaly a fagykár 34% volt az összes minta átlagában, minden alanyfajtán kimutatható volt a virágrügyek fagykára. A legalacsonyabb károsodást a vadkajszi esetében mértük (24%) a 16 nemes fajta átlagában. Ez az egyetlen érték, ami a főátlagnál jobb volt. A két vizsgált szilva fajú alanyon (a Waviton és a Fehér besztercein) 35-35% fagykárt szenvedtek a virágrügyek. A Myrobalan 29C 37%, a Montclar és a Rootpac R 38-38% károsodást jelentett a nemes fajták számára. Ezek voltak a legérzékenyebbek a tavaszi fagyokra.
A fagyokat a vizsgált évben a vadkajszi viselte a legjobban, minden más alany számottevően rosszabb volt. A többi alany esetében az látható, hogy minél erősebb növekedési habitusú, annál nagyobb a fagykár mértéke. A leggyengébb növekedésű Wavit és Fehér besztercei alanyok keringése korán beindul tavasszal, ezért is következhetett be rajtuk 43 és 44%-kal nagyobb kár, mint a vadkajszi alanyon álló fákon. A Myrobalan 29C hasonló növekedési erélyű, mint a standard alanyfajtánk, mégis 51%-kal több károsodott rügyet tudtunk kimutatni ebben az esetben.
A legkevésbé vadkajszi alanyon károsodtak a fajták
A Montclar (őszibarack) és a Rootpac R (mirobalán × mandula fajhibrid) alanyok valóban erős növekedésűek, a később fejlődött virágrügyeknek nincs elég idejük teljes mértékben beérni. Mindkét alanyfajtánál 55%-kal nagyobb fagykárt mértünk, mint a vadkajszinál.
Telepítés előtt gondoljunk rá
Az ültetvényekben gyakran fellépő tavaszi fagyok okozta terméskiesés csökkentése rendkívül nagy terhet ró a termesztőkre, ezért mindent megtesznek a kockázatok csökkentése érdekében. A különböző technológiákra alapozott ültetvényfűtés (gyertya, légkeverés, direkt fűtés), a klasszikus füstölés, a növénykondicionáló szerek kijuttatása mellett előtérbe kerül a nemes kajszifajták fagytűrése is.
Egy jó fagytűrő fajtát könnyebb megvédeni a tavaszi fagyoktól, és ritkábban is kell, mint az érzékenyeket.
Ugyanez igaz az alanyfajtára is. Egy jól megválasztott alanyfajta csökkentheti a vállalt kockázatot, míg egy kedvezőtlen tulajdonságú növelheti a védekezésre fordított költségeket. Könnyebb megelőzni a bajt, mint orvosolni, ezért már az ültetvény tervezésénél el kell kezdeni a fagyvédelmet.
Mendelné Pászti Edina, Tóth Anita, Mendel Ákos
MATE – KERTI, Cegléd
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
