Sokan nem gondolnák, hogy tehéntej és tehéntej között mekkora lehet az eltérés. A tej beltartalmát pedig nemcsak a takarmányozás, hanem az állat genetikája is meghatározza.
A világ egyes részein már hatalmas üzleti karriert futott be az úgynevezett A2 tej, ami feltehetően kevesebb emésztési panaszt okoz az arra érzékenyeknek, nem hajlamosít gyulladásra, sőt, jótékonyan hat bizonyos krónikus betegségekre, és a tejfehérje-allergiások is fogyaszthatják. Néhány kisebb gazdaság már nálunk is elkezdte az állománya ilyen irányú nemesítését.
Az A2 tej olyan szarvasmarha teje, amely fehérjetartalmában a β-kazein egy bizonyos formáját, az úgynevezett β-kazein A2-t tartalmazza, a β-kazein A1 forma helyett.
A tej fehérjetartalmában található β-kazein egy egysége összesen 209 aminosavból épül fel, amelyek az A1 és az A2 forma esetében csak az aminosav lánc 67. aminosavában különböznek. A β-kazein A1 formájában a hisztidin, míg az A2 formájában a prolin nevű aminosav található a 67. helyzetben. Ez egy igen apró, de rendkívül jelentős különbség.
A tudomány ma azt feltételezi, hogy eredetileg minden szarvasmarhafajta A2 genetikai anyagot hordozott, és az idők során, egy spontán mutáció következtében alakult ki az A1 gén, több ezer évvel ezelőtt, a háziasítás során. Ennek a spontán mutációnak a következménye, hogy az európai szarvasmarhafajták genetikai állománya A2A2-ből A1A2-re és A1A1-re változott. Ma pedig mind a három genetikai kombináció előfordul.
Mindamellett, hogy az A2 tej könnyebben emészthető, számos egyéb jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hozzájárulhat a vérnyomás csökkentéséhez, gátolhatja az enzimekkel kapcsolt neurológiai rendellenességek kialakulását.
Több szakirodalom is összefüggésbe hozta az 1-es típusú cukorbetegségre gyakorolt jótékony hatással, illetve megállapította, hogy a laktózintoleránsok kevésbé produkálnak tüneteket az A2-es tej elfogyasztását követően, noha annak laktóztartalma megegyezik az A1-es tejével.
Mindennek az egyértelmű és egybehangzó tudományos igazolása, illetve elfogadása egyelőre várat magára, de több hazai termelő is felismerte már, hogy a jövő az A2-es tejé lehet.
Így gondolkodik a dunaharaszti Paraszt Sajt Farm tulajdonosa, Ficsor Árpád is, aki néhány éve elhatározta, hogy a tenyésztés során teljes egészében A2A2 állományt alakít ki magyar tarka teheneiből. Mint mondja, az egyszerű öröklődéssel is relatíve gyors eredményt lehet elérni a szelektálásban, 5-7 év alatt át lehet állítani állományt A2 tejet adóra.
Kezdetben csak annyit tettek, hogy kizárólag A2A2 bikák szaporítóanyagát használták, de két éve minden egyedet bevizsgáltat genetikailag a tenyésztőegyesület közreműködésével, amivel biztosabb és gyorsabb előrehaladást lehet elérni a szelekcióban.
Mint mondja, a magyar tarka tejtermelésben nem kelhet versenyre az Európában leginkább elterjedt Holstein frízzel, de jó összetételű a teje, relatíve jó hústermelő, jól bírja az extenzív viszonyokat és az egyre szárazabb és melegebb hazai klímát.
Úgy véli, minél kisebb egy gazdaság, annál speciálisabb terméket kell előállítania, ha versenyképes akar maradni. Ő a bioszénán alapuló takarmányozásra, a magas szintű állatjólétre, hosszabb távon pedig az A2-es tejre és sajtra tette le a voksát.
Az A2-es tejjel alig tíz éve foglalkoznak a tudományos kutatások – teszi hozzá -, és egymásnak ellentmondó tanulmányokat is lehet olvasni, de saját tapasztalatai megerősítik a pozitív publikációkat. Az általa termelt A2 tejet ugyanis megkóstoltatta tejfehérje-érzékeny emberekkel, akik az esetek zömében minden gond nélkül fogyasztják azt.
A tudatos tenyésztésnek köszönhetően akár öt éven belül teljes egészében A2-es tejet fog termelni, de a telepen található mintaboltban már jelenleg is árul ilyet, de csak kisebb mennyiségben, előjegyzés alapján.
Családi gazdaságában a takarmány-termesztéstől a sajtgyártásig mindent saját maguk állítanak elő. A takarmányt zömében bérelt földeken, 200 hektáron termelik meg, 85 százalékban telepített állókultúrákkal, aminek köszönhetően jelentős széndioxid-megkötés történik a farmon.
Tejtermelésük 20-25 százalékából hosszan érlelt félkemény-kemény sajtokat készítenek. Termékeiket michelin-csillagos éttermek vásárolják, és több alkalommal nyertek rangos nemzetközi és hazai versenyeket, de az árversenyt így is nehezen bírják.
Ficsor Árpád szerint nehéz a hazai sajtkészítőknek talpon maradni egy olyan piacon, ahol uniós versenytársaik támogatással működhetnek, ráadásul olyan fogyasztói közegben, ahol lényegesen régebbi és fejlettebb a sajtkultúra.
Az itthoni piac egyelőre a bioszénás takarmányozást sem árazta be, Ausztriában például háromszoros áron lehet eladni az így készülő tejet.
A Paraszt Sajt Farmon a legnagyobb gondot mégis az aszály jelenti mostanában. Ficsor Árpád szerint száz év alatt háromszor volt ilyen száraz a tavasz. A talajvizeik 20 centiméterrel alacsonyabban állnak március elején, mint tavaly augusztusban, és várhatóan még egy hónapig nem lesz komolyabb eső, ami jelentősen veszélyezteti a takarmányellátásukat.
Két éve minden egyedet bevizsgáltatnak genetikailag a tenyésztőegyesület közreműködésével, amivel biztosabb és gyorsabb előrehaladást lehet elérni a szelekcióban
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, Czifrik Katalin
