A gomba szuperélelmiszer, sokoldalú és finom, hatalmas üzlet, de a komposztja sötét árnyékot vetett rá. Eddig.
B(g)omba üzlet
A gomba nagy üzlet. Az Európai Unióban évente több mint 1 millió tonnát termesztenek belőle, miközben egészséges, alacsony zsírtartalmú, magas fehérjetartalmú, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag élelmiszert állítanak elő. Ugyanakkor a folyamatnak van egy árnyoldala is: minden tonna gomba három tonna komposztot termel, ami csirkealom, szalma, gipsz és tőzeg keveréke.
„Nem csoda hát, ha a komposzt elhelyezése komoly logisztikai és gazdasági kihívássá vált a termelők számára, melyet éppen ezért egy európai kutatási projekt – a BioRescue – középpontjába állítottak.”
Ennyi komposzt ártalmatlanítása természetesen nem olcsó, tonnánként akár 50 euróba (mai árfolyamon 18 500 forintba) is kerülhet. A tudósok célja egy olyan fenntartható biofinomító kifejlesztése volt, ami a szerves hulladékot hasznos termékekké alakítja át. Peter Corcoran, az írországi Monaghan Biosciences, MBio vezérigazgatója a komposztot „útálatos drágakőnek” nevezte, ami túl jó ahhoz, hogy kidobják.
„Jelenleg a komposztot vagy egyfajta hulladéklerakóban helyezik el, vagy pedig a mezőgazdasági földeken szórják szét” – mondta Corcoran a Euronewsnak. „Mi azt szeretnénk, hogy a komposztot felhasználjuk, és egy olyan, sokkal magasabb értéket képviselő alkalmazást hozzunk létre, ami hasznos a társadalom számára.”
Spanyol kutatások
A komposzttal kapcsolatos kutatások más európai országokban is folynak. A spanyol Nemzeti Megújuló Energia Központ, a CENER Pamplonában vezeti a kutatást, amelynek célja, hogy a használt gombakomposztot műtrágyává és biológiailag lebomló nanohordozóvá alakítsák a gyógyszerek számára. A spanyol tudósok azt már sikeresen bebizonyították, hogy képesek biopeszticideket (biológiai növényvédelmi szereket) előállítani. Irantzu Alegría, a CENER biológusa szerint a biopeszticideknek számos előnyük van a hagyományos növényvédelmi kezelésekkel szemben.
„A biopeszticidekkel a betegségek meghatározott fajtáit támadjuk meg, míg a hagyományos rovarölő szerekkel a szántóföldön lévő rovarok nagy részét irtjuk ki”
– vélte Alegría. A laboratóriumban végzett kísérletet egy biofinomítóban ültethetik majd át a teljes körű termelésbe. Egyelőre itt is további kutatásokra van azonban szükség ahhoz, hogy a gombatermesztők számára olyan üzemeket lehessen építeni, amelyek képesek biopeszticidek, nanohordozók és műtrágyák előállítására. David Sánchez González, a CENER agrármérnöke szerint a kutatás nagy lehetőségeket rejt magában.
„Ez egy olyan módja a hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállításának, amely technikailag és gazdaságilag is életképes, és amellyel elkerülhető, hogy az összes ilyen anyagot a hulladéklerakóba kelljen szállítani.”
Forrás: euronews, agroinform.hu, Justin Viktor
