Míg a szántóföldi növények jó ideje szenvednek a csapadékhiánytól, az ültetvények alapvetően komolyabb gyökérrendszerrel rendelkeznek, kisebb aszályokat viszonylag könnyen át tudnak vészelni.
Mint Font Gábor, soltvadkerti szőlész-borász elmondta, a nagy problémát az jelenti, hogy a tavalyi nagy aszály után idén nem tudjuk mi vár ránk. Az év negyede szinte eltelt, és alig hullott csapadék.
Az ország egésze szerepel az aszálytérképben. Tiszántúlon például nem tudnak elvetni, ha nem lesz eső, vannak olyan területek, amit azért öntöznek, hogy egyáltalán szántani tudjanak.
„A szárazság az ültetvényeket is jelentősen megviseli. Tavaly láttam olyan fiatal szőlőtőkéket, melyek hervadoztak, ezekben lehet tőkepusztulás. Ugyanakkor öreg szőlőnk, 40 éves Ezerjó táblánk, jól viselte ezt az időt, mintha öntözve lett volna. Tíz év alatti ültetvényekben látszott, hogy a növények szenvedtek” – magyarázta a szakember.
A szőlőtulajdonosok egy része úgy műveli az ültetvényét, hogy azt a BTK tiltaná, nyugodtan lehetne szőlőkínzásnak nevezni. Csonkázás után alig hagynak asszimilációs felületet, nem tudom, mit gondolnak, hogy fogja ezt a szőlő túlélni. „Mi nagy lombozatot hagyunk főleg aszályos időben, az ültetvény magát tudja hűteni, kontrollálni, párásítani, de ha ilyen kevés marad az eső, valamit kezdeni kell az öntözéssel. Törökországban vannak olyan ültetvények, melyeket már a ’60-as, ’70-es évek óta öntöznek.
Erre itthon is van lehetőség. Ugyanakkor a hazai erdőtelepítést át kellene gondolni, hiszen jelenleg Magyarországon nem természetes erdők, hanem faültetvények vannak.
A faültetvény az a 15 méteres nyárfa, ami gyakorlatilag egyetlen állatnak sem ad otthont, így bemegy a szőlőbe legelni az őz, a szarvas, a vaddisznó, esetleg a nagy vihar elől meg tudnak bújni. Ugyanakkor ezek a faültetvények vízszivattyúk.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, Viniczai
