Fagyoskodni Ukrajnáért? Az orosz gáz és az olaj bojkottja keményen sújthatja a Kremlt. De vajon a német emberek készek viselni a következményeket? Egy erre vonatkozó közvélemény-kutatás eredményei kijózanítóak.
Kevés kérdés vitatott annyira manapság Németországban, mint egy Oroszországgal szembeni energiaembargó.
Miközben több gazdasági elemző azon a véleményen van, hogy az orosz gáz- és olajszállítások azonnali bojkottjának következményei elviselhetők lennének, a politikusok többsége vonakodik ettől. Attól tart ugyanis, hogy az állampolgárok jelentős része nem tolerálná a bojkott okozta veszteségeket.
A Der Spiegel című hetilap friss közvélemény-kutatásából kitűnt, hogy ezek az aggodalmak nem indokolatlanok. A felmérés szerint ugyanis a németek csak szűken fele lenne kész arra, hogy elviselje azokat a személyes veszteségeket, amelyeket egy Oroszországgal szembeni energiaembargó okozna.
A hetilap április 14. és 25. között online 5001 állampolgárt kérdezett meg.
A válaszokból kitűnt, hogy az állampolgároknak csak 49 százaléka lenne hajlandó arra, hogy mindennapi életében bármiről is lemondjon az orosz gáz-, illetve olajszállítás beszüntetése érdekében.
44 százalékuk ezzel szemben elutasította ezt, sőt nagyobb részük – 34 százalék – a „semmiesetre sem” választ adta.
A lap feltette a kérdést, hogy mekkora lenne az a jövedelemkiesés, amelyet az emberek elfogadnának Ukrajna megsegítése érdekében.
Ezzel kapcsolatban még az embargó támogatói is többségükben kisebb összeget említettek.
42 százalékuk számára az évi maximum 500 euró vagy ennél kevesebb volt a felső határ. Az embargó híveinek 13 százaléka pedig azt válaszolta, hogy semmifajta pénzügyi veszteséget nem lenne hajlandó elfogadni.
Elhangzott az a kérdés is, hogy az esetleges pénzügyi veszteségek mellett az emberek hajlandók lennének-e rövid távon változtatni viselkedési szokásaikon az embargó érdekében.
Az gáz- és olajszállítási stopot helyeslők körében különösen népszerű volt a német autópályákon való nagyobb fegyelem megkövetelése.
70 százalékuk azt a választ adta, hogy támogatná az óránkénti 100 kilométeres maximális sebességet. 68 százalékuk késznek mutatkozott arra, hogy kevesebbet fürödjön, és többet zuhanyozzon. 76 százalékuk pedig kevesebbet fűtene.
42 százalékuk pedig gyakrabban hagyná otthon a gépkocsit, és kerékpárra váltana.
A hosszabb távú viselkedési szokásokkal kapcsolatban azonban már az embargó hívei is elutasítóbbak voltak. Mindössze 10 százalékuk vallotta azt például, hogy lemondana a gépkocsiról. A legtöbben pedig úgy vélekedtek, hogy a naponkénti hideg zuhany semmiképp nem jelentene alternatívát.
Robert Habeck gazdasági miniszter a felmérés adatainak nyilvánosságra hozatalával szinte egy időben utalt arra, hogy Németország szegényebb lesz Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget.
A német gazdaság idei alakulásáról készített kormányzati előrejtjelzését bemutatva kijelentette, hogy a növekedés a háború előtt készített prognózisban jelzett 3,8 százalékkal szemben 2,2 százalékos lehet.
A német kormány pedig elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette azt az újabb támogatási csomagot, amely a többi között tartalmazza, hogy júliustól három hónapig csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterhet.
Az adófizetők fejenként bruttó 300 eurót kapnak energiaköltség-támogatás jegyében. A gyermekes családok gyermekenként további 100 euróhoz jutnak.
