A kétszer kitöltött ötéves ciklusát követően Áder János köztársasági elnök hétfőn távozik hivatalából. A rendszerváltoztatás hetedik államfője megbízatása alatt mindvégig szilárdan küzdött a környezetvédelem ügyéért, de közben a társadalmi, szociális és egészségügyi feszültségek mellett sem ment el szó nélkül. Szociális érzékenységét jelzi, hogy a koronavírus-járvány következtében árván vagy félárván maradt gyermekek megsegítése érdekében feleségével együtt tavaly májusban létrehozta a Regőczi István Alapítványt.
Áder János a rendszerváltó politikusaink egyike. Már az 1987-es lakiteleki találkozón és az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is részt vett.
Fontos szerepe volt az államszocializmust lebontó tárgyalássorozatban, nevéhez is köthető az 1990 utáni demokratikus választási rendszer kidolgozása.
A rendszerváltoztatást követő első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben, a Fidesz képviselőjeként kapott országgyűlési mandátumot. Később szülővárosa Csorna háromszor is megválasztott egyéni országgyűlési képviselőként küldte az ország házába.
1998-ban a parlament elnökévé választották, mely tisztséget 2002-ig látta el.
Házelnöki tevékenységével nemzetközi színtéren is erősítette hazánk megbecsülését.
Ebben az időszakban csatlakoztunk a NATO védelmi szövetségéhez.
2009-ben az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselőként és az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnökeként dolgozott.
2012. április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett az államfőjelölt. Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal választotta meg köztársasági elnökké.
2012. szeptember 26-án Út a Békéhez Díjjal tüntette ki a Szentszéknek az ENSZ-hez delegált megfigyelő missziója.
Áder János államfőként mind a két megválasztott ciklusában hangsúlyosan küzdött a környezetvédelem ügyéért.
Ennek érdekében 2015-ben a köztársasági Elnöki Hivatalban felállította a Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot, 2016-ban pedig létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt.
2017. május 8-án tette le második ciklusának elnöki esküjét az Országházban. Beszédében kiegyezést sürgetett, és a közbeszéd színvonalának drámai mértékű csökkenését nehezményezte.
2021. májusában a koronavírus-járvány következtében árván vagy félárván maradt gyermekek megsegítése érdekében feleségével együtt létrehozta a Regőczi István Alapítványt.
Áder János államfőként utoljára az új Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén mondott beszédet a parlamentben.
A leköszönő köztársasági elnök a Magyar Nemzetben megjelent interjújában – visszatekintvén az elmúlt tíz éves munkásságára – azt mondta: nyugodt szívvel hagyja el a Sándor-palotát, hiszen főbb vállalásait teljesítette.
A 2012-ben megválasztott Köztársasági elnök a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozott.
Kifejtette: egy politikusnak arra kell figyelnie, hogy az a döntés, amit meghozott, emberileg, erkölcsileg és jogilag helyes-e – tette a hozzá Áder János.
Elmondta: az elmúlt tíz évben minden olyan missziót meglátogatott, amelyikben jelentős számú magyar katona teljesített szolgálatot. Ezek közül a legnagyobb és legemlékezetesebb az afganisztáni volt. Felidézte, hogy karácsony előtt történt a látogatás, amikor csaknem 120 liter halászlevet főzött a külföldön teljesítő katonáknak.
A köztársasági elnök öt alkalommal találkozott Ferenc pápával. Azt mondta: az első látogatásra egy palack vizet vitt a szentatyának az egyik legismertebb magyar forrásból.
Áder János jövőbeni terveiről is beszélt. Azt mondta, két alapítványával kíván foglalkozni. A Regőczi István alapítvány nem egyszerűen segítséget nyújt a koronavírus-járvány következtében árván maradt gyerekeknek, fiataloknak, hanem a diploma, illetve a szakma megszerzéséig támogatja őket.
Hasonlóan fontos számára a Kék Bolygó Alapítvány, amely induló startapokat támogat. A fejlesztési ötletek között szerepel például a műanyaghulladékok feldolgozása, a gumi újrahasznosítása, az öntözési technológiák korszerűsítése, a föld termőképességének megóvása. Áder János folytatja a környezetvédelmi internetes podcastját, amelyben a vendégeivel beszélget a klíma- és környezetvédelemről.
Ha az ideiglenes köztársasági elnököket is beleszámítjuk, akkor Áder János a rendszerváltást követő hetedik államfőnk. Ha azonban a képet kibővítjük és a megkoronázott királyaink nélkül számba vett összes államfőnket listába szedjük, akkor azt kapjuk, hogy Áder János a huszonhetedikként töltötte be hivatalát. A névsort Kossuth Lajos nyitja, aki 1849. április 14-étől augusztus 11-ig volt hazánk kormányzó-elnöke, majd rögtön utána következik a legfőbb közjogi méltóságot legrövidebb ideig viselő Görgey Artúr, ki e tisztétől két nappal később, augusztus 13-án vált meg.
Az időrendben őt követő harmadik államfőnk sem viselte sokkal hosszabb ideig e tisztséget, lévén hogy Habsburg József főherceg homo regiusként, vagyis a király teljhatalmú helytartójaként 1918. november 13-tól 16-ig, az őszi rózsás forradalom kirobbanásáig és Károlyi Mihály köztársasági elnökké válásáig állt hazánk élén. A sor másik végén Horthy Miklós található, aki 1920. március 1-én lépett hivatalába, amit 1944. október 16-ig viselt. Ehhez mérhető időtartalmat mondhat magáénak Losonczi Pál is, aki már a Magyar Népköztársaság élén állt, 1967 április 14-étől 1987 június 25-ig.
A dobogó harmadik helyén pedig Dobi István található, aki 1952. augusztus 14-étől 1967. április 14-ig viselte hivatalát. Áder Jánost 2012. május 2-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké. Második alkalommal 2017. március 13-án választották köztársasági elnöknek, így e két ciklusban összesen tíz évig volt Magyarország legfőbb közjogi méltósága.
Forrás: hirado.hu, Jezsó Ákos
