A haszonélvezet az a jogterület, melyről sokszor, de nem elégszer írtam már. Cikksorozatot, kisebb könyvet is megérdemelne ez a terület, és talán még akkor sem tárnánk fel minden olyan kérdést, mely felmerülhet a haszonélvezet kapcsán.
Ismert és gyakori eset, hogy úgy ajándékoznak közeli-távoli szerettüknek ingatlant az emberek, hogy fenntartják haszonélvezeti jogukat, avagy az is gyakori, hogy az általuk biztosított pénzből kerül sor a vételre, melynek során az adományozó haszonélvezeti jogot vásárol magának, a kedvezményezett kapja a tulajdonjogot.
Általánosságban azt szoktam tanácsolni, hogy mindenki tartsa meg tulajdonjogát, ill. magának vásároljon, és majdan az öröklés során kerüljön sor a tulajdonjog átszállására.
Így megelőzhető az a sok vita, amit a tulajdonos- haszonélvező kapcsolatban tapasztalhatunk.
Milyen gyakran, mennyi ideig ellenőrizheti tulajdonát a tulajdonos? Hányszor, mennyi ideig köteles ezt eltűrni a haszonélvező?
A felmerülő javítások, tatarozások elvégzése kinek a költségére végzendők el?
Hogyan és mikor jogosult az előbérleti jog gyakorlására a tulajdonos?
Csak a leggyakoribb kérdéseket tettem fel, melyek sokaságáról az ügyvédi irodák és a bírósági tárgyalók falai sokat mesélhetnének…
Igen gyakori tévhit, hogy a haszonélvező úgy gondolja: ezen jogára figyelemmel a tulajdonos nem tudja megterhelni, elidegeníteni az ingatlant. Nagy tévedés!
Ezért szoktam azt tanácsolni: ha sor is kerül például a haszonélvezettel terhelt ajándékozásra, úgy a haszonélvezeti jog biztosítására kerüljön a földhivatalnál bejegyzésre ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom. Ebben az esetben valóban mindig szükséges a haszonélvező beleegyezése. E nélkül szabad a vásár!
Szabadjon egy saját példát felhoznom:
egyik kedves barátom minden jogi ügyével megkeresett vagy négy évtizeden keresztül,a jog legkülönbözőbb területeit érintve. Családi és vagyoni, üzleti viszonyait jól ismertem / és máig ismerem /így könnyebben tudtam tanácsokat adni, melyeket meg is fogadott
Sok évtizede egyetlen leányának ajándékozott egy szép családi házat, a mai napig ott él népes családjával. A bejegyzett terhekre / haszonélvezet, elidegenítési és terhelési tilalom / figyelemmel nem volt és nincs módja a szabad rendelkezésre. Életvitelét ismerjük, még az is sok lesz, ha majdan örökölni fog.
A vele kapcsolatos véleményemet barátom is jól ismeri, így az évtizedek alatt egyszer „megcsalt”: a számára lelkileg is értékes beépíthető telket leányának ajándékozta holtigtartó haszonélvezeti jogának fenntartása mellett. Ezt a szerződést nem én készítettem, hanem a családi viszonyokat egyáltalán nem ismerő ügyvéd. Elidegenítési és terhelési tilalom nem lett kikötve!
Pár év telt csak el., amikor barátom értesült: leánya eladta a telket, melyen természetesen fennmaradt az ő haszonélvezeti joga. A vevő nyíltan megmondta: olyan olcsón jutott a telekhez, hogy azt jó befektetésnek tekinti gyerekei, unokái számára!
Azóta újabb évek teltek el, és barátom most „visszavásárolta” a számára érzelmi szempontból / is / értékes telket. Olyan áron, hogy az előző vevő nem csalódott: valóban jó befektetés volt részéről a haszonélvezettel terhelt telek megvétele!
Kedves Polgári Kisgazdák! Lehet-e, kell -e tanulságot levonni? Ezt mindenki maga döntse el. A lényeg csak annyi, hogy döntéseinket érzelmileg, jogilag, gazdaságilag átgondolva, a viszonyainkat jól ismerő szakemberrel megbeszélve hozzuk meg!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
