Számos alkalommal merül fel a gyakorlatban a kegyeleti joghoz kapcsolódó probléma, de magam például nem tudok egyetlen olyan jogászról sem, aki erre a jogterületre szakosodott volna, nincs önálló kódexe a kegyeleti jogoknak, az ezzel kapcsolatos kérdések jogi alapjait innen-onnan szedegetjük össze.
Kár, mert sajnos igen sokszor merülnek fel megoldandó problémák, gyors döntést igénylő kérdések.
Elsődlegesen természetesen a temetés kapcsán jönnek elő súlyos, a kegyeletet érintő kérdések. Hol legyen eltemetve az elhunyt? Hamvasztva vagy koporsósan, polgári vagy egyházi sertartással, ha az utóbbit választják, akkor melyik egyház jöhet szóba, meghirdessék-e széles körben az időpontot, vagy szűk körben kerüljön sor a temetésre. tartsanak-e halotti tort, milyen virágból és hány koszorú készüljön? Legyen-e síremlék, miből, milyen drága? A felmerülő kérdések sora végeláthatatlan!
Özvegy, gyermekek, unokák és a szélesebb rokonság körében merülnek fel viták, és lehet az egész további életre szóló harag, megbántódás. Esetleges élettárs csak bonyolíthatja ezt a helyzetet.
A gyakorlatot ismerve mindig azt ajánlom, hogy aki végrendeletet alkot, az egyben használja ki az alkalmat, és majdani temetése kapcsán legalább az alapvető dolgokat szabályozza: a temetésre koporsóban, vagy hamvasztva kerüljön-e sor / netán szórással /, polgári vagy egyházi szertartással, milyen szűk vagy széles kör értesítése mellett, és természetesen fel lehet sorolni a szokottól eltérő igényeket is / zenészek, kórus, stb./ .Meg lehet jelölni azt is, hogy ki vagy kik jogosultak a temetés intézésére.
Ha mindezeket megteszi valaki, úgy megelőzheti, hogy szerettei pont az ő elhalálozása és temetése miatt kerüljenek egymással rossz viszonyba!
Egészen szűk kör foglalkozik a sírhelyek, síremlékek kérdésével. A sírhelyek megváltására az jogosult, aki azt kifizette, illetve az ő jogutódja. Ez vonatkozik a síremlékek átalakítására, cseréjére is. Szükséges lehet tehát a temető fenntartójánál eljárni, bejelenteni a jogosult-kötelezett személyek adatait, de ez megtörténhet külön okiratban is.
A közelmúltban megkeresett egy régi kedves ismerősöm. Idős, teljesen egyedül él, végrendelete már rég elkészült, mindent szeretne elintézni halála előtt. Gyermektelen testvére már korábban elhalálozott, ő volt az,aki a szülők temetését intézte évtizedekkel ezelőtt, sőt a sírhelyüket is újra megváltotta. Ismerősöm úgy gondolta, hogy az egyik templomban vesz három fő részére urnahelyet, szülei maradványait ott helyezi el, majdan pedig őt is temessék oda. A vétel, sőt a nevek felírása is megtörtént, intézte volna hamvak sorsát. Itt jött a gond! Testvére után kívülálló, idegen személy örökölt, akivel – sajnos – ő nincs jó viszonyban. A testvérnek ő lett a jogutóda, a szülők sírjáról, a még meglévő maradványokról is ő jogosult dönteni, közölte a temetkezési intézet.
Ismerősöm még gyűjti az erőt ahhoz, hogy kérésével megkeresse az idegen jogutódot, és az előzmények alapján okkal tart az elutasítástól. Senki nem gondolt időben erre a helyzetre…
A Polgári Kisgazdáknak az élet és a halál területén is kellő megfontolás után célszerű minden kérdésben rendelkezniük, de természetesen ez nem csupán rájuk, hanem mindenkire vonatkozik. Előre számba kell venni a lehetőségeket , saját szándékunkat, és a döntés után írásban megtenni a szükséges nyilatkozatokat!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
