Páneurópai válság és elmélyülő recesszió ígéretével kopogtatnak vissza az energiaszankciók

Fotó: Magyar Hírlap

Európára súlyos gazdasági recesszió vár, míg a szankciókkal ostorozni kívánt Oroszország prosperálva jöhet ki a helyzetből az energiakereskedelem strukturális átalakítására tett erőfeszítések folyományaként – vélik a vezető befektetési bankok elemzői. A gázválságból még koránt sem jelent kiutat, hogy történelmi mérföldkőként először érkezett több földgáz az Európai Unióba LNG-s tartályhajókon, mint csővezetéken keresztül Oroszországból, mivel az orosz tranzitmennyiség jelentős csökkentése és a további szállítmányok sorsa körüli bizonytalanság kérdésessé teszi a tározók feltöltését még a tél beállta előtt.

Fordulópontra jutott az Európai Unió igyekezete, hogy megoldást találjon a kontinenst sújtó energiaválságra, illetve az orosz gáztól való függőségének enyhítésére. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint júniusban először szállítottak több cseppfolyósított földgázt (LNG) a kontinentális blokk országaiba tartályhajókon az Egyesült Államokból, mint csővezetékes gázt Oroszországból.

Az ukrajnai háborúban a jelenlegi gazdasági mutatók szerint kontraproduktív szankciópolitikával állást foglaló európai államok márciusban állapodtak meg további 15 milliárd köbméter LNG beszállításáról az amerikaiakkal annak érdekében, hogy felszámolják az orosz energiahordozótól való függőségüket.

Célul tűzték ki, hogy a keletről érkező gáz legalább egyharmadát pótolják a költséges kikötői és üzemi infrastruktúrát igénylő LNG-szállítmányokkal. Ennek, pontosabban már a tervezettnél is több LNG behozatalának az igénye azonban csak azután vált égetővé, hogy az oroszellenes intézkedésekre válaszul a Gazprom június közepe óta 60 százalékkal csökkentette az Európába áramló földgázszállítmányok mennyiségét.

Az orosz gáztól függő európai országok versenyt futnak, hogy alternatív ellátást találjanak. A német kormány például azt reméli, hogy a télen már két olyan úszó terminál is üzembe állhat, amelyek képesek a szuperhűtött folyékony földgáz fogadására.

A Bloomberg jelentése szerint az IEA ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Oroszország az LNG-export terén is jelentős kereskedelmet bonyolít (150 milliárd köbméter vezetékes gáz mellett mintegy 15 milliárd köbméter LNG-t szállít Európába), így összességében továbbra is nagyobb beszállítója lehet az EU-nak, mint az Egyesült Államok. Az energiaügynökség szerint igen kemény tél elé néznek a válságban leginkább érintett európai országok, ezért most a kereslet csökkentése a prioritás. Összefoglalójában a Liner mutat rá arra, hogy az Északi Áramlat gázvezetéken júliusban várható éves karbantartási munkálatok miatt ezen a vonalon leáll a gázszállítás, ami a tározók feltöltésében jelent majd óriási kihívást az importőr országoknak. A tervek szerint a vezeték július 11-től tíz napra lezárul, amivel kapcsolatban a The Guardian felidézi a német kormány aggodalmait. Robert Habeck gazdasági miniszter a múlt héten azt nyilatkozta, attól tartanak, hogy Oroszország elutasítja a vezeték újbóli megnyitását, ami a tél folyamán súlyos gázellátási gondokat okozhat Németországában.

Az orosz gázra leginkább Németország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország szorul rá, míg Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Lengyelország újabban már az amerikai LNG-importra támaszkodik.

A londoni székhelyű japán befektetési bank, a Nomura vezető közgazdászainak helyzetértékelésére hívja fel a figyelmet ugyanakkor a The Guardian cikke, amely szerint Európa gázválsága, illetve átállása az új forrásokra, emellett az olaj- és gázárak emelkedése kiemelkedik a tagállami szövetség gazdaságát súlyos recesszióval fenyegető tényezők – köztük az EU legnagyobb exportpiacának számító Egyesült Államokban csökkenő kereslet, valamint az élelmiszer- és energiaárak háborúval összefüggő emelkedése – közül.

A Nomura szerint az európai gazdaság 2022 második félévében kezd majd megroggyanni, a recesszió pedig várhatóan 2023 nyaráig tart majd, a GDP összesen 1,7 százalékos csökkenésével.

„Európa olyan körülményekkel küzd, amelyek nagyon is globális jellegűek (emelkedő energiaárak és infláció, növekvő geopolitikai kockázatok és bizonytalanság), ami arra enged következtetni, hogy az európai gazdaságok ugyanarra a sorsra kárhoztatnak, mint az USA: gazdaságuk recesszióba kényszerül”

– véli George Buckley, a Nomura elemzője, kiemelve, hogy az eurózóna inflációja júniusban 8,6 százalékos éves rátát ért el, amire nem volt példa 1999, a blokk létrejötte óta. A világgazdaság folyamatait – a háborús inflációtól kezdve a látszólag elkerülhetetlenül bekövetkező recesszióig – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is lajstromba vette a minap a Magyar Nemzet hasábjain. A miniszter több nyugati országot és azok „takarékossági javaslatait” vizsgálta meg, továbbá Magyarország helyzetét is ismertette az átalakuló világban. Prognózisa szerint itthon valószínűleg sikerül elkerülni a recessziót, de a gazdaság növekedése 2023-ban erősen lassulhat.

A The Guardian idézi a Centre for Economics and Business Research közgazdászait is, akik szintén biztosra veszik, hogy gázhiány esetén súlyos recesszió várható Európában. Ennek pedig elsősorban az az oka, hogy a kontinens országai nemcsak energiahálózati összekötőkön, hanem integrált ellátási láncokon keresztül is kapcsolatban állnak egymással. A szűkös gázellátás a fogyasztók számára az energiaárak további emelkedéséhez vezet, ami fokozza az inflációt, és a háztartások jövedelmének még nagyobb részét követeli, ami önmagában is recessziós kockázatot jelent.

A JPMorgan Chase amerikai befektetési bank elemzői a múlt héten úgy fogalmaztak, hogy

„valóságos páneurópai válságot” idézett elő az ukrajnai háború.

Oroszország válaszgesztusai nyomán pedig – azaz abban az esetben, ha Moszkva a termelés csökkentésével torolja meg a vezető gazdasági hatalmak árkorlátozásra irányuló erőfeszítéseit – a gázhiány mellett a másik fő energiahordozóval is meggyűlik az európaiak gondja, mivel

„a sztratoszférába emelkedhet az olaj ára”. 

Előrejelzésük szerint az energiahordozó több mint háromszorosába, 380 dollárba kerülhet majd hordónként, amennyiben Oroszország napi ötmillió hordóval csökkenti a kitermelést.

„A globális olajpiac beszűküléséből egyértelműen Oroszország profitál”

– summázták az elemzők.

Forrás: hirado.hu