2017-ben alkották meg a büntetőeljárásról szóló új törvényt, de időközben több módosítás történt, most újabb, jelentős változásra kerül sor. A törvény új fe3jezettelegészül ki, melynek címe: Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén.
Ezzel a kormány egy teljesen új eljárási mechanizmust kíván bevezetni meghatározott körben, ennek nincs előzménye a hazai szabályozás történetében. Sokban hasonlít ez a pótmagánvádas eljáráshoz, de itt csak a valóban kiemelt ügyekben nyílik meg a vádemelés ezen módjának a lehetősége.
Felsorolják az e körbe tartozó bűncselekményeket, például: korrupció, hivatali visszaélés,
költségvetést károsító, versenyt korlátozó,. pénzmosás, stb.
Ezen ügyekben a felülbírálati indítványt előterjesztő részére kötelező a jogi képviselet és költségkedvezményre nincs mód. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésére nincs mód. A kapcsolatot a hatósággal csak elektronikus úton lehet majd tartani.
Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén a feljelentést elutasítja, a határozat kivonatát – néhány kivételtől eltekintve- három munkanapon belül elektronikus úton közzé kell tenni 15 napra. /Részletes meghatározást kapott, hogy ennek mit kell tartalmaznia./ Ezen határidő alatt minden természetes személy felülbírálati indítványt terjeszthet elő.
A határozatot hozó hatóság megvizsgálja az indítványt, ha alaposnak találja, elrendeli a nyomozást, nemleges esetben nyolc napon belül megküldi a bíróságnak. Ennek elbírálására a Fővárosi Törvényszék területén eljáró nyomozási bíró az egész ország területére kiterjedő kizárólagos illetékességgel rendelkezik, és egy hónapon belül döntést kell hoznia. Vagy elutasítja az indítványt, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi. Így valósul meg az eddig nem létező bírói felülvizsgálat lehetősége.
Ha a bíróság álláspontja szerint vádindítvány benyújtásának lehet helye, azt az ismételt felülbírálati indítványt benyújtó személy adhatja be két hónapon belül.
Meghatározott esetekben a bíróság a vádindítványt elutasítja, például ha nincs alapos gyanú.
Ha mentességet élvező személy esetében a bíróság indítványozza a mentesség felfüggesztésére jogosult szerv döntését.
Amennyiben bírósági eljárásra kerül sor, abban védő részvétele kötelező. A tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy és jogi képviselője résvétele kötelező. A távolmaradást vádelejtésnek tekintik! A bíróság ítélete ellen a vádindítvány képviseletére jogosult személy fellebbezést nem jelenthet be. A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén a vádindítványt előterjesztő személy viseli a bűnügyi költség azon részét,mely az ő fellépése után keletkezett, de őt terheli a védői költség is!
A vádindítvány képviseletére jogosult személy perújítási és felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.
A már lezárult ügyekben az új szabályok szerinti eljárásra nem kerülhet sor.
Még a gyakorlott jogászok számára is alapos tanulmányozást igényel majd az új törvény -mely a kihirdetését követően azonnal hatályba is fog lépni a tervek szerint -, ezért annak alapos előzetes áttanulmányozását javaslom mindazoknak, akik élni kívánnak az új törvény által biztosított lehetőséggel, és eljárást kezdeményeznek! A várható költségkihatásokat is figyelembe kell venni. Tény viszont, hogy az igazságérzetét sértő ügyekben a jövőben minden magánszemély a jogszabályi keretek között felléphet majd olyan mértékben, amire eddig nem volt lehetőség!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
