Nem mindig a méret számít. Az ismert mondás a természetben előforduló legkisebb virágzó növényre, a békalencsére nagyon is érvényes. A mind az öt lakott földrészen előforduló jól ismert vízinövény rengeteg különleges tulajdonsággal rendelkezik, melyeknek köszönhetően számos területen várhat rá karrier. Nemrég Milánóba látogattam, ahol egy kutatóintézetben a világ legnagyobb békalencsebankjának kezelője osztott meg számos érdekességet a zöld apróságról.
Valószínűleg mindenki ismeri a békalencsét, aki valamelyik kisebb tavunkat, netán folyóink egyik holtágát meglátogatta, vagy akár elsétált egy kisebb csatorna mentén, de vizek felszínén úszó növény az akvaristáknak is jóbarátja. Ennek ellenére legtöbbünknek fogalma sincs róla, milyen képességekkel rendelkezik ez a pici növény. Ilyenkor télen például nem látszik a víz felszínén, mert lemerül a víz alá és ott vészeli át a hideg, sőt jeges időszakot, hogy aztán tavasszal ismét a víz felszínére emelkedjen.
A világ legnagyobb békalencsebankja 70 éves
Milánóban, a Nemzeti Kutatási Tanács, a CNR Mezőgazdasági Biológiai és Biotechnológiai Intézetében Laura Morello kis üvegtartályokban többféle békalencsét mutat. Ezek a világ legnagyobb békalencsebankjának apró részét képezik. A különleges értékű génbankot az elmúlt hetven év alatt gyűjtötte össze aprólékos terepi munkával egy svájci botanikus, Erich Landolt a világ öt földrészéről. A növénycsalád öt nemzetségén belül létező 36 fajának 500 különböző génvariánsát, klónját sokáig Zürichben őrizték és onnan került Milánóba.
A békalencse a világ egyik leggyorsabban növekvő növénye, két nap alatt megsokszorozza tömegét, s így akár szűrt napfényben is gyorsan le tud fedni egy-egy vízfelületet. Ezalatt rengeteg széndioxidot alakít át oxigénné. Ez azonban csak az egyik jó tulajdonsága. Szárazanyagának 45 százaléka fehérje, emiatt „növényi húsgombócnak” is nevezik, de a fehérjék aminosavszerkezete hasonló a tojáséhoz és kilenc esszenciális aminosavat tartalmaz.
Fehérjetartalma jóval több, mint a kukoricáé, a burgonyáé, vagy a rizsé. Emellett polifenolokat, például fenolsavat és a különösen gyógyhatású (mellesleg Szent-Györgyi Albert által felfedezett) antioxidánsként is ismert flavonoidokat, élelmi rostot, vasat, cinket, mangánt, A-vitamint, B-vitamin-komplexet és sok növényi eredetű B12-vitamint tartalmaz. Különösen az egyik törzs tartalmaz sokat ebből a – növényben felszaporodott baktériumok által termelt – vitaminból, nem véletlen, hogy ezt a törzset Amerikában szabadalmaztatták is.
Az Egyesült Államokban már kapható az egyik békelencse szárított virágja is – mondja Laura Morello. Ezt Európában a termék magas mangántartalma miatt még nem engedélyezték. A békalencse táplálkozási értéke mindent összevetve a gabonafélékéhez mérhető. Az növényből készült fehérjepor ráadásul azonnal felhasználható például a sertések takarmányozásához.
A legtáplálóbb biozöldség tisztítja a vizet, de bioüzemanyag forrás is
Az olasz kutató az egyes törzseket genetikai szinten karakterizálja, megvizsgálja, hogy az egyes klónokban milyen fehérjék, és mennyi keményítő termelődik, ami tulajdonképpen a növények eredeti élőhelyére jellemző vizekhez és az ottani tápanyagforrásokhoz való alkalmazkodás következménye. Olyan törzseket keres, amelyek kedvezőbben lehet tömegtermelésre átállítani.
A laboratóriumban egy dél-kelet ázsiai békalencsét mutat, s nem véletlenül, hiszen Ázsiában, például Thaiföldön már több száz éve ismerik és használják az egyik ott termő békalencsét. Az egyik floridai startup cég csupán speciális tápoldat felhasználásával történő hidropónikus termesztési módszert dolgozott ki, amelyiknek hektáronkénti terméshozama meghaladja bármilyen más élelmiszernövényét, mert a békalencsét a vetés után három héttel be is lehet már takarítani. A békalencséből porszerű fehérjekoncentrátumot gyártanak, amiből könnyű kekszet, és más tésztaféléket készíteni. A milánói laboratóriumban már sok ritka faj magjából lisztet is sikerült nyerni, igaz ezek között európai fajjal még nem próbálkoztak.
A teljesen biozöldségnek nevezhető, ugyanis minden növényvédőszer nélkül termeszthető és könnyen betakarítható békalencse ráadásul a víztisztításra is felhasználható, teszi hozzá Laura Morello. A gyorsan növekvő biomassza felveszi a vízből a nitrogént, a foszfátokat, s mivel bizonyos körülmények között nagyon sok keményítőt halmoz fel, ha azt etanollá fermentálják, abból bioüzemanyag állítható elő.
Űrtápláléknak is jók az antioxidánsai miatt
A békalencsékkel német, amerikai, izraeli, thaiföldi és brit laboratóriumokban is foglalkoznak. A legelterjedtebb békalencse termékekhez a mankhai békalencsét használják, amely a világ legkisebb zöldsége. Izraelben azt is kiderítették, hogy a békalencse a vércukorszint szabályozásában is segíthet.
Amerikában arra is rájöttek, hogy a békalencse a hosszabb utakra induló űrhajósoknak is tökéletes tápláléka lehet. Azt is kiderítették, ha a szokásosnál is kevesebb fényben termesztik az apró növényt, sőt időnként erősebb felvillanásokat is alkalmaznak, a békalencse a normálisnál is több antioxidánst termel és a növekedése is felgyorsul. Emiatt még levesebb energiát igényel a termesztése, ami tökéletes az űrbeli körülmények között. Az antioxidánsok pedig segítenek az erős kozmikus sugárzás miatt az űrhajósok között gyakran fellépő krónikus gyulladások és szemproblémák leküzdésében. A békalencse tehát orbitális karrier előtt áll…
Forrás: novekedes.hu, tudas.hu