A mai házak többsége a sok beépített műanyag miatt olyan, mintha egy nejlonszatyorban élne az ember – mondta a növekedés.hu-nak Magyarország egyik legismertebb vályogosmestere, Gáspár János. Ma már azonban nagyon sokan építtetnek vályogházat, amely egészséges, minőségi, környezettudatos. Télen tartja a meleget, nyáron pedig nincs szükség benne légkondicionálóra.
Hogy kezdődött a vályogos pályafutása?
A saját házam építésével. A nagyszüleim vályogházához nagyon szép emlékek fűztek, ezért elhatároztam, hogy én is ilyen otthont építek magamnak. Szerencsém volt, a szomszéd faluban volt egy idős mester, Tóni bácsi, aki kiváló vályogosmester volt. Sikerült meggyőzzem, hogy segítsen megépíteni a házamat. Együtt dolgoztunk, ő mondta, hogy mit kell csinálni, én pedig követtem az utasításait.
Közben Tóni bácsi rengeteget mesélt a régi időkről, nagyon megkedveltem az öreget is, és megszerettem a vályogozást is.
Tetszett, hogy természetes anyagokkal és nagyon egyszerű módszerrel valódi otthont építhetek.
Amikor befejeztük a házamat, akkor az öreg felajánlotta, hogy dolgozzunk együtt.
Ő már a 70. évén is túl volt, így kellett mellé egy friss erő. Igy indult a pályám. Négy évig dolgoztunk együtt, Tóni bácsi mellett megtanultam mindent, hogy hogyan lehet helyben található anyagból sárfalat rakni, tapasztani, jó alapanyagot előállítani.
Ebben az időben a vályogos mesterség már kihalófélben volt?
Teljesen. Tóni bácsi már 91-ben is a Szentendrei Skanzenbe járt renoválni a tájházakat, ugyanis ő volt azon kevesek egyike az országban, aki meg tudott rakni egy fecskefalat.
Fecskefal. Milyen módszerei vannak a vályogházépítésnek?
Minden magyarországi tájegységnek megvolt a maga jellegzetes technikája.
A rakott sárfal, azaz a fecskefal az Alföldön, a döngölt fal Dunántúlon volt jellemző. A vályogtégla az egész országban elterjedt volt, nem kellett hozzá kifogástalan anyag, és házilag is el lehetett készíteni. A negyedik módszer, a paticsfal viszonylag ritkábban fordul elő, ennek a technikának a lényege, vesszőből fonták meg a falat és vályoggal tapasztották.
Milyen alapanyagokra van szükség egy vályogház megépítéséhez?
Agyag, szalma és víz. Ennyi és nem több.
Ezeket gyakorlatilag helyben meg lehet találni az egész Kárpát-medencében.
Ez valóban fenntartható technológia, az építőanyag nem a világ végéről érkezik, nem igényel csomagolóanyagot.
Az egészségügyi előnyei pedig felmérhetetlenek.
Teljesen természetes anyagokból készül, a vályogfal felszínének 5-10 centimétere lélegzik, ha túl sok a pára, magába szívja, amikor száraz a levegő, kiengedi. A vályog az egy intelligens építőanyag, amely a ház páratartalmát ötven százalék körüli értéken tartja, éppen azon a szinten, ami az emberi szervezet számára az ideális.
A hőérzetünk is a vályogházban a legjobb.
Nem mindegy ugyanis, hogy negyven- vagy hatvan-, esetleg nyolcvanszázalékos páratartalom mellett van 20 fok a lakásban.
A vályogháznak emellett nagyon jól a hőszigetelő és a hőmegtartó képessége.
Hatását azonban csak úgy fejti ki, hogyha a falak és a padló nincs lezárva modern anyagokkal, műanyag festékkel, olyan burkolatokkal, amelyek akadályozza a szellőzését.
Azt tudni kell, hogy a vályogház képes azt nyújtani, mint egy modern passzívház, csak sokkal olcsóbb megépíteni, és nem igényel gépesítést.
Az agyagpadló hőmérséklete 15-17 fok közötti hőmérsékletet tart, télen sem hűl 15 fok alá. A vályogfal nyáron úgy visszahűti a házat, hogy be kell engedni a meleget.
Forrás: novekedes.hu