2030-ra Európában és Magyarországon is a jelenleginél jóval nagyobb szerep juthat a hidrogénnek a megújuló energiaforrások használatában – mondta az InfoRádiónak a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke.
Lepsényi István megítélése szerint a hidrogén elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy 2050-re a fosszilis energia felhasználása megszűnjön és elérjük a klímasemlegességet . Hozzátette: mint energiahordozó a hidrogén megkerülhetetlen „kulcstechnológia”, alkalmazása számos területen szükséges, kezdve a közlekedéstől az energetikán át az ipari folyamatokig. „Alkalmazásának napi gyakorlata bizonyos területeken már zajlik, mondhati teljesen természetes” – jegyezte meg.
A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a hidrogén alkalmazása a külsőségeiben az emberek számára egyébként nem jelent újdonságot. Példaként az elektromos autókat említette, esetükben kizárólag annyi különbséget jelentene a technológiaváltás, hogy az addigi nehéz akkumulátor helyett a hidrogén biztosítaná az elektromosságát.
„Ráadásul 15 percnyi töltés is elegendő lenne egy 600 kilométeres autózáshoz, de ránézésre ugyanolyan gépkocsi lenne” – tette hozzá.
A fűtés kapcsán is hasonló a helyzet: a kazán esetében legfeljebb annyi változást tapasztalhatunk, hogy magasabb a tüzelő energiaértéke, de a felhasználás technológiájában – a gáz vezetéken érkezik – nincs újdonság – magyarázta a szakértő, aki szerint a hidrogénnel kényelemesebben, egyszerűbben, és ami a legfrontosabb, szén-dioxid-képződés nélkül csinálhatjuk mindazokat a dolgokat, amiket eddig is.
Honnan lesz elegendő hidrogén?
A hidrogént, annak érdekében, hogy kellően funkcionális legyen, megújuló (nap, szél, geotermikus és biomassza) energiából, illetve nem megújuló, de alacsony szén-dioxid-tartalmú nukleáris energiából kell előállítani – emelte ki Lepsényi István.
Emellett nagy kapacitású elektrolizáló berendezések sorozatára is szükség van, hogy az elektromos energiából hidrogén tudjunk előállítani, ami aztán – magas energiasűrűség mellett – szinte korlátlan ideig eltárolható. Végül pedig szükség lesz úgynevezett üzemanyagcellákra is, amelyek visszaalakíthatják a hidrogént például elektromos árammá – magyarázta.
Az Európai Unió 2030-as célkitűzése a technológia határozott és széles körű alkalmazása, amihez Magyarország is igazodna. Ilyen például, hogy a mostani szürke hidrogén helyett a zöld hidrogén arányát 50 százalékra emelnék.
Forrás: infostart.hu
