Számos országban a mai napig nem született önálló törvény a gyülekezési jogról és Magyarországon is úgy teltek a vörös évtizedek, hogy csupán hatalomtechnikai, rendészeti kérdésként kezelték ezt a jogot.
1989-ben még az 1985-ben megválasztott pártállami országgyűlés alkotta meg a mostanáig hatályos Gyülekezési Törvényt, és az elmúlt évtizedek alatt számos alkalommal az Alkotmánybíróság is foglalkozott ezzel a témával. Alsó fokú bíróságokon is születtek döntések, például a közlekedés indokolatlan zavarása miatt.
Az Alaptörvény új VI. cikkelye rögzíti, hogy a gyülekezési jog nem járhat mások magán- és családi életének, otthonának sérelmével.
A mostani új törvény a gyűlést, akként határozza meg, hogy legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel, melyhez bárki szabadon csatlakozhat.
Fontos megjegyeznem, hogy a választási gyűlések a vallási szertartások és a családi események nem tartoznak a törvény hatálya alá.
Pontosan meghatározásra került a szervező és a rendező feladata, felelőssége.
A rendőrség biztosítja azt, hogy békésen megtartható legyen a gyűlés, azt harmadik személy ne zavarhassa meg, és a közrend fennmaradjon.
A gyűlésekre tilos fegyvert, sérülést okozó tárgyat vinni, megfélemlítő, félkatonai vagy hasonló ruházatot viselni, az arcot eltakarni.
A spontán gyűlés kivételével, a gyűlést legfeljebb három hónappal, legalább 48 órával hamarabb kell bejelenteni a rendőrségnél, ahol azt 48 órán belül a törvényben írt okból megtilthatják. A rendőrségi határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a szervező három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja azt, és a bíróság három napon belül köteles határozatot hozni.
Károkozás esetén harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felel.
A kötelezettségét megszegő szervezővel szemben 5 000-től 50 000 forintig terjedő bírság szabható ki, melynek részletes szabályait a Kormány rendeletben fogja megállapítani.
Egyidejűleg módosult a Bűntető Törvénykönyv is a gyülekezési jog megsértésének szankcionálására.
(A szövegközi képen: Dr. Bakos Zoltán, a Kisgazda Polgári Egyesület állam- és jogtudományi munkacsoportjának a szakmai vezetője, nyugalmazott ügyvéd. – A kép forrása: szentendre.hu)
A Polgári Kisga
zdák üdvözlik a törvényi megállapítást, mely biztosítja mindenkinek azt a jogot, hogy békésen fegyvertelenül felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen, de ugyanakkor figyelemmel legyen arra is, hogy a véleménynyilvánítás ne járjon mások indokolatlan zavarásával, korlátozásával.
(Dr. Bakos Zoltán)
