Az Alkotmánybíróság a Debreceni Törvényszék, a Debreceni Ítélőtábla és a Kúria döntéseit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, megsemmisítette.
Elég szövevényes büntető eljárásról van szó,a részletek ismerete szakjogászok számára lehet érdekes.
Az indítványozó azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt, mert védelmét olyan ügyvéd látta el, aki korában az ügyben tanút segítő ügyvédként járt el, ezáltal sérült a védelemhez való joga – az ügyben kötelező volt a védő -, mert úgy kell tekinteni, mintha nem lett volna védője.
Mindez abszolút hatályon kívül helyezési ok, nagyfokú eljárási szabálysértés.
/ Ettől függetlenül mindezt tiltja az ügyvédekre vonatkozó Etikai Szabályzat is. /
Az ügyben több terhelt is volt, de az Alkotmánybíróság csak az indítványozó terheltre nézve semmisítette meg a döntéseket, és rendelt el új eljárást.
A döntéshez több alkotmánybíró párhuzamost indoklást, több pedig különvéleményt csatolt, amit csak azért is tartok szükségesnek megjegyezni, mert nem teljesen egyszerű a jogi megítélés.
A több vádlottas eljárásban az indítványozó terhelt – az adatok ismeretében – nem véletlenül kapott hét év szabadságvesztés büntetést,a közügyektől eltiltást és vagyonelkobzást. Érzésem szerint az eljárási szabálysértés érdemben nem befolyásolta a döntést. Ezzel együtt fontosnak tartom, hogy az Alkotmánybíróság ragaszkodik a jogszabályok betartásához.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
