A Székesfehérvári Törvényszék és a Székesfehérvári Járásbíróság ítéletei Alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte az indítványozó az Alkotmánybírósághoz előterjesztett kérelmében.
A peres eljárásban az indítványozó felperesként vett rész és keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy hagyatéki hitelezőként megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, míg másodlagosan 19.500.000,- Ft megfizetését kérte.
Az alperes elutasítást kért és viszontkeresetében 868.436,- Ft megfizetésére kérte kötelezni a felperest.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és az indítványozót a viszonkereset alapján 136.064,- Ft megfizetésére kötelezte.
A Törvényszék helybenhagyta az ítéletet.
Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához, ahol kimondták, hogy nincs helye felülvizsgálatnak, mert a per vagyonjogi pernek minősül, pénzösszegben kifejezhető az igény és az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Kúria álláspontja szerint nem lehetett megállapítani, hogy mely okból kérte az indítványozó a felülvizsgálat engedélyezését.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult egyrészt az Alaptörvényre, másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozással, mert véleménye szerint sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, a fegyver egyenlőség elve, pld. mert elkésettnek minősítették bizonyítási indítványait, nem hallgattak ki tanúkat, szakkérdésben szakértő nélkül döntöttek, a bizonyítékokat helytelenül értékelték és „alulindokolt” döntéseket hoztak.
Tulajdonjoga azért sérült, mert pervesztessége befolyásolta a tulajdonjog elvesztését, a vagyoni hátrány sérti a tulajdonhoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság állápontja szerint az indítványozó sérelmét pusztán állította, azonban panasza nem tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Nem indokolta meg, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a bírói döntés.
Kifejtették azt is, hogy kizárólag jogszabály (és nem pedig egyedi bírói döntés) nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata kérhető, tehát az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
A Kúria végzése az ügy érdemét nem érintette, tehát döntését nem mérlegelési jogkörben hozta meg. Erre tekintettel a Kúria végzésen keresztül a jelen ügyben a jogerős döntés állított Alaptörvény-ellenessége nem vizsgálható.
Az Alkotmánybíróság a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik felhatalmazással.
Mindezek miatt az indítványt visszautasították.
A Polgári Kisgazdáknak tisztában kell lenniük azzal, hogy érdemi és kedvező alkotmánybírósági döntés csak akkor remélhető, ha az indítványozó előzetesen alaposan áttekinti a vonatkozó jogszabályokat és a döntésekben nyomon követhető gyakorlatot, és ezekre alapítottan terjeszti elő indítványát.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
