Ma már se a befektetőket se a fogyasztókat nem érdekli igazán a nyugati világban, hogy mely cégek maradtak Oroszországban. A kilépési hullám emiatt is alaposan alábbhagyott az utóbbi időben.
A Camelt is gyártó Japan Tobacco International (JTI) annyi más nemzetközi nagyvállalathoz hasonlóan az ukrán háború kitörése után fontolóra vette, hogy kivonul Oroszországból.
Logikus lépésnek tűnt mivel több ágazati szereplő gyorsan vette a sátorfáját: a British American Tobacco már 2022 márciusában előállt a távozásról szóló bejelentéssel.
Mégis, akár csak az egyik nagy konkurensük a Philip Morris, a JTI még mindig halogatja a kilépést.
Pedig a gyártás menetét a dohányipari cégeknek alaposan át kellett alakítaniuk a szankciók miatt: az orosz üzemekbe az alapanyagokat többé nem lehet az EU-ból vagy Amerikából rendelni, ezért az ágazati szereplők még 2022-ben szorgalmasan keresni kezdték a kínai, indiai és más keleti piacokon működő beszállítókat.
A JTI orosz leánycége, amit lehet helyben old meg. Beszédes, hogy az orosz földön beszerzett nyersanyagok aránya a háromszorosára ugrott az utóbbi időben. Időközben még a kartoncsomagolást és a műanyagfóliázást is lokalizálták.
Az is tény, hogy nem kis üzletről van szó: csak a Philip Morris az EUToday információi szerint átváltva úgy évi 4,3 milliárd dolláros üzletet bonyolít Oroszországban. Ami azzal is együtt jár, hogy
egy esztendő alatt vállalati adó formájában 136 millió dollárnál is többet adnak hozzá az orosz büdzséhez.
A fáma a háború elején még arról szólt, hogy azoknak a cégeknek, akik maradnak Oroszországban, súlyosan sérülhet a brandjük a nemzetközi piacokon. Ha így lenne akár még veszteséggel is érdemes lenne megszabadulni az orosz leánycégektől.
De nagyon úgy tűnik, hogy mindez vaklárma volt. Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség korábban hiába vett fel a háborús szponzorok listájára olyan nagyvállalatokat, mint a Mars, a Unilever, a PepsiCo, a METRO vagy az Auchan, az Oroszországban maradt nagy cégek imidzse érdemi csapást emiatt nem szenvedett.
Nem csoda, hogy újabban az orosz piacon nincs nagy mozgolódás a külföldi cégek körében.
A Kijevi Közgazdasági Iskola adatai szerint eddig 389 külföldi vállalat távozott, több mint 1663 viszont a helyén maradt, még ha jó pár közülük át is alakította vagy éppen visszafogta az oroszországi működését.
Még azok is, akik megfogadták, hogy elhagyják Oroszországot, most csendben átgondolják a dolgot – mondta a Financial Times-nak Maria Shagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa.
A kezdeti sokkhatás nagyrészt elmúlt. A vállalati felelősségvállalásról szóló felszólalások alábbhagytak – mondta.
Ezek a cégek egyszerűen nem akarnak elveszíteni egy piacot – azt mondják: Miért mennénk el, csak hogy a török cégek a helyünkre lépjenek?
Az, hogy nincs igazán nyomás a távozásra, nemrég Dirk Van de Put, a chicagói székhelyű csokoládégyártó, a Mondelez vezérigazgatója is elismerte. Azt állította, hogy a befektetőket „erkölcsileg nem érdekli”, hogy a hozzájuk hasonló cégek Oroszországban üzletelnek-e.
Nem csak a befektetők közönyösek a kérdésben. Ugyan így állnak a témához a fogyasztók is.
Egy dán cég, a Caliber végzett egy kutatást, amelyből kiderült, hogy csak egy elhanyagolható kisebbség van tisztában azzal, hogy mely nyugati cégek maradtak Oroszországban és melyek távoztak az ukrán háború kezdete óta. Például a Volkswagen vagy a Renault hírneve alig javult amiatt, mert ők otthagyták az orosz piacot.
Bizonyára az elmúlt két évben több nagycég megbánta a távozást. Egy friss elemzés szerint a külföldi cégeknek több mint 107 milliárd dollárjukba került a kivonulás.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt bő két év során az orosz állam számos akadályt görgetett a kivonulás elé.
Tavaly elrettentő példa volt a Danone és a Carlsberg esete: mindkét nagyvállalat épp azon dolgozott, hogy valamiképp túl tudjanak adni a helyi leánycégeiken, ám Moszkva közbeszólt. Az egységeik ideiglenesen az állam irányítása alá kerültek.
Forrás: novekedes.hu
