A vidék kistelepülései nagyon sok emberi, kulturális, történeti és természeti értéket rejtenek. Az ott élő emberek között számosan akadtak olyanok akik beírták a nevüket a magyar történelembe, és nagyon sokat tettek a vidéki kistelepülések felemelkedéséért.
Ebben az írásomban a 12 éve elhunyt Gerbovits Jenőről emlékezek meg, aki az Antall-kormány kisgazda minisztere volt.
Gerbovits Jenő, Zics, Somogy vármegye (1925-2011)
Magyar politikus, a Független Kisgazdapárt tagja.
1990–1991-ben kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszter volt, a II. Orbán-kormány hivatalba lépésekor pedig példamutató mezőgazdasági egyéni gazdálkodó.
Húsz esztendős korában, 1945-ben lépett be a Független Kisgazdapártba. Kertészmérnöki diplomát szerzett. 1957-ben Angliába távozott, de még ugyanabban az évben hazajött.
A rendszerváltás idején a Magyar Parasztszövetség főtitkára és a Független Kisgazdapárt országos főtitkár helyettese volt.
Gerbovits Jenő az Antall-kormányban 1990. május 23. és 1991. január 16. között kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszter.
Később nyugdíjasként falujában gazdálkodott. 86 évesen traktorbalesetben vesztette életét a saját maga által épített traktorral egy domboldalon véletlenül felborult, és a gép alá szorult.
Forrás: mandiner.hu 2011. augusztus 24.;
Szabadon választott – Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat Bp. 1990
P. 119.; Magyar Rádió – Archívum, 1999. február 2. (11. évfolyam).
Zics
Község Külső-Somogyban, Tabtól 8 kilométerre délnyugatra fekszik. Először 1295-ben említik Zych néven. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben már Zics néven jegyzik ekkor már plébániája is volt. 1351-ben a zicsi nemesek, 1478-tól pedig Zichy György birtoka volt. Az 1563. évi török kincstári adólajstromban 7 ház található itt, az 1573–1580. években pedig 9 házat írtak itt össze. 1733-ban báró Zichy Ádám birtoka és mint puszta volt említve. A XVIII. században a Zichy-család német telepesekkel népesítette be.
Lakosainak a száma napjainkban mintegy 325 fő. A lakosok 90 %-ka magyarnak, 5 %-ka cigánynak, 4 %-ka németnek, 1 %-ka lengyelnek vallja magát. Nevezetessége a Sarlós Boldogasszony római katolikus késő barokk stílusban épített templom.
Díszpolgárai:
Hertelendy Miklós (1879–1962) huszártiszt, gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő.
Csicsery-Rónay István (1885-1978): katonatiszt, vezérkari ezredes, 1938-ban országgyűlési képviselő, akinek az István nevű fiával együtt, szakértőként írtam meg 1994 és 1998 között a Dögei Imre kisgazda országgyűlési képviselő által előterjesztett – Hősök vasárnapjáról – szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Forrás: Magyar földrajzi lexikon; Magyar életrajzi lexikon.
Gerbovits Jenő egész életével tanúságot tett arról, hogy a magyar vidéken, az ott élő kis-települések lakói számára a felemelkedés meghatározó lehetősége a helyi mező- és élelmiszer-gazdaság fejlesztése.
Nagyon fontos a rövid élelmiszer-kereskedelmi láncok kiépítése és tovább fejlesztése. Nem értelmes dolog az, hogy a falusi kis-boltokban francia import burgonyát árulnak, amikor az minden további nélkül megterem a kert végében.
Mi kell mindehhez? Termőföld, eszközök, vetőmagok, tenyészállatok és szakmai ismeretek. A Kormány helyes törekvése az, hogy minden lehetséges eszközzel segíti a ház körüli kistermelés fellendülését.
Külön említésre méltó a legszebb konyhakert mozgalom. Dr. Turi-kovács Béla, a sajnos már az e Világból elköltözött kisgazda elnökünk nem véletlenül szorgalmazta a kisemberek termőföldhöz juttatását, és a mezőgazdasági ismeretek alapfokú iskolai oktatását.
Sok vonatkozása van ennek. Érdemes a szomszédos Ausztriában a gazdaasszony képzést tanulmányozni, és ebből azt, ami nálunk hasznosítható, és az itthoni körülményekre alkalmazható célszerű megvalósítani.
Az arany- és ezüstkalászos tanfolyamok tananyagát pedig még fokozottabban a gyakorlati ismeretek felé érdemes terelni. Nem lenne rossz gondolat az önkormányzatok által foglalkoztatott háztáji agronómus se, és a kis-települési gépállomások, mezőgazdasági gépkölcsönzők, tejfeldolgozó kisüzemek, mini vágóhidak, gyümölcsaszalók, kis-pékségek és helyi fedett piac-csarnokok létesítése sem.
Mi polgári kisgazdák reméljük, hogy a mostani Magyar Kormány törekvései szerint is, mindez egyre inkább megvalósul.
Dr. Paál Sándor
c. egyetemi docens, a gazdálkodás- és szervezéstudományok
PhD doktora, a KPE Országos Elnökségének a tagja
Fotó forrása:
