A hét törvényt érintő módosítási tervezet számos területet érint.
Az építésügyi hatósági ügyirat részét képező építészeti-műszaki dokumentáció tervlapjainak az épület belső kialakítására vonatkozó részeibe kizárólag az érintett telek, építmény tulajdonosa, haszonélvezője tekinthet majd bele.
Azon települések, melyek a 314/2012 Korm. rendelet alapján készítettek településfejlesztési koncepciót új településfejlesztési tervüket és településrendezési tervüket legkésőbb 2027.július 01-ig hatályba kell, hogy léptessék. Az e téren érvényesülő változásokat a folyamatban lévő közigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell majd.
A bíróság, ügyészség és hatóság részére, ha eljárásához szükséges, az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz díjmentes elektronikus hozzáférést kell biztosítani.
Hét pontban felsorolták, hogy ki jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésre.
Az ügyvédek az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárásjogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelmet 2024.szeptember 01-től terjeszthetik elő és az eljárás jogosultságot legkorábban 2024. október 01-i hatállyal veszik nyilvántartásba.
Mindezek hiányában 2025. február 01-ig gyakorolható az ügyvédi tevékenység.
Módosul majd a kamarai jogtanácsosok és jogi előadók ezen ügyekben történő eljárási lehetősége.
Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy 100 százalékos állami tulajdonú és az e törvénynek megfelelő gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
Jog vagy tény bejegyzésére a közvetlenül érintetett valamennyi személy közös kérelme alapján kerülhet sor, de törlésre a jog vagy a tény jogosultja kérelme alapján is sor kerülhet.
A törvényben meghatározott és felsorolt hét esetben a bíróság hivatalból, a keresetlevél alperesnek történő kézbesítésével egyidejűleg, előzetesen végrehajtható végzéssel rendeli el a per megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
A feltételek fennállta esetén büntető eljárás során hasonlóan kerül sor a polgári jogi igény bejegyzésére.
A perbejegyzés alapjául szolgáló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
Polgári perben felperesi kérelemre a jogok megóvása érdekében a bíróság elrendelheti a beadványok intézésére irányuló eljárás felfüggesztését. Hasonló a helyzet az ingatlant érintő közigazgatási perekben is. Ezekben az ügyekben is fellebbezhető a végzés és a másodfokú bíróság 8 napon belül hoz döntést.
Igen hasznosnak tartom, hogy a 2024. szeptember 30-án meglévő és közérdekű használati joggal nem biztosított közművek helyzetének rendezésére szolgáló szabályok 2025. december 31-ig történő megalkotására a kormány felhatalmazást fog kapni. A közérdekű használati jog jogosultja 2029. december 31-ig köteles gondoskodni a jog bejegyeztetéséről.
A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ahhoz szükséges, hogy ez a jog egyáltalán érvényesülhessen, így a közmű cégek megfelelő eljárása az új szabályok szerint elkerülhetetlen.
Több olyan jogterület megnyugtatóan pontosító szabályozására kerül sor, melyeket a Polgári Kisgazdák is fontosnak tartanak és a többi állampolgárhoz hasonlóan őket is közvetlenül érinti.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
