A Madarak és Fák Napja országos programsorozat természeti környezetünkre, annak szépségére, társadalmi és gazdasági jelentőségére valamint veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet.
A most induló európai uniós költségvetési ciklus során, az előző ciklusok léptékéhez hasonlóan újabb 100 000 hektáron tervezi javítani az Agrárminisztérium természeti területeink állapotát, az erdőkre pedig a korábbiaknál háromszor akkor forrást, mintegy 310 milliárd forintot fordít. Komoly eredmény, hogy 2019 óta megfordult a negatív erdőtelepítési tendencia, öt év alatt 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók.
A természetvédelmi erőfeszítések egyik eredménye, hogy a világon egyedülállóan az elmúlt két évtizedben sikerült stabilizálni, sőt lassú növekedésnek indítani a hazai túzokállományt. E globálisan veszélyeztetett faj Közép-Európán kívüli összes állománya csökkenő tendenciát mutat. Hasonló a helyzet a kerecsensólyommal, az idei év madarával, az 1949-1950-ben csupán 28 párosra becsült hazai állomány a szigorú védelemnek köszönhetően mára megközelíteti a kétszáz párt, amire Közép-Európán kívül szintén nincs példa máshol a világon. Legismertebb hazai madarunk, a fehér gólya állománycsökkenését szintén sikerült megállítani, az elmúlt öt évtizedben számuk közel 5 ezer pár. Az elmúlt száz évre visszatekintve a természetvédelem nagy sikere, hogy a dísztollai miatt csaknem a kipusztulásig üldözött nagy kócsagot az utolsó órában sikerült megmenteni, s az akkor csupán 10 pár körüli hazai állomány mára 4000 párnál is többet számlál, és azóta a természetvédelem címermadara lett.
Az állami természetvédelem munkájának eredményességében a lakossági összefogásnak is jelentős szerepe van. Jó példa erre, hogy a fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében azzal, hogy segíti megtelepedésüket sárgyűjtő helyek kialakításával vagy az eresz alatti fészkek megóvásával, műfészkek kihelyezésével. A kerttulajdonosok a kert egy sarkában az élőhelyek megtartásával is segíthetik az állatok fennmaradását. Egy odvas gyümölcsfa, egy virágokban gazdag kertrész számtalan őshonos élőlénynek nyújthat otthont és táplálékot.
Az agrártárca úgy tekint az erdőkre, mint az ország zöldvagyonának legfontosabb elemére. Az erdő olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése, amelyek megvalósításában az állami szerepvállalás különösen fontos. Az elmúlt időszakban felértékelődtek az erdők ökoszisztéma szolgáltatásai, köztük kiemelten a rekreációs lehetőségek. Az Agrárminisztérium által irányított 21 állami erdészeti társaság szakemberei nap mint nap azon dolgoznak, hogy ezt a zöldvagyont fenntartsák és megőrizzék a jelen és a jövő nemzedékek számára, hiszen az erdők hasznaiból minden magyar ember részesül.
A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint Magyarország erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya több mint 25 százalék. A klímasemlegesség elérése érdekében a cél az, hogy 2030-ra az ország fával borított területeinek aránya 27 százalékra emelkedjen, ezért a kormányzat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot támogat. Ilyen például az Országfásítási Program, melynek keretében 2023-ig mintegy 184 millió darab fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. Ezen belül a Vidékfejlesztési Program keretében 172,3 millió darab fa került eddig a földbe. Az Újszülöttek erdeje program keretében minden születendő gyermek után legalább 10 facsemetét ültetnek el az állami erdészeti társaságok. A kezdeményezésnek köszönhetően napjainkig 4,3 millió facsemetével bővült az ország zöldvagyona. Az állami erdészeti társaságok mintafásítási programjai további 7 millió darab fával, az önerdősült területek erdővé alakítása során az állami erdészetek pedig 430 ezer darab fával járultak hozzá a klímacélok eléréséhez, az ország zöldítéséhez. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületfásítási kezdeményezés. A program négy üteme alatt idén év végére összesen 56 ezer sorfával szépül hazánk mintegy 2000 települése.
Hazánkban először Chernel István a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen szervezte meg ezt a rendezvényt 1902-ben, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében létrejött párizsi egyezmény kapcsán. Az oktatásba országosan Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete nyomán került be, és azóta is minden évben edukatív programokkal hívják fel a diákok és óvodások figyelmét a természetvédelem e jeles napjának üzenetére.
A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok a jeles nap alkalmából országszerte különleges programokkal várják az érdeklődőket.
Forrás: AM Sajtóiroda, kormany.hu
