A különböző nemzedékek közötti eltérésekről, azok környezettudatossághoz fűződő viszonyáról is beszélgetett Steigervald Krisztián generációkutatóval Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjének kedden megjelent legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat részeként közönség előtt rögzített beszélgetésen elmondta: Steigervald Krisztián 2020-ban megjelent Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? című könyvében részletesen ír a más-más korban születettek közötti különbségekről.
https://w.soundcloud.com/player/?url=https%3A//api.soundcloud.com/tracks/1825620795&color=%23ff5500&auto_play=false&hide_related=true&show_comments=false&show_user=true&show_reposts=false&show_teaser=false A kutató kifejtette: a generációkat meghatározza a születés korszaka, hogy milyen tapasztalati gyűjteménnyel, élménygyűjteménnyel rendelkeznek saját életükben a képviselői. Hozzáfűzte: hat olyan generációt különböztetnek meg, amelyek tagja ma is élnek.
Az 1945 előtt született veteránokat, az ’46 és ’64 között világra jött baby boomereket, az azt követő X-generáció tagjait, az 1980 és 1994 között születetteket magában foglaló Y, valamint az 1995 és 2010 között, illetve a 2010 után születetteket tömörítő Z és Alfa generációt lehet egymástól megkülönböztetni – sorolta.
A kutató rámutatott: néhány évtized alatt olyan mélységi kulturális változások történtek a világban, amely nagymértékben meghatározta az emberek értékekhez való viszonyát, az emberek neurológiai fejlődését.
Utalt rá: a nők munkába állása, a bölcsődei, óvodai rendszer felállása, a növekvő mennyiségben rendelkezésre álló szabadidő, a jólét is nagy mértékben formálták át az embereket, miközben audiovizuális és digitális világ vette körbe az embereket, a Z és az alfa generáció tagjai pedig már valósággal beleszülettek az internet, az okostelefonok világába, ami drasztikus változást hozott.
Áder János beszélgetőtársa könyvéből idézve azt mondta, a fiatalabb generációk magukkal hozták, hogy az életet nemcsak leélni és végigdolgozni lehet, hanem élvezni is.
Az amerikai baby boomerekre mondták először azt, hogy ők az első önző generáció, akiknek már az élet szinte minden területén volt miből választaniuk, de főként az Y és a Z-nél jellemző, hogy nemcsak megélni, hanem élvezni is tudják, akarják az életet – fejtette ki Steigervald Krisztián.
Kitért arra, hogy a ma élő fiatalok nagyon gyakran nem tudják, hogy valójában az, amit most megengedhetnek maguknak, annak a döntő többségét a baby boomereknek köszönhetik, mert a legforradalmibb generáció volt ilyen szempontból az elmúlt száz évben.
A digitális világba belenövő Y, illetve beleszülető Z és alfa generáció kapcsán a kutató közölte: a 80-as években született Y-osok még valamelyest tudják magukat függetleníteni a digitális világtól, de a 90-es évektől felnövekvő nemzedékek esetében az internet, az okoseszközök már elszakíthatatlanul jelen vannak a személyiségfejlődés kulcsfontosságú pillanataiban.
Áder János azon kérdésére, hogy a mai 20-30 évesek mit gondolnak környezetről, klímáról, fenntarthatóságról, a kutató azt mondta: a mai fiatalokat napi szinten foglalkoztatja, hogy hány évig lesz élet a Földön, van-e az embereknek, nekik jövőjük, miből fognak élni, milyen szakmák lesznek. Ezekre a kérdésekre viszont a nagy átlag semmilyen választ nem kap a felnőttektől – figyelmeztetett.
Szerinte a mostani fiataloknál hangsúlyos az úgynevezett klímaszorongás, hiszen az interneten folyamatosan áradnak feléjük a környezettel kapcsolatos hírek, a fenntarthatóság problémaköre, viszont ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennek megfelelően is cselekszenek.
https://www.youtube.com/embed/bQWmoLmWuCU A szakember a társaival elvégzett kutatásokra hivatkozva közölte: nincs drasztikus különbség ugyanakkor a generációk között a környezettudatos cselekvések között. Ha egy szelektív kukát csak öt méterrel távolabb tesznek, mint egy kommunális gyűjtőt, azt kortól függetlenül kevesebben használják, mint korábban – hozott fel egy példát. Hozzáfűzte: ezzel együtt a fiatalabbakat a környezetvédelem jobban foglalkoztatja, s többet is beszélnek róla, de cselekvésben nincsenek hatalmas különbségek.
Áder János utalt arra, hogy hamarosan szinte minden műanyag- és üvegpalackban, fémdobozban forgalmazott italtermék értékesítésekor palackonként egységesen 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni a vásárlónak, amit akkor kap vissza, ha az üres palackot visszaváltja az automatánál. Szerinte érdekes lesz majd megvizsgálni, hogy a kényelem, vagy a pénz lesz a fontosabb az egyes korcsoportoknak.
Ezzel kapcsolatban a kutató azt mondta: a társadalmi és egyéni identitás találkozik a szelektív gyűjtésben és a visszaváltási rendszerben. Ki fog derülni, hogy a társadalmi és anyagi érdek felülkerekedik-e az egyéni, kényelmi érdekeken a betétdíjjal – mondta.
Steigervald Krisztián szerint az is fontos, hogy egyesek – főként népszerű emberek, véleményvezérek – jó példát mutassanak, divatossá tegyék a társadalom számára a környezetvédelmet, a fenntartható életmódot, hiszen kell a megerősítés kívülről, hogy jó ember vagyok, vagy amit csinálok, az pozitív.
Forrás: elobolygoblog.hu
