A béke magától nem jön el, béke akkor lesz, ha valaki megcsinálja – jelentette ki a miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarországnak soros elnökként nincs arra mandátuma, hogy az Európai Unió nevében tárgyaljon, „eszembe se jut”.
A kormányfő azt mondta: fel tudja viszont tárni a helyzetet, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt feltárta, akkor utána a 27 európai uniós tagállam vezetője döntést hozhat, azt követően pedig az arra feljogosítottak fognak majd tárgyalni. De ez még nagyon messze van, a békéhez vezető útnak csak az első lépéseit tudjuk megtenni – fogalmazott.
Orbán Viktor elmondta: Európának a béke és az emberiesség, az emberséges gondolkodás, emberséges külpolitika iránytűjét kellene a kezében tartania és valószínűleg többet is tudna tenni azért, hogy a béke felé mozduljanak el a felek.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel történt keddi találkozójáról azt mondta, Magyarországnak tudnia kell a helyét és a súlyát: a nagy béketárgyalások ügyét a nagy országok fogják elintézni.
Ma azonban nincs párbeszéd, márpedig anélkül nagyon nehéz elképzelni, hogyan fognak elmozdulni a béke irányába
– tette hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta, egyetlen dolgot tesz, elmegy azokra a helyekre, ahol olyan háborús veszély van, aminek Európára és Magyarországra nézve is negatív következménye van, és tényeket tisztáz.
Kifejtette, Volodimir Zelenszkijnek is három-négy kérdést tett fel, hogy meg lehessen érteni a szándékait: hol van a vörös vonal, ameddig ő a béke érdekében el tud menni. A kormányfő elmondta, ha ezt nem mérik fel, akkor nem tudnak közelebb menni a békéhez, mert „a béke magától nem jön el”.
„Béke akkor lesz, ha valaki azt megcsinálja, azért lépéseket kell tenni” – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint Magyarország „jó eszköz” tud lenni a békét akaró emberek kezében. Az álláspontok nagyon messze vannak most egymástól, de Magyarország elindíthatja a feleket egy hosszú úton, amelynek a vége tűzszünet és béketárgyalás lehet – fejtette ki.
A kormányfő azt mondta, béketárgyalás vagy a tűzszünet ügyében Zelenszkij elnök nem volt boldog,
mindenki attól fél ugyanis, hogy amikor tűzszünetet köt, azt a másik fogja kihasználni.
„Általában abból indulnak ki ilyenkor a háborúzó felek, hogy a tűzszünet a másiknak lesz jó, mert amíg ő nem lő, addig a másik átrendezi a csapatait, átcsoportosítja az erőit és ő hátrányba fog kerülni, ezért jobb inkább fenntartani a frontvonali feszültséget” – tette hozzá.
Orbán Viktor azt mondta, ezen akkor lehet túllépni, ha van valamilyen perspektíva a felek előtt, ha tudják, hogy néhány hét, hónap múlva béketárgyalások lesznek.
Arra is kitért: mindenfajta felmérést lehet olvasni, miután Európa úgy döntött, hogy „bevonódik” Ukrajna oldalán a háborúba, ugyanakkor a háborúról való beszéd és felmérések is a háború részei, tehát manipuláltak vagy legalábbis nehezen tud hinni nekik.
A miniszterelnök felidézte berlini, római és párizsi látogatását, amelyek a magyar uniós elnökség előkészítését célozták, majd a kijevi útját, amelyeken nemcsak politikusokkal, döntéshozókkal beszélt, hanem átlagemberekkel is. Kifejtette, hogy két dolgot lát: egyrészt van egy morális nyomás, az emberek úgy érzik, Európa a békéről szólt eddig. Ezért Európának, ha a szomszédságában kitör egy háború, aminek meg sem kellett volna történnie, akkor többet kellene tennie, hogy a háborús feszültség enyhüljön.
Úgy érzik, hogy túlságosan sokat várunk Amerikára, ahelyett, hogy mi tennénk meg a mainál mindenképpen több lépést.
A második érzés, amit tapasztalt mindenhol Európában, hogy aggódnak a háború európai gazdaságra gyakorolt hatása miatt. Hozzátette: megélhetési nehézségek vannak Nyugat-Európában is, mindenhol háborús infláció van.
A béke morálisan is helyes lépés lenne – emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezt ő maga így érzi mint magyar ember és ezt így gondolja a német, a francia és az orosz is. A franciaországi parlamenti választásról elmondta: nemcsak a frakciók számát vagy létszámát befolyásolja az Európai Parlamentben, hanem egész Európa jövőjét.
Kifejtette: nem volt még példa arra, hogy Franciaországban nem európai, hanem hazai, nemzeti választáson a jobboldal – amelyet az elmúlt évtizedekben kordonnal elkülönítettek az összes többi francia párttól, amelyet szalonképtelenné tettek, kitagadtak az együttműködésre érdemes pártok világából – át tudja törni ezt a kordont és megnyerjen egy francia parlamenti választást.
„Ráadásul, ha jól látom, nem is kicsit, hanem nagyon, ha az első fordulót jól értelmezzük” – fogalmazott Orbán Viktor.
Értékelése szerint egy olyan jelentőségű esemény történik Franciaországban, egy olyan változás lesz, ami azonnal hatást gyakorol majd az egész kontinensre. Nemcsak Brüsszelre, hanem a magyar-francia kapcsolatokra is – fűzte hozzá Orbán Viktor.
A kormányfő két esetet lát lehetségesnek:
az egyik, hogy ez a jobboldali erő oly mértékben nyer, hogy kormányt is tud alakítani vagy nem nyer eléggé, és akkor zavaros helyzet következik, ami kihat az európai politikára is.
Hangsúlyozta: Marine Le Pen pártja ma az egész Európai Parlament legnagyobb nemzeti pártcsoportja, nincs senki, aki náluk nagyobb lenne, ezért nem mindegy, hogy ők hogy döntenek majd a saját sorsukról.
A miniszterelnök a Patrióták Európáért frakcióról elmondta: hétfőn lesz alakuló ülés, ahol összegyűlnek mindazok a pártok, amelyek a csatlakozásukat már eldöntötték, csak még nem jelentették be. Akkor lesz egy listánk, és akkor láthatják, hogy nem a levegőbe beszéltem – utalt korábbi kijelentésére, miszerint a harmadik, majd a második legnagyobb erő akarnak lenni az Európai Parlamentben.
Orbán Viktor miniszterelnök arról is beszélt: amit most a légi közlekedésben látnak, az a tűrhetetlen kategória, azon nem lehet nem felháborodni. A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem arról van szó, hogy jól szervezik-e a légiközlekedést vagy sem, hanem arról, hogy az emberség minimuma is hiányzik.
Hangsúlyozta, hogy a repülőtér legtöbb utasa egész évben dolgozott, a félretett pénzéből el akar menni nyaralni, a legtöbben ezt komoly erőfeszítéssel hozzák össze, a legtöbb magyar család számára az év egyik fontos eseménye. Nemcsak arról van szó, hogy rosszul szervezik hanem, hanem arról, hogy semmilyen emberséget nem mutatnak a reptéren, a légi közlekedésben, amikor nem mondják meg, mi a helyzet, amikor óriási késések vannak – tette hozzá.
„Ami a repülőtéren történik, az még az állami tulajdonszerzés előtti időszak következménye” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: bízik benne, hogy amikor megtörténik a reptér tényleges fizikai átvétele, a helyzet javulni fog.
Nemcsak a repülőtér üzemeltetőinek kell javulnia, mert gond van légi közlekedés irányítóival és a földi kiszolgálással is
– mondta Orbán Viktor.
Leszögezte, hogy sokkal több megértést és emberséget várnak azoktól, akik ott a magyar emberekkel vagy a turistákkal találkoznak. Nyomatékosította, hogy vannak elvárások, amiket a kormány támaszt és a minisztereket felszólította, hogy ezeknek szerezzenek érvényt.
Orbán Viktor a benzinárakról leszögezte: nem tűrik el, hogy Magyarországon többet fizessenek az emberek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok átlagára. Közölte:
a magyarországi üzemanyag-forgalmazóknak be kell tartaniuk az erről szóló a megállapodást.
„Olyan nincs, hogy egy darabig úgy van, aztán egyszer csak kicsúsznak ebből a sávból. Most ez történik” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy inkább az empátia, meg a visszafogottság nyelvén beszélve, de világossá akarja tenni, hogy most szóval kérik a megállapodás betartását.
„De nem mondjuk kétszer. Megállapodtunk, be kell tartani. Nem tűrjük el, hogy Magyarországon többet fizessenek az emberek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok átlagára. És ha ez a szép szó nem segít, akkor intézkedni fogunk” – jelentette ki.
Rossznak és átgondolatlannak nevezte az interjúban a miniszterelnök a legnagyobb kínai autógyártókra kivetni tervezett uniós büntetővámot és arra figyelmeztetett, hogy a lépés a kereskedelmi háború irányába tolja a gazdasági életet. Hangsúlyozta: a legnagyobb cél és a legerősebb remény ezért az, hogy a büntetővám ideiglenes lesz, négy hónapra szól majd, és utána talán el tudják felejteni.
Mint mondta, az Európai Bizottság az európai autógyártók érdekeivel indokolja a büntetővám bevezetését, ugyanakkor a nagy európai vállalatok vezetői – akikkel Orbán Viktor tárgyalt az uniós elnökségre való felkészülés során – „kézzel-lábbal tiltakoznak” és „nem akarják, hogy akaratuk ellenére átkísérjék az utca egyik oldaláról őket a másik oldalára”.
Az ilyen rossz és átgondolatlan döntések kereskedelmi háború felé tudják eltolni a gazdasági életet, „kereskedelmi háború réme fenyeget” – figyelmeztetett a kormányfő, aki szerint bürokraták döntését keleti válaszlépés követheti. Hangsúlyozta: Magyarországnak az az érdeke, hogy ne legyen kereskedelmi háború, „mert mi abból élünk”, hogy amit megtermelünk Magyarországon, azt az egész világon el tudjuk adni, ha viszont kereskedelmi háború lesz, akkor a
Magyarországon megtermelt árukat nem tudjuk eladni, és ez a végén a munkahelyeket is veszélybe sodorhatja.
A gazdaság kilátásait elemezve a kormányfő azt mondta, hogy vannak biztató jelek, amiket nem szabad túlbecsülni, de alábecsülni sem érdemes. Fontosnak nevezte a turizmust, szerinte ez „a legjobb pénz”, abban az értelemben, hogy a turisták Magyarországon elköltött pénze bekerül a magyar gazdaságba és százezrek élnek meg ebből.
Jelezte: próbálnak a munkaadókkal olyan megállapodásokat kötni, amelyek jó béreket eredményeznek, mert
ez az inflációval szembeni küzdelem másik legfontosabb eszköze.
„Mind a két végén égetjük a gyertyát (…) annak érdekében, hogy a megélhetési terhek csökkenjenek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a turizmusban az előfoglalások 60 százaléka magyar, 40 százaléka külföldi, ami jelzi, hogy a magyarok „itthon már meg tudnak valamit engedni maguknak”.
Kitért arra is, hogy korábbi lakásprogramok mellett – amelyekkel elértek 250 ezer családot, összesen egymillió embert – az otthonfelújítási programba még 20-30 ezer család csatlakozhat.
Úgy összegzett: a foglalkoztatási adatok és az építőipar helyzete – ahol nagyobb visszaeséstől tartottak – mind olyan jelek, amelyek bizakodásra adnak okot, de majd ősszel, az amerikai elnökválasztás és a háború kimenetele kapcsán kiderül, hogy ez összerendeződik-e végre egy olyan képpé, amelytől azt remélik, hogy már nemcsak biztató jelek lesznek, hanem egy általános helyzetjavulás.
„Ehhez még sokat kell dolgoznunk” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Forrás: hirado.hu, Kossuth Rádió
