Naponta halljuk – olvassuk, hogy az ország egész területére vagy csak egyes részeire tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. Igen helyesnek és fontosnak tartom ezeket az intézkedéseket, mert a tűz alkalmas az emberi élet kioltására, egyben az anyagi javakban nagy károkat okozhat, nem is beszélve a környezeti károkról.
A magam részéről támogatom azt is, hogy ezen szabályok megszegőit igen súlyos büntetéssel próbálják visszatartani!
Régen is féltek a tűz okozta károktól, és akkoriban aratás idején még nagyobb volt a kockázat a korszerűtlen kombájnok korában.
Vagy hatvan évvel ezelőtti az alábbi emlékem:
már termelőszövetkezeti idők jártak, nyári forróság volt, az aratás ideje. Minden épkézláb nő és férfi a földeken dolgozott hajnaltól késő estig.
Csak az igen idősek maradtak otthon. Így került sor arra, hogy Nagymamámat kirendelték tűzvédelmi ügyeletre.
Ez azt jelentette, hogy a falu legmagasabb pontjáról, a templom tornyából kellett figyelni, és tűz esetén meghúzni a harangokat Az adott napon korán reggel napi élelemml felszerelkezve Nagymamámmal és nővérkémmel elmentünk a templomba. Ez önmagában nem volt különös, hiszen vasárnap délelőttönként megfordultunk itt.
Nos elmentünk, de Nagymamám csak az orgonáig tudott felkapaszkodni, mi, két gyerek mentünk fel a toronyba, és egész nap kémleltük a vidéket..
Istennek hála úgy telt el a nap, hogy tüzet nem észleltünk.
Amit fontosnak tartok: a hatósági tilalmakat tartsuk be, de enélkül is mindenki – évszaktól és időjárástól függetlenül – kellő gondossággal járjon el tűzgyújtás esetén!
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
