A közelmúltban módosította az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját Joe Biden amerikai elnök. Az eredeti hírek szerint Washington a kínai atomarzenált célkeresztbe állítva hozta meg a döntést, a Fehér Ház azonban tagad. Mindeközben magasrangú orosz tisztviselők és Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, hogy zajlik az orosz nukleáris doktrína kiigazítása.
Az orosz hatóságok most igazítják ki az atomfegyverek bevetésének doktrínáját – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a jemeni külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján a RIA Novosztyi szerint. Hozzátette: „Az amerikaiak úgy gondolkodnak a harmadik világháborúról, hogy az egy olyan esemény, amely – ha ne adj’ isten, megvalósul – csak Európát érintheti.”
„Ugyanakkor ebben a helyzetben fontos megjegyezni, hogy nekünk is megvannak a saját forgatókönyveink, beleértve a nukleáris fegyverek bevetésének doktrínáját is, amely egyébként jelenleg is kiigazítás alatt áll, és amivel maguk az amerikai tisztviselők is tisztában vannak.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén jelentette be, hogy Oroszország módosíthatja az atomfegyverek használatának doktrínáját. Az orosz elnök ugyanekkor tette hozzá, hogy
a kiigazítás az atomfegyverek bevethetőségi ingerküszöbének csökkentését irányozhatja elő.
Elmondása szerint jelenleg is zajlik az alacsony teljesítményű nukleáris robbanófejek fejlesztése, amelyek bevetését nyugati katonai szakértők sem ellenezhetik, mivel szerintük az általuk okozott károk alulmúlhatják a jelenleg hadrendben lévő taktikai és stratégiai csapásmérőegységek pusztítóképességét. Washington reagált az orosz vezető által elmondottakra, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának képviselője a RIA Novosztyinak úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok készenáll arra, hogy tárgyaljon Oroszországgal a nukleáris kockázatokról és a fegyverzet-ellenőrzésről, az ukrán válságra való hivatkozás nélkül. A képviselő hozzátette: olyan megállapodás megkötésében gondolkodnak, amely a START-egyezmények örökébe léphet. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ugyanakkor kijelentette:
Moszkva csak akkor tér vissza a START-egyezményhez, ha Washington felhagy ellenséges magatartásával.
Kifejtette: az orosz nukleáris doktrína ugyanis olyan megfogalmazásokat tartalmaz, amelyeket a „különleges katonai hadművelet” (az orosz katonai-közjogi zsargon az ukrajnai háborúra – a szerk) szétfeszíthetnek, mivel manapság már túl általánosnak tekinthetők.
Joe Biden szintén módosította az amerikai atomstratégiát
Módosította az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját Joe Biden amerikai elnök, innentől fogva Kínát tekintik első számú fenyegetésnek Oroszország helyett – írta meg augusztus 20-án a The New York Times. A vezető amerikai politikai újság szerint a változtatást egyrészről az amerikai fegyveres erőknek egy Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával vívott és „lehetségesnek” ítélt, koordinált nukleáris összecsapásra való felkészítése, másrészről a kínai atomarzenál növekedésének várható üteme indokolja.
A The New York Times ugyanis kifejti:
a Pentagon arra készül, hogy a következő évtizedben a kínai atomarzenál méretében és kiterjedésében is felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal.
Az úgynevezett nukleáris felhasználási iránymutatást négyévente felülvizsgálják. Tartalma szigorúan bizalmas, elektronikus másolata nincs, kizárólag fizikai hordozón rögzítik, korlátozott számú másolataihoz pedig a Pentagon kijelölt tisztviselőinek van csak hozzáférése. Joe Biden amerikai elnök még júliusban, alig pár nappal az elnökjelöltségtől való visszalépése előtt erősítette meg, hogy módosította az amerikai stratégiát.
„Igen, módosítottam, de még nem állok készen arra, hogy részletesen beszéljek erről a nyilvánosság előtt”
– mondta Biden.
Vipin Narang, az amerikai védelmi minisztérium korábbi tisztviselője pedig a következőképpen nyilatkozott: „Az elnök a közelmúltban adta ki a nukleáris fegyverek alkalmazásának módosított útmutatóját, amely az államot többszereplős nukleáris hadviselésre készíti fel.” Pranay Vaddi, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Bizottságának főigazgatója szintén hivatkozott a dokumentumra még júniusban, amikor annak a lehetőségét vizsgálták, hogy készen áll-e az Egyesült Államok arra az esetre, ha egy eszkalációs spirálnak köszönhetően, hagyományos és atomfegyverek vegyes felhasználása révén atomkrízisek robbannának ki sorozatban vagy egyszerre, egy időben.
Pranay Vaddi szerint a dokumentum arra az álláspontra helyezkedik, hogy a koordinált orosz–kínai–észak-koreai fenyegetésre az Egyesült Államoknak egyszerre és egy időben kell reagálni. A módosítás további indoklása a kínai nukleáris arzenál fejlődésében keresendő, az amerikai hírszerzés szerint
a kínai atomfegyverkészletek a vártnál gyorsabb ütemben növekednek.
Hagyományosan a szóban forgó amerikai atomstratégia Moszkva nukleáris képességihez volt igazítva. Azonban a Pentagon 2023-as előrejelzése szerint Kína 2030-ra ezerre, 2035-re pedig ezerötszázra növelheti atomfegyvereinek teljes számát. Ráadásul a legfrissebb jelentések szerint Peking már most az amerikai előrejelzések előtt jár, erre utalnak azok a műholdképek, amelyek három új rakétasiló beüzemelését rögzítették.
A Fehér Ház tagadta, hogy a stratégia módosítása bármely létező ország vagy entitás ellen szólna.
Forrás: hirado.hu
