Az Európai Unió zöldátállása, mely a fosszilis energiaforrások csökkentését és a fenntartható energiaforrások előtérbe helyezését célozza, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi vállalkozása. A brüsszeli Bruegel Intézet legfrissebb, 2024. december 2-án publikált elemzése rámutatott arra, hogy a 2021-2050 közötti időszakban a szükséges beruházások éves költsége 1300-1500 milliárd euró között mozoghat, ami messze meghaladja a korábbi becsléseket.
A növekvő költségek okai
Az energia- és közlekedési infrastruktúrák átalakítása alapvető fontosságú a zöldátállás sikeréhez. Az EU energiaigényének növekedése és a fosszilis energiaforrásokról való gyors leválás előrevetíti, hogy a dekarbonizációs technológiák gyorsabb és szélesebb körű telepítésére van szükség. A Bruegel Intézet adatai szerint ezek a beruházások a GDP 7,7%-át tennék ki a 2021-2030 közötti időszakban, mely arány 2030 után sem csökken.
A brüsszeli think-tank kiemeli, hogy az előrelátható költségek pontos felmérése azonban több tényezőn múlik. Egyes becslések túllőhetik, mások alábecsülhetik a valós igényeket. A viselkedésbeli változások, mint a fenntartható mobilitási szokások vagy az energiahatékonyabb épületek használata, jelentős mértékben csökkenthetik az EU zöld beruházási igényeit.
Az állami és magánszektor szerepe
Az Intézet is elismeri, hogy a zöldátállás finanszírozása együttműködést kíván az állami és a magánszektor részéről. A közszféra kötelezettségvállalásai között szerepel a tiszta technológiák kutatása és fejlesztése, a zöld infrastruktúra finanszírozása, valamint a magánberuházások ösztönzése különféle kockázatcsökkentő eszközökkel. A magánszektor bevonását olyan politikák segíthetik elő, mint a fenntartható pénzügyi keretrendszerek kiépítése és a szén-dioxidárazás rendszerének erősítése.
Az állami szektor szerepe kulcsfontosságú, különösen az energiahálózatok fejlesztésében, valamint a tömegközlekedés és középületek felújításában. A társadalmi igazságosság biztosítása érdekében szükséges a legveszélyeztetettebb csoportok közvetlen támogatása is.
Technológiai fejlődés és gazdasági lehetőségek
A Bruegel Intézet is hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások technológiai fejlődése és költséghatékonysága jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A napenergia általi áramtermelés költségei 2010 és 2022 között 89%-kal csökkentek, míg a szárazföldi szélerőművek költségei 69%-kal estek vissza ugyanebben az időszakban. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a megújuló energiaforrások nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is fenntarthatóak.
A tiszta energia terjedésével az EU energiaárai is stabilizálódhatnak, ami hosszú távon csökkenti az importfüggést és erősíti a gazdasági versenyképességet. Az elektromos rendszerek bővítése és a zöld technológiák gyártási kapacitásainak növelése további gazdasági lehetőségeket nyithat meg.
A jövő kilátásai
Az Európai Unió előtt álló kihívások jelentősek, de a zöldátállás komoly lehetőségeket is rejt. Az energiaválság rámutatott, hogy a fosszilis energiaforrásoktól való függés nemcsak gazdasági kockázatokat jelent, hanem fenntartható fejlődési lehetőségeket is korlátoz. A zöldenergia-forrásokra való áttérés nem csupán csökkenti az energiaárak ingadozását, hanem hozzájárulhat az EU gazdasági stabilitásához és innovációs vezető szerepének megerősítéséhez.
A következő öt év kulcsfontosságú lesz az EU számára. Az itt meghozott döntések meghatározhatják, hogy a közösség képes-e teljesíteni ambiciózus klímapolitikai céljait, miközben fenntarthatóbb jövőt és gazdasági stabilitást teremt tagállamai számára – zárja elemzését az Intézet.
Szerző szakvéleménye
Magyarország számára a zöldátállás kettős kihívást jelent: miközben igazodik az EU klímacéljaihoz, meg kell őriznie gazdasági stabilitását és versenyképességét.
Az energiafüggetlenség növelése kulcsfontosságú Magyarország számára, amelyet az atomenergia és a napenergia-termelés folyamatos bővítése, valamint az ipari és a lakossági energiahatékonysági beruházások segítenek elő. Az országnak egyensúlyoznia kell a nemzeti érdekek védelme és az EU szintű klímaambíciók teljesítése között, miközben biztosítja a legérzékenyebb társadalmi csoportok támogatását és a hosszú távú fenntartható fejlődést. A hazai agrárszektor szintén kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen a fenntartható mezőgazdaság egyszerre célozza a klímabarát termelést és az élelmiszer-biztonság megőrzését. Magyarországnak érdeke, hogy a területalapú agrártámogatások rendszere fennmaradjon, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a támogatások igazodjanak az ésszerű uniós fenntarthatósági célokhoz, a hagyományos termelés megőrzése mellett lehetőséget biztosítva új ökológiai és innovatív technológiák alkalmazására.
Források
- Halaska Gábor: Friss elemzés: egekben a zöldfordulat költségei; in Mandíner; 2024. december 16.; Friss elemzés: egekben a zöldfordulat költségei – Mandiner
- Jean Pisani-Ferry, Simone Tagliapietra: Policy brief – An investment strategy to keep the European Green Deal on track – In this Policy Brief, we assess the investment needed to achieve the 2030 climate goal and climate neutrality by 2050; in Bruegel Institute, 2 December 2024; An investment strategy to keep the European Green Deal on track
- Bizien, A., C. Calipel and T. Pellerin-Carlin (2024): European climate investment deficit report, An investment pathway for Europe’s future; in I4CE Institute for Climate Economics; European Climate Investment Deficit report: an investment pathway for Europe’s future – I4CE
- BNEF (2024): Energy Transition Investment Trends; in Bloomberg New Energy Finance; Energy Transition Investment Trends 2024 | BloombergNEF
- Basa Márton: A zöld átállás eredményei és céljai az EU-ban és Magyarországon; in Klímapolitikai Intézet, Elemzések; A zöld átállás eredményei és céljai az EU-ban és Magyarországon
