A termőtalaj szervesanyag-ellátottsága az emberi egészség alapja.
A szerves anyagokban gazdag termőtalajok tartalmazzák azokat a létfontosságú mikro- és nyomelemeket, amelyek meghatározzák egy életen át az ember egészségét és ellenálló képességét a betegségekkel szemben.
A mezőgazdaság meghatározó eleme a termőtalaj. A termőtalaj jó tápanyaggal és vízzel történő ellátottsága teszi lehetővé a gazdasági haszonnövényeink termesztését. Az ember a megtermelt növényi alapanyagokból közvetlenül, vagy a gazdasági haszonállatok révén közvetve élelmiszereket állít elő. Akkor, amikor a termőtalaj csak makroelem utánpótlást kap, – azaz a műtrágyák segítségével a nitrogén, foszfor és kálium pótlása történik – a talaj a mikro- és nyomelemekben elszegényedik. Az ilyen termőtalajokon termett növények, valamint az ezeken a növényeken hizlalt gazdasági haszonállatok sem fogják tartalmazni az életfontosságú mikro- és nyomelemeket, így az ezekből származó élelmiszerek sem.
Az ezeket az élelmiszereket elfogyasztó ember pedig hiánybetegségekben fog szenvedni. Legyengül a betegségekkel szembeni ellenálló- és öngyógyító- képessége.
Ma Magyarországon közel 4 millió ember él olyan környezetben, ahol a ház-körüli kertészkedésre, valamint a házi nyúl és baromfi tartásra lehetőség van. A ház-körüli kertészkedés és az aprójószág-tartás jól kiegészítik egymást. A házi kertből kikerülő zöldségfélék zöld leveles melléktermékei az aprójószágokkal feletethetők, az aprójószágok által termelt trágya pedig hasznos szerves anyag a kert talaja számára, mert gazdagítja a talaj mikrobiológiai életét, és így javítja annak termőképességét. A talajba kerülő szerves növényi tápanyagok tartalmazzák az emberi szervezet számára létfontosságú mikro- és nyomelemeket.
Aki a saját háza körül megtermelt növényi eredetű táplálékot rendszeresen fogyasztja, illetve az állati eredetű táplálékok egy részét a ház körül nevelt gazdasági haszon-állatokból készült ételekkel egészíti ki, az nagy valószínűséggel jóval egészségesebb és hosszabb életű lesz, mint az aki mindig csak az iparszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar tömeg termékeivel táplálkozik.
Éppen az emberi szervezet immunrendszerének, magyar kifejezéssel a betegségekkel szembeni ellenálló képességének az alapja az emberi szervezet mikro- és nyomelemekkel történő jó ellátottsága. Dr. Béres József mezőgazdasági mérnök és biokémikus kutató ezt ismerte fel a ma már jól bevált Béres-csepp kifejlesztésekor.
Dr. Béres József nem tett mást, mint először burgonya-veteményeken végzett biológiai kísérletek hosszú során át igazolta, hogy a megfelelő létfontosságú mikro- és nyomelem pótlás képes megállítani, és visszafordítani (!) az olyan súlyos betegségeket is, mint az egyes rákbetegség-fajták.
Az 1960-as és 70-es években a magyar mezőgazdaság nagyot lépett előre. A nagyüzemi gazdálkodás és az intenzív műtrágya-használat megalapozta az élelmiszer-tömegtermelést. Az orvosok pedig szembesültek a rákos megbetegedések eset számainak a növekedésével. Rá kellett jönni arra, hogy a növények számára nem csak a makrotápanyag, a nitrogén, a foszfor és a kálium a fontos, hanem a szerves trágya is.
Ez a ház körüli kertészkedésben biztosítható, mert a kerti zöldhulladék némi szemes- illetve abraktakarmány kiegészítéssel alkalmas a baromfi és házi nyúl nevelésre, majd ezeknek az állatoknak a trágyájával értékesebbé tehetjük a kert talaját.
A ház körüli gazdálkodás szintjei
Belterületi ingatlan udvarán a konyhakert, a zártkert, háztáji gazdálkodás külterületen, 10 hektár alatti üzemméret, 50 hektár alatti üzemméret, rét- legelő gazdálkodás. Közösségi gazdálkodási terek: rét- legelő közbirtokosság, erdő közbirtokosság. Gazdasági haszonállattartás a ház körül.
Kézműves helyi élelmiszer-feldolgozás: vágópontok, húsfeldolgozás, konyhakész baromfi és füstölt áru előállítás. Tejfeldolgozás és sajtkészítés. Konyhakész tisztított és mélyfagyasztott zöldség-gyümölcs előállítása, csomagolása. Gyümölcs-aszalványok, gyümölcs lekvárok és szörpök készítése. Gyapjú-tisztítás és -feldolgozás. Fa- és fűrészáru előállítás. Termelői élelmiszer-forgalmazás. ÁFÉSZ-ek = általános értékesítő, forgalmazó és fogyasztási szövetkezetek.
Vissza a „kályhához”
Az 1960-as évek közepétől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a mezőgazdaságban, a biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében segíteni kell a háztáji gazdálkodás megerősítését. Ennek az elsődleges célja a lakosság élelmiszer-ellátásának a biztonságosabbá tétele volt, de az sem volt elhanyagolható, hogy a háztáji gazdálkodás többlet-jövedelme tette lehetővé nagyon sok vidéki család számára a személygépkocsi-vásárlást, az otthonok korszerűsítését, valamint az akkor elterjedt fürdőszobás „kádár-kocka” házak építését.
Azt ami a múltban jól működött, talán azt a jelenben se lenne szabad az ablakon kidobni.
Mi balatonfüredi polgári kisgazdák azt gondoljuk, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szintjén ismét meg kellene erősíteni a magyar mezőgazdaság ezen mikrogazdasági szeletét, és külön országos kamarai alelnököt kellene munkába állítani, aki az önkormányzatokkal karöltve szervezi a mezőgazdasági kistermelés ház-körüli szintjeinek kiszolgálását téli gazda tanfolyami oktatásokkal, kerti kisgép-kölcsönzők és szervizek létesítésével, valamint szaktanácsadói-hálózat bővítéssel.
Szerző: Dr. Paál Sándor (PhD – gazdálkodás- és szervezéstudományok), c. egyetemi docens, balatonfüredi polgári kisgazda, a KPE Országos Elnökségének a tagja
