Európa legrégebbi erdejeiből és a fiatalabb fákból vettek mintákat a tudósok, és kiderítették: máshogy nőnek, és a szén-dioxid-megkötő képességük is változott.
A globális felmelegedés miatt gyorsabban nőnek a fák, ám sűrűségük csökkent, és a könnyebb fáknak alacsonyabb a kalóriaértékük – állapították meg a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói 150 évre visszamenőleg vizsgálva anyagmintákat.
A Hans Pretzsch professzor vezette kutatócsoport több száz fa anyagmintáit vizsgálta, és elemezte 30 ezer fa minden egyes évgyűrűjét a legújabb, úgynevezett LIGNOSTATION technológiával. „Ezzel a technológiával képesek vagyunk a legpontosabban és legnagyobb felbontással mérni a fa fajsúlyát, ami korábban elképzelhetetlen volt” – idézte Pretzsch professzort a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A famintákat a legöregebb, mintegy 150 éves európai kísérleti erdőparcellákból vették a szakemberek, olyan mindennapos európai fajoktól, mint a lucfenyő, az erdei fenyő, a tölgy és a bükk. „Minden egyes erdőparcella és fa történelmét részletesen ismerjük” – tette hozzá Pretzsch.
Könnyebbek, de jobban „híznak”
Az 1870-es évektől a napjainkig vett fa anyagminták kombinációjával és az új technológiával a kutatócsoport képes volt kimutatni, hogy a megfigyelések kezdete óta a fák könnyebbekké váltak, 1900 óta 8-12 százalékkal. Ugyanakkor a közép-európai fák térfogat-növekedése felgyorsult 29-100 százalékkal.
„Annak ellenére, hogy ma nagyobb mennyiségű fa nő, azok kevesebb anyagot tartalmaznak, mint néhány évtizeddel korábban. A könnyebb fa kevésbé tömör, és alacsonyabb a kalóriaértéke, ez fontos a faipar és az energiaipar számára is. A kisebb sűrűség fontos az élő növény esetében is, mivel emiatt növekszik a szél és hó okozta törés kockázata az erdőkben – magyarázták a szakemberek.
A felgyorsult növekedés azt is jelenti, hogy a fák több szén-dioxidot képesek tárolni.
A Forest Ecology and Management folyóiratban megjelent tanulmányukban a növekedés felgyorsulásának okát a szakemberek a globális felmelegedéssel és a vegetációs időszak meghosszabbodásával magyarázzák. De a mezőgazdaság, a közlekedés és az ipar nitrogén-kibocsátása is szerepet játszik benne.
