A Polgári Kisgazdák álláspontja szerint egy újabb ígéretes kezdeményezésről szól az alábbi cikk. Magyarországon is szükséges tovább folytatni azt a megkezdett munkát, amely a környezetbarát technológiák fejlesztésével illetve az ehhez kapcsolódó kutatással foglalkozik. (Kékesi Márton KPE környezetvédelmi szakértő)
Catia Bastioli vegyésznő, a Novamont cég alapítója, a vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldásra bukkant, melyre már több országban is engedélyt adtak. A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas gyomirtásra és a kultúrnövények leveleinek kiszárítására.
A hatvanéves vegyésznő szenvedélyes természetvédő. 2007-ben – első nőként – megkapta az Európai Bizottság Feltalálói Díját. Találmánya a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag, melyet bevásárló zacskókban, kávékapszulákban, fóliákban és más termékekben alkalmaznak. A hagyományos műanyagok használata okozta problémák miatt Olaszországban 2012-ben részben betiltották a nem lebomló műanyagzacskók forgalmazását. A tiltást utána kiterjesztették a zöldség és gyümölcsstandokon használt műanyagokra is.
A Novamont fővegyésze a Süddetsche Zeitung értesülése szerint egy újabb áttörés előtt áll. Szardínia szigetén, Porto Torresben a cég egy közösségi vállalkozást tart fenn. Egy bio olajfinomítóvá átalakított telepen fenntartható alapanyagokból egy sor innovatív mellékterméket is felhasználnak, melyekből bio műanyagot, bio kenőanyagot, bio tisztitó- és kozmetikai szereket készítenek. A vegyésznő hét évvel ezelőtt fedezte fel a helyben termő bogáncsféle sokoldalúságát.
Az ötlet, hogy a növényt gyomirtóként lehet felhasználni, egy véletlennek köszönhető. A folyamatban, mely során a bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik. Ezt a savat a Gerániumból ismerjük, és közismert a gyomirtó hatása, de eddig csekély mennyisége miatt nem lehetett nagy területeken gyomirtóként alkalmazni. A hatóanyag nem szisztematikusan hat, a növények, melyekre kiszórják, nem veszik fel, és csak a leveleiket szárítja el.
A bogáncs előnye, hogy gyomnövényként spontán nő és minden része felhasználható. Nagy mennyiségben nyerhető belőle olaj, de említésre méltó a fehérjetartalma is, melyet állateledelek adalékaként lehet felhasználni. A talajt megóvja az eróziótól és nincs szüksége öntözésre.
A Földközi-tenger kopár szigetén több mint 1000 hektárnyi bogáncsot termesztenek, mely egy szabadföldi óriáskísérletnek tekinthető. A termesztési technológiát a helyi szardiniai parasztokkal és juhtartókkal fejlesztették ki.
A kérdésre, hogy ez a hatóanyag vállhat-e a glifozát helyettesítőjévé, Bastioli pragmatikus és óvatos választ ad. Ez a gyomirtó alkalmas a burgonya- és a keményszemű gabonafélék mezei szárítására. Olaszországban például a búza aratás előtti szárító vegyszeres kezelése tilos. Továbbá egy 2017-es törvénynek megfelelően, a tésztagyártóknak fel kell tüntetniük a csomagoláson a gabona földrajzi származását. Az olasz tésztagyártók előszeretettel használnak olcsóbb kanadai búzát, melyet aratás előtt glifozáttal kezelnek.
Két éves kísérletek alapján a bogáncsból készült bio gyomirtót Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában már engedélyezték burgonyára, szőlészetekben, gyümölcsösökben és nyilvános zöldterületeken való alkalmazásra.
Ez az alternatíva nem csak a fogyasztók számára jó hír, de méhészek számára is, hiszen a glifozát kihat a méhek egészségére is.
Bastioli szerint a 2018-as év fordulópontot jelent majd a bio gyomíró történetében, melybe eddig 200 millió eurót fektettek. Ehhez azonban szükséges lesz az Európai Unió egyértelmű álláspontjára is a glifozát tartalmú szerekkel kapcsolatban. A glifozát tartalmú szerek további használatát, mint ismeretes az EU a közelmúltban engedélyezte.
(Süddeutsche Zeitung 2018/2/5, magyarmezogazdasag.hu, Hevesi Mihály)
