Magyarországnak több olyan tartaléka is van, amelyeket kiaknázva, saját erőből is képes megoldani a gazdasági növekedésből eredő munkaerőhiányt – jelentette ki Kövér László Az Üzletnek adott interjújában. A házelnök szerint a kormány két nagy tartalékra számíthat demográfiai programja reménybeli, hosszú távú eredményein, valamint a robotizációban, a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeken túl. Az egyik ilyen tartalék az oktatási rendszerben van, ami szintén nem hoz rövidtávú eredményt, a másik pedig a „magyarországi cigány népesség még nem integrált része”, amit a kabinet közmunkaprogramon keresztül már megpróbál visszavezetni a munka világába. Európában 8,5-10 millió roma él, ez ugyanúgy tartalék lehetne más országok számára is – tette hozzá Kövér László, aki szerint hasonló tartalékot jelentenek a munkanélküli fiatalok is, még amellett is, hogy Magyarországon a 15-25 év közötti korosztályokban mért munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, azaz kevesebb, mint kétharmada az Európai Unió átlagának. MTI
A magyarországi roma társadalom az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. A közmunka jótékony hatása talán a legerőteljesebben a cigány népességnél mutatkozott meg. A több évtizedes – gyakran egész családok által munka nélkül eltöltött időszakot felváltotta a rendszeres munka. Különösen fontos lenne, hogy a cigány népesség változtasson a mezőgazdasággal szembeni – gyakran elutasító magatartásán. Az a kézügyesség, vonzalom a természetes, természet-közeli életvitelhez, ami a cigány embereket többségében jellemzi, kiválóan alkalmassá teheti a falvakban élő cigányságot arra, hogy nagyobb mértékben vegyen részt a mezőgazdasági munkákban.
A Polgári Kisgazdák több, mint egy évtizede azon munkálkodnak, hogy a cigányságot képviselő szervezetekkel, elsősorban a Lungo Drommal a közös célok elérése érdekében jó együttműködés alakuljon ki. kpe.hu
